Search Results

Absztrakt

A szerző a betegbiztonság követelményeiből kiindulva a kockázatanalízis fontosságára hívja fel a figyelmet. Megállapítja, hogy a minőségi követelmények növekedése nem hagyta érintetlenül a sebészetet sem, és ezért ma már konkrét fogalmaink vannak a sebészi kockázat meghatározására és értékelésére. Ez a folyamat az elmúlt évtizedekben a mind gyakrabban indikált és mind szélesebb körben végzett, növekvő számú májműtétek halálozásának jelentős csökkenésében is nyomon követhető. Különös fontossága van a műtétek kockázatának májbetegeken. A feltétlen vagy abszolút ellenjavallatok jól körülhatárolhatók. A májbetegeken tervezett májműtétetek kockázata számszerűen is kifejezhető. A régóta használt Child–Turcotte–Pugh-stádiumai számértékek alapján határozhatók meg. Újabban az „50–50-es” szabály, illetve a májtranszplantációs gyakorlatból átvett MELD érték kiszámítása jelent a sebésznek objektív fogódzót a mindennapos munkájában. A szerző kitér a kockázatanalízis alapján választható kezelési optimalizációra is, amely a májsebészek igényei alapján multidiszciplináris megközelítésben valósulhat meg.

Napjainkban az előrehaladott colorectalis carcinoma mindennapos onkológiai kihívásként jelenik meg a kezelőorvos számára. Az utóbbi években bevezetett protokolloknak köszönhetően jelentős terápiás előrelépésnek lehetünk tanúi. A neoadjuváns kemoterápia biológiai válaszmódosítókkal történt kiegészítése nagymértékben növelte a terápiára adott klinikai választ a májmetasztázisos betegek körében. Az ezredfordulót követően egyre gyakrabban találkozunk a májáttétek teljes eltűnésének jelenségével. A májáttétek sebészetével foglalkozó irodalom egyértelmű és világos különbséget tesz a klinikai és patológiai válasz között, ugyanakkor a két válasz között lévő összefüggés pontos kritériumait is rögzítette. A colorectalis carcinoma májmetasztázisainak komplex kezelésében a teljes patológiai válasz jelenti a végső célt. Célok és módszerek: Jelen kutatás 2009. január 1.–2010 augusztus 31. közötti időszakban, 39 betegben vizsgálta a klinikai és patológiai választ. A májreszekciós műtétet neoadjuváns kemo- és targetterápia előzte meg. Eredmények: Teljes patológiai válasz két betegben (5,71%), major patológiai válasz (necrosis >50%) 12 betegben, minor patológiai válasz (necrosis <50%) 22 betegben alakult ki, míg 3 betegben egyáltalán nem volt necrosis. Következtetések: A colorectalis carcinoma májmetasztázisainak neoadjuváns és célzott terápiás kezelése során a patológiai válasz elérésére kell törekedni. Jelenleg a patológiai választ tartjuk a legfontosabb prognosztikus faktornak, amely az R0 reszekciót követő hosszú távú túlélést döntően és alapvetően határozza meg. Ellentmondásos a májmetasztázisok teljes eltűnésének megítélése, mivel műtéttechnikailag ez igen nehéz helyzet elé állítja az operatőrt. Ebben az értelemben az áttétek teljes eltűnése nemkívánatos mellékhatás, amely miatt a stratégia azt kívánja, hogy májmetasztázisos beteg ne legyen „túlkezelve”, amíg az áttét/áttétek teljesen eltűnnek, hanem a multidiszciplináris onkoteam hozza meg időben a döntést a májműtét indikációját illetően a még lokalizálható metasztázis/metasztázisok eltávolítására. Orv. Hetil., 2010, 47, 1956–1960.

Absztrakt:

