Search Results

You are looking at 1 - 10 of 29 items for :

  • Author or Editor: Balázs Németh x
  • Medical and Health Sciences x
Clear All Modify Search

A szervtranszplantáció ötvenéves történetében az immunszuppresszív terápia fejlődésének köszönhetően egyre jobb szerv- és betegtúlélési eredményekről számoltak be világszerte, azonban a bázisgyógyszereknek minősülő kalcineurin inhibitorok káros mellékhatásait, elsősorban a nephrotoxicitast mellőző vegyületek kifejlesztése csak az elmúlt két évtizedben zajlott. A gazdaszervezet számára idegennek minősülő implantált szerv a recipiensből komplex immunválaszt vált ki. A dolgozatban az immunválasz vázlatos áttekintését követően a szerzők bemutatják az új, eltérő támadáspontokon ható gyógyszereket. Ezek vagy már gyakorlati alkalmazásban lévő, vagy rövid időn belül esetlegesen forgalomba kerülő vegyületek, amelyek távlati lehetőségeket nyújtanak a kalcineurin inhibitorok leváltására. Kiemelt hangsúlyt kap a kostimulációs blokádon keresztül ható belatacept és az elmúlt években egyre nagyobb kutatási teret nyerő toleranciaindukció, mint jövőbeli lehetőség. Orv. Hetil., 2012, 153, 1294–1301.

Open access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: Balázs Bende, Krisztina Borbála Kovács, Norbert Solymosi and Tibor Németh

The objective of this study was to describe the epidemiology of canine urolithiasis in Hungary in order to determine the annual incidence of urolithiasis and to identify breeds at risk for different types of urolithiasis. Data of a total of 2,543 canine uroliths analysed in the laboratory of the Budapest Urolith Centre were evaluated retrospectively from 2001 to 2012. Logistic regression was used to assess odds ratios for the proportion of each affected breed compared to those of crossbreeds. The annual incidence of urolithiasis was evaluated by the number of submissions compared to the estimated number of dogs in the population from which the samples originated. Epidemiologic data revealed a relatively high and increasing proportion of struvite urolithiasis. Statistical analysis of breed predispositions resulted in the detection of breeds not having been reported at risk (e.g. Bernese Mountain dog — struvite, Bichon Frise, Bolognese, Tibetan Terrier — purine, French Bulldog — cystine). Conflicting results were revealed for some other breeds previously described as being affected by certain types of urolithiasis (Chihuahua, Pekingese, Shih Tzu, English Cocker Spaniel). Regardless of the type of urolithiasis, its average cumulative incidence in the dog population of Hungary was found to be 1.76/10,000/year.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Iván Péter, Anna Jagicza, Zénó Ajtay, István Kiss and Balázs Németh

Absztrakt

A psoriasis hazánkban és világviszonylatban is a leggyakrabban előforduló bőrbetegségek egyike. Jelentőségét hangsúlyozza a gyakran élethossziglan fennálló plakkok okozta fájdalom, mozgáskorlátozottság és a pszichés terhelés életminőségre gyakorolt hatása. Szövődményeit tekintve a nemegyszer maradandó károsodásokat okozó arthritis psoriaticán túl, a psoriasisos betegek esetében nagyobb cardiovascularis kockázattal kell számolni, gyakrabban alakulnak ki gyulladásos bélbetegségek és bizonyos daganatok. Az exogén és endogén tényezők okozta oxidatív stressz és a genetikai prediszpozíció hozzájárulhat a keratinocyták hiperproliferációjához és abnormális differenciálódásához, ezáltal a psoriasis kialakulásához, illetve fenntartásához. A nagyfokú oxidatív stressz felelős lehet továbbá a psoriasis szövődményeinek megjelenéséért. Jelen közleményben, rövid patofiziológiai áttekintés után, néhány jól ismert biomarker (aszimmetrikus dimetilarginin, malonilaldehid, szuperoxid dizmutáz, kataláz) segítségével a szerzők bemutatják az oxidatív stressz szerepét a psoriasis és szövődményeinek kialakulásában. Orv. Hetil., 2016, 157(45), 1781–1785.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Balázs Németh, Péter Kustán, Ádám Németh, Zsófia Lenkey, Attila Cziráki, István Kiss, Endre Sulyok and Zénó Ajtay

