Search Results

You are looking at 1 - 10 of 11 items for :

  • Author or Editor: Eszter Ostorházi x
  • Medical and Health Sciences x
Clear All Modify Search
Authors: Éva Nemes-Nikodém, Béla Tamási, Noémi Mihalik and Eszter Ostorházi

Bevezetés: A leggyakoribb gombás megbetegedés a vulvovaginitis candidosa, de kevés információ áll rendelkezésre a kórokozók antimikrobiális érzékenységéről. Célkitűzés: A szerzők összehasonlítják a vulvovaginitis candidosából kitenyésztett sarjadzógomba-speciesek hagyományos, „gold standard” módszerrel és a Semmelweis Egyetemen bevezetésre került új molekuláris eljárással történő azonosítását. Módszer: Vulvovaginitis candidosából izolált 370 sarjadzógomba-tenyészet fenotipikus és Matrix Assisted Laser Desorption Ionization Time of Flight (MALDITOF) -módszerrel történő azonosítása. Eredmények: Leggyakoribb kórokozó a Candida albicans volt (85%), utána a Candida glabrata, majd egyéb Candida speciesek következtek. A MALDITOF-módszer segítségével azonosítható volt a hazánkban csak néhány esetben leírt flukonazolrezisztens Candida dubliniensis, és jól elkülöníthető volt a flukonazolérzékeny Candida albicanstól. Következtetések: Jelenleg nincs ajánlás a vulvovaginitisben előforduló patogén sarjadzó gombák antifungális érzékenységének értékelésére, csak a különböző speciesek természetes rezisztenciája ismert. Ezért lényeges a ritkább Candida speciesek felismerése és azonosítása is, amelyre elsősorban a MALDITOF-módszer alkalmas. Orv. Hetil., 2015, 156(1), 28–31.

Open access
Authors: Mariann Árvai, Eszter Ostorházi, Noémi Mihalik, Sarolta Kárpáti and Márta Marschalkó

A keratoconjunctivitis gonorrhoica ritka, a Neisseria gonorrhoeae által okozott gennyes váladékozással kísért kötőhártya-gyulladás, amelyet felnőtteknél a szembe kerülő fertőző váladék okozhat. A Chlamydia trachomatis D-K szerotípusa által okozott conjunctivitis felnőttkori formáját nemi váladékok szembe kerülésével létrejött, kétoldali mucopurulens váladékozással kísért gyulladás jellemzi. A szerzők egy 33 éves, syphilis latens tarda miatt gondozott férfi beteg esetét ismertetik, akinek a hetek óta fennálló purulens conjunctivitise hátterében a mikrobiológiai vizsgálatok során Chlamydia trachomatis-fertőzéssel kombinált Neisseria gonorrhoeae-infekció igazolódott. A tenyésztéses és PCR-vizsgálatok során a pharynxból is kimutatható volt mindkét kórokozó. A betegnek sem urológiai, sem felső légúti tünetei nem voltak. A fertőződés kábítószer hatása alatt történt szexuális abúzust követően alakult ki. A parenteralis, majd per os cephalosporin- és azithromycinterápia hatására három hét alatt teljes remisszió következett be. Orv. Hetil., 2013, 154, 834–837.

Open access
Authors: András Bánvölgyi, Eszter Balla, Péter Bognár, Béla Tóth, Eszter Ostorházi, Dénes Bánhegyi, Sarolta Kárpáti and Márta Marschalkó