Az ezredfordulót követően számos összefoglaló közlemény látott napvilágot mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalomban a májsebészet XX. századi mérföldköveit, vagyis fejlődésének meghatározó tényezőit illetően. Ezért a jelenlegi összefoglalás a gyorsan fejlődő májsebészetből csak a legújabb elvek és innovációk bemutatására szorítkozik, a legtöbb érdeklődést kiváltóak kerülnek górcső alá: a legújabb indikációk, a kirekesztés-vértelenség kérdése, a májregenerációt a mai tudásunk és az evidenciák szerint a legnagyobb mértékben elősegítő legújabb beavatkozás, a májszétválasztás kétszakaszos májreszekcióban portalis elzárással, továbbá a daganatok „downsizing” kezelése a korábban reszekálhatatlan daganatok eltávolítása érdekében. A nyitott májsebészet, a laparoszkópos és a robotmájsebészet összehasonlításában megfogalmazható az a tény, hogy a laparoszkópos májsebészet napjainkban vált választható beavatkozássá, és bizonyos területeken már jobb eredmények érhetők el vele, mint nyitott műtéttel. A robotmájsebészetben szerzett adatok és a bizonyítékok máig váratnak a helyes következtetés levonására. A májsebészet egészét tekintve a mortalitás jelentősen csökkent (1%), s a szövődmények – nagyfokú heterogenitásuk miatt – nehezen hasonlíthatók ugyan össze, de a nemzetközi törekvés igyekszik közös nevezőt kialakítani a módosított Clavien–Dindo-rendszer, a módosított Accordion-rendszer, valamint a komprehenzív komplikációs index fogalmának létrehozásával. A májsebészet országonként eltérő fejlettségben, de komplex módon kapcsolódik a tápcsatorna-, a hepatopancreatobiliaris, a transzplantációs és az onkológiai sebészethez. A májsebészet korszerű fogalma multidiszciplináris, multimodális követelményrendszert tartalmaz a májbetegségek megközelítéséhez, amelynek célja a legeredményesebb kezelés biztosítása. Megállapítható, hogy napjainkra a májsebészet szuperspecializációvá vált a nemzetközileg is észlelhető jelentős fejlettségi különbségek ellenére, amelyek kiegyensúlyozása egyébként összhangban van az egészségügy nemzeti, kontinentális és globális szintű erőfeszítéseivel az egyenlőtlenségek felszámolására. Orv Hetil. 2018; 159(10): 375–383.

Összefoglaló. A fertőző betegségek világméretű fenyegetettsége és terjedése komoly társadalmi, egészségügyi kockázatot jelent minden nemzet számára. A lokális problémák megoldása mellett minden esetben közös nemzeti és nemzetközi összefogás szükséges. Az elmúlt években hazánkban is egyre nagyobb számban jelentek, illetve erősödtek meg új fertőző betegségek, amelyek szignifikáns társadalmi fenyegetést jelentenek. Éppen ezért a Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) létrehozásának célja a Pécsi Tudományegyetem, Szentágothai János Kutatóközpont (PTE SzKK) kötelékén belül működő komplex virológiai laboratóriumi egység kutatási teljesítményének és kutatás-fejlesztési tevékenységének növelése, és ezzel párhuzamosan részvétel a hazai és nemzetközi szintű kutatási hálózatok munkájában. A VNL-hez tartozó komplex virológiai kutatási egység egyedüli hazánkban, hiszen minden biológiai biztonsági szintű laboratóriumi facilitással rendelkezik. Ennek megfelelően lehetőség van a 2-es (BSL-2), 3-as (BSL-3) és egyetlen egyetemi fenntartású laboratóriumként 4-es biológiai biztonsági szintű (BSL-4) laboratóriumi tevékenység elvégzésére. Ezzel egyedülálló lehetőséget nyit hazánkban is a fertőző betegségek leküzdésében vívott harcban. Hazánkban a PTE rendelkezik az egyetlen ilyen komplex virológiai kutatólaboratóriummal, amelyet tisztán kutatási és nem járványügyi feladatok elvégzésére hoztak létre. Ennek megfelelően az itt munkát végző fiatal kollégák az egyetemi prioritásoknak megfelelően a nemzetközileg elismert, kimagasló tudományos eredmények elérését tűzték ki célul. Mivel a laboratóriumi egység egyedülálló hazánkban, így a virológia területén nemcsak a kutatást, de az oktatást is kiválóan szolgálja.

A PTE SzKK Virológia Kutatócsoportjának elsődleges kutatási területe az állatokról emberekre terjedő, úgynevezett virális zoonózisok vizsgálata. Ezen kórokozók a legtöbb esetben súlyos, akár halálos kimenetelű fertőzéseket is képesek okozni, éppen ezért a vizsgálatok igen magas szakmai kompetenciát és megfelelő laboratóriumi infrastruktúrát igényelnek. Mindazonáltal az ilyen irányú vizsgálatok száma nemzetközi szinten is igen megnőtt, hiszen az új betegségek megjelenése is gyakoribbá vált, amit elsősorban a környezeti és emberi tényezők együttes hatása eredményezhet. A kutatócsoport az alapkutatásokon kívül számos alkalmazott kutatási projektben is részt vesz, amelyek célja a humán diagnosztikában, betegellátási gyakorlatban is alkalmazható tesztek, potenciálisan antivirális hatóanyagok fejlesztése, tesztelése. Mivel a laboratórium egyedülálló biológiai biztonsági szinttel rendelkezik az ilyen irányú alkalmazott kutatásokban, kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) tevékenységekben is részt tud venni, ezzel emelve a hazai kutatás-fejlesztési irányokat a mikrobiológia területén. A virológiai laboratórium nemcsak alap- és alkalmazott kutatásokat folytat, de szükség esetén részt tud venni a hazai védelmi, biztonsági szervek munkájában is.