Absztrakt

A szív-ér rendszeri megbetegedések világszerte a leggyakrabban előforduló betegségek. Felelősek a globális halálozás egyharmadáért, vezető okai a rokkantságnak. A prevenció különböző szintjeinek hatékony kockázatbecsléssel együtt történő alkalmazása sokat javított a fent említett statisztikai adatokon. A klasszikus kockázati tényezőkön alapuló kockázatbecslés az utóbbi időben számos új markerrel egészült ki. Ilyen biomarker az aszimmetrikus dimetilarginin, amely a nitrogén-monoxid-szintáz endogén kompetitív inhibitora. Emelkedett szintjét leírták többek között elhízott, dohányos, hypercholesterinaemiás, hypertoniás, diabeteses betegcsoportokban. Irodalmi adatok szerint az aszimmetrikus dimetilarginin képes jelezni az atherosclerosis megelőző állapotának tartott endotheldiszfunkciót. Számos nagy betegszámú kutatás talált pozitív összefüggést a magasabb aszimmetrikus dimetilarginin koncentráció és a coronariabetegségek kialakulása, illetve a már meglévő coronariabetegség progressziója között. Egy 3000 fős beteganyagot vizsgáló tanulmány szerint az aszimmetrikus dimetilarginin független kockázati faktorként önmagában is képes előre jelezni a cardiovascularis okokból bekövetkező halálozást a coronariabetegségben szenvedők körében. Jelen írásukban a szerzők összefoglalják az aszimmetrikus dimetilarginin cardiovascularis betegségek előrejelzésében betöltött szerepét, és hangsúlyozzák kiemelt fontosságát a cardiovascularis prevencióban. Orv. Hetil., 2016, 157(13), 483–487.

Restricted access

Az élő donoros májtranszplantáció donorjelöltjeinek komplex kivizsgálási protokollja transzplantációs centrumonként némileg eltérő lehet, de a fő komponensek világszerte megegyeznek. A protokollok anamnézisfelvételt, fizikális vizsgálatot, általános laboratóriumi teszteket, valamint specifikus alvadási, vírusszerológiai, radiológiai vizsgálatokat és pszichoszociális felmérést is tartalmaznak. A donorjelölteket képalkotó vizsgálatok szempontjából először a belszervi állapotra vonatkozó általános kivizsgálásnak vetjük alá, elsősorban hagyományos röntgen- és ultrahangvizsgálatokkal. Ezután (az előbbitől nem élesen elválaszthatóan) a májspecifikus képalkotás következik, döntően UH, CT és MR segítségével, egyrészt a májparenchyma állapotának megítélésére, másrészt a térfogat meghatározására, harmadrészt pedig az érképletek és az epeutak pontos anatómiájának ábrázolására. Invazív beavatkozásokra is szükség lehet, pl. angiográfiára, májbiopsziára. A donorműtét kezdetén rutinszerűen intraoperatív vizsgálatok is történnek: cholangiographia az eperendszer anatómiájának közvetlen feltérképezésére és ultrahangvizsgálat a vena hepatica-ágak és a vena portae-rendszer lefutásának pontosítására a reszekció vonalának meghatározásához. A donorok vizsgálatai a korai posztoperatív szakban az esetleges szövődmények felderítéséhez járulnak hozzá: speciálisan a megmaradó májállomány keringésének ellenőrzésére és a műtéti területen folyadékgyülemek kimutatására UH vagy CT történhet, a mellkas kontrollálására elsősorban hagyományos röntgenvizsgálatot végzünk. A későbbi időszakban indokolt a donorok szűrő jellegű, rendszeres követése. – Intézetünk kivizsgálási protokolljának képalkotó részét foglaljuk össze.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Balázs Széky, Pálma Silló, Melinda Fábián, Balázs Mayer, Sarolta Kárpáti and Krisztián Németh

Absztrakt

A szolid és hematológiai tumorok legtöbbjében mára olyan sejtpopulációkat azonosítottak, amelyek a daganatok kis százalékát alkotják, mégis kiemelkedő szerepet töltenek be a daganat terjedésének előmozdításában. Ezek az úgynevezett tumorőssejtek a szomatikus és embrionális őssejtekhez hasonló viselkedést mutatnak, aszimmetrikus osztódással önmegújításra képesek és heterogén sejtpopulációkat is létrehoznak. Egyre több kutatás alátámasztja, hogy a malignus melanomák progressziója mögött is tumoros őssejtek állnak. Nem tisztázott kérdés azonban, hogy a tumorigenicitásért vajon kizárólag melanomaőssejtek szubpopulációi felelősek vagy pluripotens őssejtté bármely melanomasejt dedifferenciálódhat. Jelen közlemény a pluripotens melanomaőssejtekről kíván átfogó képet nyújtani, különös tekintettel azokra a mechanizmusokra, amelyek a melanocyta-őssejtek differenciálódását szabályozzák, ugyanakkor a melanomaőssejtekben szabályozatlanul működnek. Bemutatásra kerül a mikrokörnyezet sejtjeinek, sejtadhéziós molekuláinak és szolúbilis faktorainak szerepe a melanomák progressziójában és heterogenitásának kialakulásában. Végül szó esik a melanoma terjedését leíró modellekről és azokról a sejtszintű markerekről, amelyek a melanomaőssejtek elkülönítésére, újabb célzott terápiák kifejlesztésére lehetőséget nyújthatnak. Orv. Hetil., 2016. 157(34), 1339–1348.