A lymphogranuloma venereum a Chlamydia trachomatis L1–3 szerovariánsa által terjesztett nemi betegség, amely korábban elsősorban a trópusi éghajlatú országokban volt elterjedt. Az elmúlt évtizedekben Nyugat-Európában számos esetet jelentettek, elsősorban a humán immundeficientia vírus fertőzött homoszexuális férfi populációban. A szerzők intézetében 2013-ban két esetet, 2014-ben egy esetet diagnosztizáltak. A szerzők e három humán immundeficientia vírus fertőzött homoszexuális férfi kórtörténetét ismertetik, akik nyugat-európai tartózkodásuk alatti alkalmi kapcsolatok során fertőződtek meg. Két esetben urethralis fluor, diszkomfort és inguinalis lymphadenomegalia, egy esetben analis diszkomfort, illetve perianalis ulceratio volt a vezető klinikai tünet. Az urethralis váladékból, illetve a perianalis ulcus váladékából végzett célzott real-time polimeráz láncreakció vizsgálat eredménye két esetben lymphogranuloma venereum L2b, egy esetben L2 szerovariánst igazolt. Doxycyclinkezelést követően a betegek gyógyultak. A lymphogranuloma venereum a jövőben vélhetően fokozódó kihívást jelent, így ismerete számos szakterületen fontos a késői szövődmények megelőzése és a kórkép további terjedésének megállítása céljából. Orv. Hetil., 2015, 156(1), 36–40.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: 2020. március végén a SARS-CoV-2-vírusfertőzöttség (COVID–19-betegség) diagnosztizálására megjelentek Magyarországon a vírussal szembeni specifikus antitestek jelenlétét kimutató gyorstesztek. Célkitűzés: Munkánkban két gyorsteszt, az Anhui és a Clungene teszt diagnosztikai teljesítményét értékeltük a fertőzés kimutatásában arany standardnak számító ’real-time’ (valós idejű) PCR (a továbbiakban: PCR) vizsgálati eredmények alapján. Módszer: 2020. március 16. és április 14. között intézetünk 20 120, COVID–19-fertőzéssel kapcsolatos rekordot küldött be az országos adatszolgáltató rendszeren keresztül. Ebben 4140 személynél csak IgM és IgG jelenlétét kimutató gyorstesztvizsgálat történt; 3210 személynél csak PCR-teszt, 1654 személynél pedig PCR- és gyorstesztvizsgálat (Anhui: 625, Clungene: 1029) végzésére maximum 3 nap eltéréssel is sor került. PCR-pozitívnak azt a személyt tekintettük, akinél bármikor PCR-pozitivitás fordult elő, illetve antitestpozitívnak azt, akinél IgM- és/vagy IgG-pozitivitást észleltünk. (Megjegyzés: a Clungene tesztet Lungene néven is forgalmazzák.) Eredmények: A 4864, PCR-rel vizsgált személy közül 308 volt PCR-pozitív (a PCR-pozitivitás prevalenciája 6,3% volt). A PCR alapján az Anhui gyorsteszt szenzitivitása 33,3%, specificitása 72,85%; a Clungene gyorsteszt szenzitivitása 35,48%, specificitása 85,02% volt. 6%-os PCR-pozitivitási prevalencia esetén a pozitív és a negatív prediktív érték az Anhui gyorsteszt esetében 7,28%, illetve 94,48%, míg a Clungene gyorsteszt esetében 13,13%, illetve 95,38% volt. Következtetés: Az aktuális fertőzöttségi prevalencia melletti alacsony pozitív prediktív értékek alapján az általunk értékelt gyorstesztek jelenleg nem alkalmasak a SARS-CoV-2-vírusfertőzöttség (PCR-pozitivitás) kimutatására az általános populációban. Az Anhui és a Clungene gyorstesztek negatív eredményei a jelenlegi 6%-os prevalencia mellett mintegy 95%-os valószínűséggel jelzik a SARS-CoV-2-vírusexpozíció hiányát. Az Anhui és a Clungene – SARS-CoV-2 vírus elleni IgM- és IgG-antitesteket kimutató – gyorstesztek alkalmazása a COVID–19-fertőzés differenciáldiagnosztikájában szakmailag vállalhatatlan. Orv Hetil. 2020; 161(20): 807–812.

Open access

Abstract

In the STD Centre of Hungary at our department, we have been providing care for patients with syphilis, gonorrhoea and other STD infections since 2004. Our STD centre includes a screening station where we perform anonymous screening for HIV and syphilis. Between the 1st of January 2005 and the 31st of December 2008, there were a total of 42,114 patient-doctor encounters. We performed 25,362 screening examinations for HIV and syphilis, in association with a medical visit (HIV: 12,337; syphilis: 13,025). Voluntary screening examinations were performed in 18,883 cases (HIV: 16,614; syphilis: 2,269). During the 4 years, we diagnosed 600 and 339 new cases of syphilis and gonorrhoea, respectively. The obligatory HIV screening of STI patients resulted in a total of 47 new HIV infections, and we diagnosed 63 new infections of syphilis or gonorrhoea among the known HIV-seropositive patients under care. By including the network of care providers in the whole country, we performed successful contact tracing for syphilis and gonorrhoea on 400 and 150–200 occasions per year, respectively. We present our statistical data in order to call attention to the renaissance of syphilis and gonorrhoea, and the importance of STD co-infections.