A VNL fő célja egy hazai, magas színvonalú nemzeti virológiai kutatási centrum létrehozása, amely elősegíti a hazai virológiai kutatások tudományos fejlesztését, valamint a szakterület K+F+I tevékenységének növelését.

Summary. Today, the global threat and spread of infectious diseases pose serious social and health risks for every nation of the world. In addition to local challenges, there is a sustained need for national and international collaborations. In recent years, numerous new infectious diseases have emerged and grown into significant social threats also in Hungary. Therefore, in collaboration with national and international research networks, the ultimate goal of the National Laboratory of Virology (NLV) is to boost the performance and R&D activities of the Virology Laboratory complex of the Szentágothai János Research Centre (PTE-SzKK) at the University of Pécs. Due to its specific, high level facilities, our virology research unit has a unique asset in Hungary. Accordingly, it is capable of conducting experiments requiring Biosafety Level 2 (BSL-2), Biosafety Level 3 (BSL-3) and as the only academically supported unit in Hungary, it is also capable of covering Biosafety Level 4 (BSL-4) standards to uniquely combat infectious diseases in the area. Our laboratory is a distinctive research facility not only nationally, but internationally as well. Currently, the University of Pécs possesses the only virological research laboratory in Hungary that was established purely for research purposes and not for performing epidemiological tasks. Accordingly, aligned with their academic priorities, our young investigators set their horizons towards achieving internationally recognized, outstanding scientific results. Notably, because our renowned laboratory unit is unparalleled throughout the country, colleagues are wishing to pursue research and training in the field of virology.

The primary research field of the PTE-SzKK Virology Research Group is studying the so-called viral zoonoses; infectious transmissions from animals to humans. In most cases, these pathogens may cause serious, or even fatal infections requiring high level professional competence and corresponding laboratory infrastructure. Nevertheless, the number of international studies has recently surged as new diseases evolve and become more common due to the combined effects of environmental and human factors. In addition to basic science, our team is also conducting a number of applied research projects such as development of potential antiviral agents and tests for human diagnostics and medical care. Since our laboratory possesses a particularly high level of biosafety, it may be equally utilized in clinical practice and by providing novel directions for the national microbiology research and R&D field. Moreover, NLV not only implements basic and applied research, but also collaborates with various organizations of the Homeland Security of Hungary.

The primary goal to establish an NLV was to utilize a National research facility in the field of virology in Hungary in order to increase both research and R&D activity in the country.

Absztrakt

A colorectalis daganatok májáttéteinek sebészi és onkológiai kezelésében az elmúlt húsz év jelentős fejlődést hozott. Noha a kemoterápiás arzenál soha nem látott módon fejlődik, hosszú távú túlélést csak sikeresen (R0), műtétileg resecált beteg remélhet. Ugyanakkor komoly problémát jelent a közel 60%-ban jelentkező daganatkiújulás. A szerzők áttekintik az Uzsoki utcai Kórház Sebészeti-Érsebészeti Osztályán 1995 és 2009 között colorectalis carcinoma (CRC) májáttétje (CLM) miatt operált, és daganatkiújulás miatt ismételten operált betegeiket. Saját tapasztalataik és a legújabb irodalom tükrében összefoglalják azokat a tényezőket, speciális daganatsebészeti és onkológiai szempontokat, melyek az ismételt májresectiót valódi kihívássá teszik. A legújabb eredmények – melyeket a saját adataink is alátámasztanak – alapján kimondható, hogy amennyiben az ismételt májresectio R0 intencióval elvégezhető, a beteg 5 éves túlélése nem különbözik az egyszer resecált betegcsoportétól. Így a daganatos beteg kezelését irányító onkoteamek feladata a kiújult CLM esetében is az, hogy a multidiszciplinaritást kihasználva a beteget resecálható “helyzetbe hozza”.