Open access
Magyar Sebészet
Authors: József Furák, Balázs Pécsy, Aurél Ottlakán, Tibor Németh, Tibor Géczi, László Tiszlavicz, Anna Lakatos and György Lázár

Absztrakt

Bevezetés: Munkánkban bemutatjuk az elmúlt öt évben osztályunkon, minimálisan invazív módszerrel (video-assisted thoracic surgery – VATS) elvégzett tüdőlobectomiák sebészi vonatkozásait és korai posztoperatív eredményeit. Betegek és módszerek: 2011. január 1. és 2015. december 31. között három mellkassebész és egy rezidens 197 VATS-lobectomiát végzett, 176 esetben malignus és 21 betegnél jóindulatú folyamat miatt. A betegek demográfiai adatai a következők: 119 nő és 78 férfi; átlagéletkor 62,4 (41–82) év. 2011-ben három VATS-lobectomia történt, ami az összlobectomiák 2,2%-a volt, 2012-ben hét (7,3%), 2013-ban 13 (12%), 2014-ben 59 (34,5%) és 2015-ben 119 (68,5%). 153 esetben multiportal (78%) és 44 alkalommal uniportal (22%) elülső feltárást alkalmaztunk. Az eltávolított lebenyek megoszlása a következő: jobb felső 85, középső öt, jobb alsó 28, bal felső 44, bal alsó 34, egy felső bilobectomia. Két alkalommal sleeve lobectomia történt. Nyolc betegnél (4%) kényszerültünk thoracotomiára történő konverzióra, és a 46 uniportal esetből öt alkalommal történt váltás biportal feltárásra (11%). Eredmények: Műtéti vagy perioperatív halálozás nem volt. Az átlagos műtéti idő 123 (60–315) perc, az átlagos mellkascsövezési időszak 4,3 (1–27) nap volt. A hét napnál tovább tartó levegőkilépés 11,7% volt. Négy betegnél (2%) végeztünk reoperációt: két alkalommal vérzés, két esetben kiterjedt subcutan emphysemával járó expanziós probléma miatt. A 176 rosszindulatú folyamat miatti VATS-lobectomia során 169 tüdőrákot és hét tüdőáttétet távolítottunk el. A tüdőrákok stádium és szövettan szerinti megoszlása a következő volt: IA 100, IB 28, IIA 17, IIB 3, IIIA 16, IIIB 1 és IV 4; adenocarcinoma 128, laphámrák 26, nagy sejtes carcinoma 3, kis sejtes carcinoma 1, típusos carcinoid 10 és atípusos carcinoid 1. Következtetés: Klinikánkon a VATS-lobectomia rutinműtétté vált. Napjainkban a lebenyeltávolítások több mint kétharmada minimálisan invazív módszerrel történik. A négy mellkassebész tanulóidőszakát is figyelembe véve, eredményeink az irodalmi adatoknak felelnek meg.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Ildikó Ábrahám, Máté Jambrik, Balázs John, Adrienn Réka Németh, Nóra Franczia and Laura Csenki

Absztrakt:

Az irodalmi áttekintés célja a testkép és a testképzavarra vonatkozó szerteágazó vizsgálatok eredményeinek egységes keretbe emelése. A testkép fogalma összetett, számos aspektusból értelmezhető. A tanulmány első része kitér a testkép fejlődésének életkori sajátosságaira, a testre fókuszált figyelemre, a testnek az identitás kialakulásában játszott korai és fontos szerepére, bizonyos kamaszkori sajátságokra, a nemi különbségekre, illetve a testkép(zavar) stabilitására, amely akár egy életen átívelő vonásként is megjelenhet. A második részben a testkép szerveződése áll a fókuszban. A feldolgozási folyamatokról szóló kutatási eredmények ismertetése mellett helyet kap az érzékelés pontosságának kérdése, és az embodiment, a testi azonosulás fogalma is. Harmadik téma a testképzavar, amely először különböző kontinuumok részeként kerül kifejtésre, majd megjelenik a klinikai értelemben vett testképzavar, illetve az erre irányuló komplex vizsgálatok, a testképzavar esetleges state és trait aspektusai. Orv Hetil. 2017; 158(19): 723–730.

Open access
Clinical and Experimental Medical Journal
Authors: Réka Hegyaljay, Adrienn Paál, Ferenc Bánhidy, Zoltán Mátrai, Miklós Németh, Balázs Langmár and Zoltán Langmár

Abstract

Introduction

The human papillomavirus infection is one of the most frequent sexually transmitted diseases. The presence of human papillomavirus is demonstrable in nearly all cases of cervical cancer. Cervical cancer is the second most frequent tumourous disease among women, not just in the world but in Hungary.