Restricted access
Authors: Éva Nemes-Nikodém, Alexandra Brunner, Béla Tóth, Veronika Tóth, András Bánvölgyi and Eszter Ostorházi

Bevezetés: A Neisseria gonorrhoeae-infekciók kezelésére kiadott európai ajánlás elsősorban a nyugat-európai adatok alapján készült, és nem egyértelműen használható a magyarországi helyzet ismeretében. Célkitűzés: A szerzők 2011. január és 2014. június közötti időszakban a Semmelweis Egyetem, Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika Országos Szexuális Úton Terjedő Betegségek Centrumában izolált Neisseria gonorrhoeae törzsek rezisztenciaadatait összevetették az izolált törzsek molekuláris tipizálási eredményeivel, azzal a céllal, hogy pontos adatokat kapjanak a hazánkban előforduló Neisseria gonorrhoeae törzsek antimikrobiális rezisztenciájáról. Módszer: Az antibiotikumrezisztencia-meghatározás minimális inhibitorkoncentráció-méréssel, a szekvenciameghatározás a Neisseria gonorrhoeae Multi Antigen Sequence Typing módszerrel történt. Eredmények: A jelenleg terápiának ajánlott széles spektrumú cefalosporinok elleni rezisztencia ritka, az utóbbi években az azithromycinrezisztencia előfordulása viszont rohamosan növekedett. Következtetések: Az új terápiás irányelvek készítésekor figyelembe kell venni, hogy a gyakran fertőzést okozó molekuláris típusba sorolható törzsek között kiemelkedően magas az azithromycinrezisztensek aránya. Orv. Hetil., 2015, 156(6), 226–229.

Open access
Authors: Katinka Pónyai, Márta Marschalkó, Mária Ackermanné Schöffler, Eszter Ostorházi, Ferenc Rozgonyi, Viktória Várkonyi and Sarolta Kárpáti

Klinikánk STD Centrumában 2004 óta végezzük a syphilis, gonorrhoea és egyéb STD-fertőzésben szenvedők ellátását. STD Centrumunkon szűrőállomás működik, ahol anonim HIV- és syphilisszűrést végzünk. 2005. január 1-jétől 2008. december 31-ig összesen 42 114 orvos–beteg találkozás történt. 25 362 HIV- és syphilisszűrő vizsgálatot végeztünk el, orvosi vizittel egybekötve (HIV: 12 337, syphilis: 13 025). Önkéntes szűrővizsgálat 18 883 esetben történt (HIV: 16 614, syphilis: 2269). Négy év alatt 600 új syphilis- és 339 új gonorrhoeafertőzést diagnosztizáltunk. A kötelezően ajánlott HIV-szűrés során a 4 év alatt összesen 47 új HIV-fertőzést találtunk, illetve ismert és gondozott HIV-szeropozitív betegek közül 63 esetben állapítottunk meg új syphilis- vagy gonorrhoeafertőzést. Országosan, a gondozói hálózat bevonásával sikeres kontaktuskutatást syphilisnél évente 400, gonorrhoeánál évi 150–200 alkalommal végeztünk. Cikkünk célja, hogy felhívjuk a figyelmet a klasszikus nemi betegségek közé számító syphilis- és gonorrhoeafertőzések, valamint a többszörös STD-betegségek jelentőségére.

