Search Results

You are looking at 1 - 10 of 20 items for :

  • Author or Editor: Edit Urbán x
  • Medical and Health Sciences x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

Bevezetés: Az anaerob baktériumok fontos etiológiai szerepet töltenek be invazív infekciókban, klinikailag szignifikáns kórokozók véráramfertőzésekben és szeptikémiában, valós prevalenciájukról azonban világszerte, így hazánkban is kevés adat áll rendelkezésre. Célkitűzés: Az anaerob baktériumok által okozott, mikrobiológiai diagnózissal igazolt véráram-infekciók gyakoriságának összefoglaló értékelése a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) klinikáin a beküldött hemokultúraminták retrospektív elemzésével. Módszer: A vizsgálat során 5 éves periódus (2013. 01. 01.–2017. 12. 31.) alatt az SZTE klinikáiról beküldött hemokultúraminták elemzése történt; az összehasonlítás alapját egy hasonló időtartamú (2005–2009), ugyanezen központban elvégzett vizsgálat képezte. Eredmények: 2013 és 2017 között átlagosan 23 274 ± 2756 hemokultúrapalack vizsgálata történt meg, melyek közül átlagosan 10,5% volt pozitív, és 0,4% volt pozitív anaerobokra (3,5–3,8/1000 palack). A klinikailag szignifikáns anaerob kórokozók közül a Bacteroides/Parabacteroides csoport (39,9%) és a Clostridium fajok (32,8%) fordultak elő a legnagyobb arányban. Következtetések: Az anaerob baktériumok viszonylag alacsony számuk ellenére fontos etiológiai tényezőknek tekinthetők véráramfertőzésekben. Eredményeink felhívják a figyelmet a modern identifikálómódszerek jelentőségére az adekvát anaerobdiagnosztikában. Orv Hetil. 2020; 161(19): 797–803.

Open access
Authors: Melinda Pénzes, Edit Czeglédi, Péter Balázs and Róbert Urbán

Absztrakt:

Bevezetés: A serdülőkori dohányzói életutak jellemzőinek ismerete elengedhetetlen a hatékony dohányzásprevenciós programok tervezéséhez. Célkitűzés: Longitudinális vizsgálattal azonosítani a serdülők cigarettahasználatának változásait, valamint a dohányzói életutak alakulásában szerepet játszó kockázati tényezőket. Módszer: Hároméves, évenkénti adatgyűjtéssel folytatott kutatásunkat nagyvárosi serdülők (n = 1092) két életkori kohorszában (6. és 9. iskolai évfolyam) végeztük, önkitöltős kérdőíves módszerrel. A cigarettahasználati adatok alapján öt dohányzói életútcsoportot határoztunk meg. Eredmények: A minta 67,5%-a megőrizte nem dohányzó magatartását, 11,3%-a mindvégig dohányzott, 14,3%-a rászokott, 3,3%-a leszokott, 3,7%-a kísérletező maradt. Az egyes dohányzói életútcsoportba tartozók jelentősen különböztek egymástól a cigarettázó barátok száma, szülői dohányzás, családszerkezet, tanulmányi eredmény és heti zsebpénz kiindulási vizsgálatban tapasztalt jellemzői alapján. Következtetések: A serdülők nem kezelhetők homogén populációként a dohányzást megelőző programokban, mert különböző dohányzó magatartású csoportjaikban eltérő kockázati tényezők kerülnek előtérbe. Orv. Hetil., 2017, 158(2), 67–76.

Open access
Authors: Zsuzsanna Ágoston, Gabriella Terhes, Péter Hannauer, Márió Gajdács and Edit Urbán

Abstract

Streptococcus suis is an emerging zoonotic human pathogen, which is a causative agent of invasive infections in people who are in close contact with infected pigs or contaminated pork products. It is associated with severe systemic infections, most commonly meningitis and sepsis, which may lead to high rates of morbidity and mortality. Serotype 2 is the most prevalent type in S. suis infections in humans. We have reported a case of a very rapidly proceeding fatal human S. suis infection in a splenectomized, but otherwise immunocompetent patient in Hungary. We would like to highlight the attention for this pathogen for the risk group patients, not only pig breeders, veterinarians, abattoir workers, meat processing and transport workers, butchers and cooks, that those persons who are immunocompromised including those with spleen removed, persons with diabetes mellitus, cancer and alcoholism, are also at greater risk of infection.

Open access

Abstract

The biofilm formation by oral bacteria on the implant surface is one of the most remarkable factors of peri-implant infections, which may eventually lead to bone resorption and loss of the dental implant. Therefore, the elimination of biofilm is an essential step for the successful therapy of implant-related infections. In this work we created a basic in vitro model to evaluate the antibacterial effect of three widely used antiseptics.

Commercially pure (CP4) titanium sample discs with sand blasted, acid etched, and polished surface were used. The discs were incubated with mono-cultures of Streptococcus mitis and Streptococcus salivarius. The adhered bacterial biofilms were treated with different antiseptics: chlorhexidine-digluconate (CHX), povidone-iodine (PI), and chlorine dioxide (CD) for 5 min and the control discs with ultrapure water. The antibacterial effect of the antiseptics was tested by colorimetric assay.