Aim

Our aim was to estimate women's knowledge of the human papillomavirus and cervical cancer. We searched connection between the frequent mortality, the low participation rate of screenings and the knowledge of cervical cancer.

Methods

The related questionnaire contained 18 questions and was filled in by 422 women in cities and villages. The lower age limit of the randomly canvassed people was 14 years, but we reached older women as well. The incoming data were processed with a computer program. The completed questionnaires were differentiated by age, place of residence, qualification, whether the subject had children and whether she got human papillomavirus vaccination.

Results

The results show that almost half of the women know the basics well, but the number of answers to functional questions (e.g. “how can one decrease the risk of infection?”) was less than that expected according to the international journals. About 56% of the women knew that the virus causes cervical cancer, but only 17% of them named the right combination of the risk factors. The rate is much lower in high school circles, although the girls in that circle seem to be the most exposed to sex-related infections. About 42% of the women thought that men too can be infected; 47% gave right answers by knowing that the human papillomavirus infection does not involve symptoms. Only 44% of the respondents went for cervical cancer screening once a year and 43% of them thought that cervical cancer and precancerous lesions did not mean serious danger to them. About 80% of the women knew that the screening includes a smear taking. The significance of differences in knowledge level between groups was estimated by χ2-probe.

Conclusions

On the basis of the results, half of the women said to be familiar with the basic questions. In our opinion, this is mainly due to the commercial campaigns that have increased in number lately. There still were some questions which did not get more than 20% of right answers.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: József Furák, Zsolt Szabó, Theodor Horváth, Tibor Géczi, Balázs Pécsy, Tibor Németh, Aurél Ottlakán, Zsolt Molnár and György Lázár

Absztrakt

Célkitűzés: A VATS-lobectomiákkal szerzett tapasztalatok növekedésével egyes centrumokban egyre gyakoribbá váltak az úgynevezett nem intubált VATS-lobectomiák (non-intubated thoracic surgery – NITS), amelynek során a beteget nem intubálják, nem relaxálják, hanem a műtét a beteg spontán légzése mellett történik. Munkánkban az egy metszésből elvégzett NITS-VATS lobectomiával szerzett tapasztalatainkat ismertetjük. Betegek, módszer: 2017. január 24. és 2017. március 10. között 16 betegnél (nyolc nő és nyolc férfi) végeztünk NITS-VATS uniportal lobectomiát tüdőrák indikációval. Átlagéletkor 59,6 év (42–73). Átlagos FEV1 87,7% (62–109). Átlagos body mass index 27,1 (18,8–32,8). A betegek a beavatkozást megelőzően benzodiazepinpremedikációt, a metszéshez helyi érzéstelenítést (lidokain), majd bupivakain intercostalis és vagusblokádot kapnak. Rutinmonitorozás mellett bispectral index (BIS-) vezérelt célkontrollált intravénás (TCI) propofolszedációt végzünk, laringealis maszk segítségével. A bőr- és lágyrész-metszés az axillaris vonalban, az ötödik bordaközben történik. Ezen keresztül végezzük a kamera bevezetését, a reszekcióhoz szükséges manipulációt, a lebeny eltávolítását és a mellkasi drén behelyezését is. A műtét során teljes atelectasia érhető el. Az eltávolított lebenyek megoszlása a következő: hét jobb felső, kettő középső, egy jobb alsó, egy jobb alsó + felső lebeny gépi ékreszekció, öt bal alsó. A reszekciót követően kiterjesztett mediastinalis sampling vagy blokkdissectio történik. Eredmények: Perioperatív mortalitás nem volt. Egy esetben sem kellett a beteget a műtét során intubálni. Átlagos műtét idő 96,5 perc (80–120), az átlagos drenálási idő 2,9 nap (2–8) volt. Tartós átszívás 1/16 (6,25%). A műtét utáni időszakban egy betegnél lázat, egy betegnél subcutan emphysemát és egy esetben tüdőgyulladást észleltünk. Egy betegnél kellett recidív légmell miatt mellkascsövezést végeznünk. Az eltávolított laesiók szövettani megoszlása a következő: egy bal alsó lebenyi teljes atelectasiát okozó endobronchialis hamartochondroma, egy gyulladás, illetve 10 adenocarcinoma, két laphámrák, egy carcinosarcoma és egy típusos carcinoid. A 14 malignus daganat stádiummegoszlása a következő: nyolc IA, kettő IB, egy IIA, kettő IIB, egy IIIA. Az eltávolított mediastinalis nyirokcsomók átlagos száma 12 (7–20). Következtetés: A nem intubált (NITS) VATS-lobectomia biztonsággal elvégezhető beavatkozás, amely során az onkológiai elveket teljes egészében érvényesíteni lehet. A műtét utáni mellkasdrenálási idő rövidebb, ami a műtét során elérhető teljes atelectasiának tudható be.

Restricted access