Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • Author or Editor: Balázs Németh x
  • Behavioral Sciences x
Clear All Modify Search

Az indirekt beszédaktusok a mindennapi nyelvhasználat szerves részét képezik. Nemcsak a megvesztegetési, csábítási, fenyegetési helyzetekben használjuk őket, hanem a hétköznapi udvariassági aktusoknál is. Az indirekt beszédaktusok annak ellenére elterjedtek, hogy kétértelműségüknél és homályosságuknál fogva megszegni látszanak az emberi kommunikáció megszokott normáit. Jelen tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson az indirekt beszédaktusok jelenségének mai empirikus és elméleti megközelítéseiről, elsősorban a Pinker és munkatársai által kidolgozott stratégiai beszélő elméletének bemutatásával. Ez egy olyan háromfaktoros modell, amely rámutat az indirekt beszédaktusok használatának előnyeire: 1. elfogadható tagadhatóságot nyújt, 2. segít tisztázni az emberek közötti kapcsolatokat, illetve 3. a beszélő szándéka szerint elkerülhetők a biztos állításként kezelt kijelentések, valamint az információ köztudomásúvá tétele. Összefoglaló tanulmányunk a jelenség pszicholingvisztikai hátterének áttekintésén, valamint a magyarázó elméletek ismertetésén túl kitekintést kíván nyújtani a téma további empirikus kutatási lehetőségei felé.

Restricted access

Absztrakt

Mindennapi nyelvhasználatunk során gyakran fejezzük ki szándékainkat indirekt módon. A nem szó szerinti jelentéstartalmon keresztül folytatott kommunikáció kutatása hosszú múltra tekint vissza mind a jelenség nyelvészeti hátterét, mind pedig a beszédforma pszichológiai megközelítését tekintve. Ez utóbbi tudományterület a korábbiakban elsősorban az indirekt beszédaktusok használata mögött húzódó stratégiai okokra és logikai magyarázatokra koncentrált. Jelen kutatás egy új aspektusból járja körül a kérdéskört: a kognitív feldolgozás felől. A fő kérdésünk, hogy vajon a direkt és az indirekt mondatok feldolgozásának idői mintázatában van-e különbség? Tovább árnyalva a képet megvizsgáljuk, hogy vajon az általános és társas kognitív funkciók, mint a munkamemória és a mentális állapottulajdonítás meghatározza-e — és ha igen, hogyan — a rejtett tartalommal bíró mondatok használatát. A mondatok feldolgozását önütemezett olvasási helyzetben mértük, ahol a függő változó a feldolgozási idő volt. A munkamemória-kapacitást a hallási és a számlálási terjedelem tesztekkel, míg a mentális állapottulajdonítást a „Faux Pas” Teszttel mértük. Az eredményeink azt mutatják, hogy a direkt mondatok feldolgozása gyorsabb, mint az indirekt mondatoké. A tanulmány eredményei szerint különbséget találhatunk a magas és az alacsonyabb munkamemória-kapacitású személyek mondatfeldolgozásának mintázatában. Az elmeteória fejlettség viszont nem befolyásolta az indirekt megnyilatkozások feldolgozásának sebességét. Összefoglalva, annak ellenére, hogy a hétköznapi életben gyakran használjuk az indirekt megfogalmazást, a kognitív feldolgozás szempontjából mégis kapacitásigényesebb.

Restricted access