According to the results, the PI and the CD were statistically the most effective in the elimination of the two test bacteria on both titanium surfaces after 5 min treatment time. The CD showed significant effect only against S. salivarius.

Based on our results we conclude that PI and CD may be promising antibacterial agents to disinfecting the peri-implant site in the dental practice.

Open access

Bevezetés: A toxint termelő Clostridium difficile fertőzést a nosocomialis hasmenések elsődleges okaként tartják számon. Potenciálisan halálos betegség, amelynek világszerte növekszik az előfordulása. Cél: A szerzők a Szegedi Tudományegyetem I. Számú Belgyógyászati Klinika Infektológiai Osztályán a Clostridium difficile fertőzés növekvő jelentőségét kívánták tanulmányozni. Módszerek: A retrospektív vizsgálatba 2005-ben és 2006-ban, valamint 2008-tól 2011-ig terjedő időszakban akut gastroenteritis miatt felvett betegeket vonták be. Eredmények: 2005-ben és 2006-ban a leggyakoribb akut gastroenteritist okozó kórokozók a Salmonella törzsek voltak és ezeket követték a Campylobacter speciesek, valamint a toxint termelő Clostridium difficile törzsek. 2009-re a Clostridium difficile vezető kórokká lépett elő. Hajlamosító tényezőként az előzetes kórházi ápolás, az antibiotikum-szedés, az életkor és a társbetegségek jelentőségét vizsgálták, illetve néhány laboratóriumi paramétert vetettek össze a prognózisra való hatásuk szempontjából. Megállapították, hogy az utóbbi években a fertőzések súlyosbodtak és haláloki tényezőként jelentek meg. A prognózist a gyulladásos laboratóriumi paraméterek és az életkorral növekvő gyakoriságú társbetegségek befolyásolták. Következtetések: Az eredmények alátámasztják a Clostridium difficile patogén szerepének egyre növekvő jelentőségét fertőzőosztályon akut gastroenteritis miatt kezelt betegek körében. Orv. Hetil., 2012, 153, 1992–1997.

Restricted access
Authors: Klára Piukovics, Viktória Bertalan, Gabriella Terhes, Ágnes Báthori, Edit Hajdú, Gyula Pokorny, László Kovács and Edit Urbán

Despite the development in the identification of Nocardia spp., common challenges exist in the laboratory diagnosis and management of nocardiosis. We report two cases of disseminated nocardiosis in a patient with hematologic disorder and in a patient with systemic lupus erythematosus, where the cooperation between various specialists was essential to set up the adequate diagnosis of disseminated nocardiosis.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A hemopoetikus őssejt-transzplantáció során fellépő fertőzéses komplikációk egyikét képezi a cytomegalovírus- (CMV-) infekció és -reaktiváció, amelynek előfordulási aránya alacsonyabb autológ őssejt-transzplantációt (ASCT) követően, összehasonlítva az allogén transzplantáció recipienseivel. Célkitűzés: A vizsgálat célja a cytomegalovírus-infekció és -reaktiváció gyakoriságának felmérése kvantitatív real-time PCR módszer alkalmazásával autológ őssejt-transzplantált betegekben. Szükséges-e surveillance-szűrés, és mely betegcsoportban, vagy elegendő a klinikai tünetek vezérelte monitorozás? Módszer: A szerzők intézetükben 2014–2017 között autológ őssejt-transzplantációban részesült 123 beteg dokumentációját elemezték retrospektív vizsgálatban. A betegeket az alapbetegség szerint csoportosították (lymphomák, myeloma multiplex), valamint megkülönböztették a transzplantációt megelőző indukciós kezelés típusa szerint. Eredmények: Hasonló arányban történt ASCT myeloma multiplexes (MM) és lymphomás (NHL) betegek esetében [(66 (43,7%) vs. 57 (46,3%)]. A betegektől származó 1082 plazmaminta vizsgálata során 86 (7,95%) bizonyult pozitívnak CMV nukleinsav jelenlétére real-time (RT) PCR módszerrel. Cytomegalovírus-reaktiváció 44 (37,5%) betegnél alakult ki, ebből tünetmentes volt 38 beteg (30,8%), míg 6 esetben (4,9%) a reaktivációval összefüggésbe hozható tünetek voltak megfigyelhetők. A szerzők közel kétszeres gyakorisággal dokumentáltak CMV-reaktivációt a NHL betegcsoportban, mint a MM betegcsoportban (46 vs. 26%). Következtetés: Autológ őssejt-transzplantációban részesülő betegek esetében surveillance CMV-monitorozás végzése nem indokolt, azonban jól meghatározott betegcsoportban klinikai gyanú esetén elvégzett molekuláris teszt lehetővé teszi a vírusreaktiváció korai felismerését, így időben megkezdhető a preemptív kezelés, és ezáltal csökkenthető a mortalitás.