Absztrakt

Fejlett társadalmakban a második leggyakrabban elő­forduló rosszindulatú daganatos betegség a colorectalis carcinoma (CRC), mely hazánkban évente több mint 5000 ezer ember haláláért felelős. Ezen rossz halálozási statisztikán próbáltunk változtatni azzal, hogy az osztályunkon operált végbéldaganatos betegeket hosszú távon nyomon követtük, hogy ezzel próbáljunk jobb túlélést biztosítani számukra. Az 1990 márciusa és 2006 áprilisa között osztályunkon operált 297 végbéldaganatos beteget rendszeresen ellenőriztük.

Az ellenőrzést tervezetten, az általunk kialakított protokoll szerint, anterograd végeztük. Vizsgáltuk, hogy a műtét után mennyi idővel, és hány helyi daganatkiújulást, távoli áttétet, több szerven jelentkező daganatprogressziót, illetve a végbéldaganattól független, második daganatos betegséget találtunk. A vizsgált időszakban a végbéldaganat 24 helyi kiújulását, 32 távoli áttétét, 43 több szerven jelentkező progresszióját fedeztük fel, illetve 21 végbéldaganattól független, második daganatot találtunk. A rendszeres ellenőrzés során korai stádiumban felismert daganatprogresszió, illetve második daganat megfelelő ellátásával több beteget sikerül az eredeti betegségéből kigyógyítani, több betegnek az életét meghosszabítani, vagy életminőségén javítani, így az irodalmi adatokkal megegyezően vizsgálataink arra utalnak, hogy a végbéldaganat miatt operált egyének követése sok betegen segíthet. A követés során felismert 117 daganatprogresszióval és második daganattal bíró személyből a vizsgálat lezárásakor 31 élt, átlagosan több mint 5 évvel a primer műtétet követően.

Abstract

The thermal behaviours of a sewage sludge sample, woody (black locust, poplar and willow) and herbaceous (energy grass and wheat straw) biomass as well as mixed (sewage sludge and black locust in ratios 1:1 and 1:3) samples were compared under inert and oxidative atmosphere. The thermogravimetric experiments of each sample demonstrate that the beginning temperature of decomposition is similar in inert and oxidative atmospheres, i.e. the primary bond scissions are not affected by the atmosphere. Nevertheless, oxygen increases the decomposition rate and the volatile evolution of all samples at higher temperatures. Thermogravimetry/mass spectrometry (TG/MS) experiments have been performed to determine the mass loss of the samples and the formation of volatile products as a function of temperature in inert atmosphere. Wood and herbaceous biomass samples evolved various organic products (aldehydes, ketones, acids, furan derivatives, etc.) beside water and gaseous products. Sewage sludge released mainly water, carbon oxides, methane, hydrogen, hydrocarbons, ketones, acids as well as sulphur- and nitrogen-containing products. High heating value and low heating value of the samples have been determined by a bomb calorimeter. Principal component analysis (PCA) has been used to find statistical correlation between the data. The results unambiguously support the correlation between the thermogravimetric parameters (e.g. DTG_max) and the heating values of the samples.

Absztrakt

A sugárzás okozta bélgyulladás az igen magas szövődményi és mortalitási ráta miatt a hasi és kismedencei radioterápia egyik legrettegettebb szövődménye. A kórkép megelőzésében elsősorban besugárzástervezési és sugártechnikai újításoknak köszönhetően sikerült jelentős eredményeket elérni. Ugyanakkor lehetőség van sebészeti beavatkozásokkal tovább csökkenteni az irradiatio okozta bélgyulladás előfordulásának gyakoriságát. 75 éves férfi betegünknél urothelialis carcinoma transuretralis resectiója történt. Az irradiatiós kezelés előtt a fixált vékonybélkacsok nagyobb sugárterhelésének kivédésére kétoldali lágyéksérve miatt Shouldice szerinti hasfali rekonstrukciót végeztük. A későbbiekben a beteg 55 Gy besugárzásban és két széria Carboplatin-kezelésben részesült. A kemoirradiatiós kezelést követően a betegnél nem alakult ki sugárzás okozta enteritis. Cikkünkben foglalkozunk az inguinalis hernioplasztika prevenciós szerepével irradiatiós enteritis kialakulásában. Esetünk kapcsán bemutatjuk a kórképpel kapcsolatos, korábban közölt sebészeti prevenciós eljárásokat.