Open access
Authors: Katinka Pónyai, Eszter Ostorházi, Noémi Mihalik, Ferenc Rozgonyi, Sarolta Kárpáti and Márta Marschalkó

Restricted access
Authors: Éva Nemes-Nikodém, Alexandra Brunner, Dóra Pintér, Noémi Mihalik, György Lengyel, Márta Marschalkó, Sarolta Kárpáti, Dóra Szabó and Eszter Ostorházi

Emergence and spread of antimicrobial resistance in Neisseria gonorrhoeae is a major public health concern worldwide. The current study aims to determine the antimicrobial resistance in N. gonorrhoeae and associated molecular typing to enhance gonococcal antimicrobial surveillance in Hungary. In the National N. gonorrhoeae Reference Laboratory of Hungary 187 N. gonorrhoeae infections were detected in 2013, antibiograms were determined for all the isolated strains, and 52 (one index strain from every sexually contact related group) of them were also analysed by the N. gonorrhoeae multi-antigen sequence typing (NG-MAST) method. Twenty-two different NG-MAST sequence types (STs) were identified, of which 8 STs had not been previously described. In Hungary, the highly diversified gonococcal population displayed high resistance to penicillin, ciprofloxacin and tetracycline (the antimicrobials previously recommended for gonorrhoea treatment). Resistance to the currently recommended extended spectrum cephalosporines were rare: only two of the expected strains, an ST 1407 and an ST 210, had cefixime MIC above the resistance breakpoint. By the revision of our National Treatment Guideline, it must be considered, that the azithromycin resistance is about 60% among the four most frequently isolated STs in Hungary.

Restricted access
Authors: Balázs Farkas, Eszter Ostorházi, Katinka Pónyai, Béla Tóth, Elmardi Adlan, László Párducz, Márta Marschalkó, Sarolta Kárpáti and Ferenc Rozgonyi

Az Ureaplasma urealyticum és Mycolasma hominis fontos szerepet tölt be az urogenitális fertőzések kiváltásában. Célok: A szerzők a Semmelweis Egyetem, Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika STD-ambulanciáján 2008. május 1. és 2010. július 31. között vizsgált betegek genitális mintáiban az Ureaplasma urealyticum és Mycoplasma hominis gyakoriságának és antibiotikum-érzékenységének elemzését tűzték ki célul. Módszerek: Férfiaknál az urethrából, nőknél a cervixből és urethrából vattapálcával (Biolab) vett mintákat Urea-Myco DUO kit (Bio-Rad) segítségével tenyésztették, majd a pozitívnak bizonyult minták esetén a rezisztenciát U9 levesben SIR Mycoplasma kittel (Bio-Rad) határozták meg. Eredmények: A vizsgált 4154 beteg genitális mintájából 247 esetben (6%) Ureaplasma urealyticum és 26 esetben (0,63%) Mycoplasma hominis tenyészett ki. Mind az Ureaplasma uraelyticum, mind a Mycoplasma hominis törzsek többsége (75%, illetve 77%) cervixből, kisebb hányada (25%, illetve 23%) férfi és női urethramintából származott. Az Ureaplasma urealyticum- és a Mycoplasma homonis-pozitívak a 16–60 év között minden korcsoportban megtalálhatók voltak, de legnagyobb arányban a 21–40 évesek között fordultak elő. A legtöbb U. urealyticum törzs megőrizte érzékenységét tetracyclin (95%), doxycyclin (96%), azithromycin (88%) és josamycin (90%) iránt, míg a törzsek 21%-a ofloxacin, 85%-a erythromycin-, 79%-a clindamycinrezisztens volt. Az Ureaplasma urealyticum törzsek 77%-a erythromycinre és clindamycinre együttesen is rezisztens volt, ami jelzi, hogy az ex iuvantibus adott két antibiotikum mindegyike szelektálhatja a keresztrezisztenciával bíró törzseket is. A Mycoplasma hominis törzsek között a clindamycin-, doxycyclin-, ofloxacin- és tetracyclinrezisztens törzsek aránya 4–12% volt. Következtetések: Az összes vizsgált antibiotikumra mindössze egyetlen Ureaplasma urealyticum törzs bizonyult érzékenynek, ezért a tenyésztés vagy a kórokozó kimutatása molekuláris genetikai módszerrel (PCR) nem elégséges a biztosan sikeres terápiához, ahhoz az antibiotikum-érzékenység meghatározása is szükséges. A szerzők felhívják a figyelmet a hazai U. urealyticum nagymértékű erythromycin-, clindamycin- és ofloxacinrezisztenciájára. Magyarországon ez az első ilyen klinikai mikrobiológiai közlemény. Orv. Hetil., 2011, 152, 1698–1702.

Open access