Open access

Absztrakt

Bevezetés: A hematológiai betegek kemo-immun terápiás kezelése és az őssejt-transzplantáció során fellépő fertőzéses komplikációk egyikét képezi a cytomegalovirus-infekció és -reaktiváció. Célkitűzés: A szerzők célja a cytomegalovirus-fertőzés és -reaktiváció követése kvantitatív valós idejű polimeráz láncreakció módszerével. Módszer: A szerzők intézetében 2012–2014 között kezelt 96 beteg dokumentációját elemezték retrospektív vizsgálatban. A betegeket az alapbetegség szerint csoportosították (lymphoproliferativ betegségek, akut leukaemiák), valamint megkülönböztették aszerint, hogy történt-e autológ őssejt-transzplantáció vagy sem. Eredmények: Lymphoproliferativ betegség miatt kezeltek 83 beteget, közülük 63 (76%) részesült autológ őssejt-transzplantációban. A 604 plazmamintából 46 mintában (7,6%) igazolódott valós idejű polimeráz láncreakcióval cytomegalovirus-pozitivitás összesen 25 betegből (6 nem transzplantált [18%], 19 transzplantált [30,2%]). A valós idejű polimeráz láncreakcióval cytomegalovirus-pozitivitás kétszeres gyakorisággal fordult elő a transzplantált betegcsoportban, azonban 68%-ukban a reaktiváció tünetmentes volt és spontán oldódott. Következtetések: Rutinszerű cytomegalovirus-monitorozás nem szükséges a fenti betegcsoportban, azonban jól meghatározott betegcsoportban klinikai gyanú esetén elvégzett molekuláris teszt lehetővé teszi a korai preemptív kezelést, ezáltal csökkentve a mortalitást. Orv. Hetil., 2016, 157(35), 1403–1409.

Restricted access
Authors: Anette Stájer, Edit Urbán, István Pelsõczi, Erzsébet Mihalik, Zoltán Rakonczay, Katalin Nagy, Kinga Turzó and Márta Radnai

Fluorides may affect the oxide layer on titanium surface. Caries preventive mouthwashes or gels contain fluorides and are applied at low pH. The aim of the present work was to study whether various concentrations of fluoride at acidic pH cause changes in the surface structure on the polished region of Ti implants, and alter the adherence and colonization of bacteria. Commercially pure Ti grade 4 discs with a polished surface were treated with a mouthwash containing 0.025% fluoride, a gel containing 1.25% fluoride or a 1% aqueous solution of NaF (pH 4.5). The change of surface roughness of the samples and the colonization of Porphyromonas gingivalis strains were studied by scanning electron microscopy after 5 days of anaerobic incubation. The quantity of the bacterial protein was determined by protein assay analysis. Agents with high fluoride concentration at acidic pH increased the roughness of the Ti surface. A slight increase in the amount of bacteria was found on the surfaces treated with 1% NaF and gel in comparison with the control surface. This study suggested that a high fluoride concentration at acidic pH may hinder the development of a healthy transgingival epithelial junction on Ti implants, due to bacterial colonization.

Restricted access
Authors: Elisabeth Nagy, Edit Urbán, J. Sóki, J. Sóki, Gabriella Terhes and Katalin Nagy

Anaerobic infections are common and can cause diseases associated with severe morbidity, but are easily overlooked in clinical settings. Both the relatively small number of infections due to exogenous anaerobes and the much larger number of infections involving anaerobic species that are originally members of the normal flora, may lead to a life-threatening situation unless appropriate treatment is instituted. Special laboratory procedures are needed for the isolation, identification and susceptibility testing of this diverse group of bacteria. Since many anaerobes grow more slowly than the facultative or aerobic bacteria, and particularly since clinical specimens yielding anaerobic bacteria commonly contain several organisms and often very complex mixtures of aerobic and anaerobic bacteria, considerable time may elapse before the laboratory is able to provide a final report. Species definition based on phenotypic features is often time-consuming and is not always easy to carry out. Molecular genetic methods may help in the everyday clinical microbiological practice in laboratories dealing with the diagnostics of anaerobic infections. Methods have been introduced for species diagnostics, such as 16S rRNA PCR-RFLP profile determination, which can help to distinguish species of Bacteroides, Prevotella, Actinomyces, etc. that are otherwise difficult to differentiate. The use of DNA-DNA hybridization and the sequencing of special regions of the 16S rRNA have revealed fundamental taxonomic changes among anaerobic bacteria. Some anaerobic bacteria are extremely slow growing or not cultivatable at all. To detect them in special infections involving flora changes due to oral malignancy or periodontitis, for instance, a PCR-based hybridization technique is used. Molecular methods have demonstrated the spread of specific resistance genes among the most important anaerobic bacteria, the members of the Bacteroides genus. Their detection and investigation of the IS elements involved in their expression may facilitate following of the spread of antibiotic resistance among anaerobic bacteria involved in infections and in the normal flora members. Molecular methods (a search for toxin genes and ribotyping) may promote a better understanding of the pathogenic features of some anaerobic infections, such as the nosocomial diarrhoea caused by C. difficile and its spread in the hospital environment and the community. The investigation of toxin production at a molecular level helps in the detection of new toxin types. This mini-review surveys some of the results obtained by our group and others using molecular genetic methods in anaerobic diagnostics.

Restricted access