Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for :

  • Author or Editor: Gábor Kovács x
  • Behavioral Sciences x
Clear All Modify Search

A kísérlet az idegen nyelvi beszédhangok hatását vizsgálja a rövid távú verbális emlékezeti teljesítményre. A fonológiai tár kapacitását és az emléknyomok pontosságát álszóteszt segítségével mértük, melynek során a vizsgálati személyeknek kizárólag anyanyelvi fonémákból álló, illetve idegen beszédhangokat is tartalmazó ingerszavakat kellett visszamondaniuk. A válaszok kiértékelésekor kiemelt szempont volt a különbözo produkciós tényezok - különösen az akcentus - kontrollálása. A két ingertípus felidézése között szignifikáns különbség mutatkozott, ami arra utal, hogy a nem anyanyelvi beszédhangok jelenléte nagymértékben nehezíti a rövid távú fonológiai reprezentációk megtartását, és ezen keresztül kihat az idegennyelv-elsajátítás teljes folyamatára. Vizsgálatunk egyben egy újszeru módszertani keretet is kínál a verbális munkamemória szókincs-elsajátításra gyakorolt hatásának elemzéséhez.

Restricted access

Jelen tanulmányban két vizsgálatot ismertetünk, amelyeknek az volt a célja, hogy feltárja a bocsánatkérés és a jóvátétel megbocsátásra gyakorolt hatását. Az első vizsgálatunkban egy nem túl nagy volumenű sérelmet követően egy nem túl szoros kapcsolatban szcenáriós és laboratóriumi vizsgálatban ellenőriztük, hogyan segítheti a jóvátétel a megbocsátást. A második vizsgálatunk felidézéses jellegű volt, arra kértük a vizsgálati személyeket, hogy írjanak le egy nehezen megbocsátható sérelmet. Eredményeink szerint a jóvátétel segíthet egy sérelmet megbocsátani. A jóvátétel hatékonyságát befolyásolja, hogy a jóvátételről szóló döntést ki hozza meg: a jóvátételről intézményes keretek között született döntés hatásosabb, mint ha a jóvátételről maga az elkövető dönt, legalábbis kis volumenű sérelmek esetében, nem túl szoros kapcsolatban. A jóvátétel közeli kapcsolatban is segítheti a megbocsátást, de egy sérelmet követően a kapcsolat teljes helyreállításában a bocsánatkérést nem pótolja, mindkét viselkedésnek megvan a maga szerepe. A jóvátétel elsősorban a megbocsátást segíti a sérelem negatív következményeinek enyhítése révén, a bocsánatkérés pedig a kapcsolatok helyreállását közvetlenül segíti elő.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Attila Keresztes, Gábor Kovács and István Fekete

DavidS. Gorfein, C__

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Kovács Krisztina, F. Földi Rita, Smohai Máté, Géczi Gábor and Gyömbér Noémi

Háttér és célkitűzések

Jelen tanulmány célja a Szülői Bevonódás a Sportban Kérdőív magyar változatának (PISQ-H) pszichometriai vizsgálata, a mérőeszköz reliabilitásának és validitásának ellenőrzése.

Módszer

A keresztmetszeti kutatás keretében a kérdőív érvényességét és megbízhatóságát 13-21 év közötti (M = 16,76 év; SD = 2,79 év) 471 fős (40,3% fiú és 54,2% lány, 5,5% hiányzó adat) kényelmi mintán ellenőriztük. A fent említett kérdőív mellett felvételre került az Észlelt Szülői Autonómiatámogatás Kérdőív is.

Eredmények

A feltáró faktoranalízis során négy elkülönülő faktort kaptunk (Dicséret és támogatás, Szülői nyomásgyakorlás, Aktív bevonódás, valamint Direkt, kontrolláló viselkedés). A kérdőív alskáláinak belső megbízhatósága megfelelőnek bizonyult (Cronbach-α: 0,640,85). A mérőeszköz időbeli stabilitásának vizsgálata során szignifikáns (p < 0,001), pozitív irányú, erős teszt-reteszt korrelációs együtthatókat kaptunk (Dicséret és támogatás alskála: r(67) = 0,82; Szülői nyomásgyakorlás alskála: r(67) = 0,81; Direkt, kontrolláló viselkedés alskála: r(67) = 0,93; és Aktív bevonódás alskála: r(67) = 0,94. A konstruktum validitás vizsgálata során a korábbi kutatásokkal megegyező, gyenge-mérsékelt erősségű korrelációt kaptunk a PISQ-H két alskálája és az Észlelt Szülői Autonómiatámogatás Kérdőív között (r = 0,30–0,56; p < 0,001).

Következtetések

A Szülői Bevonódás a Sportban Kérdőív kérdőív magyar változata pszichometriailag megfelelő mérőeszköznek tekinthető.

Open access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Gábor Papp, Judit Kovács, József Pántya and Nóra Kiss

Az interperszonális elutasítás komoly következményekkel járó sérelem, erós negatív érzéseket válthat ki. A megbocsátás egy lehetséges módja annak, hogy ezektól a kellemetlen érzésektól megszabaduljunk, a sérelmet követó jóvátételi törekvések pedig elósegíthetik a megbocsátást. Tanulmányunkban az elutasítást követó jóvátétel megbocsátásra gyakorolt hatását annak függvényében vizsgáljuk, hogy a jóvátétel mennyire teljes körű, illetve kinek a döntése alapján érkezik vagy nem érkezik. A kutatásunk újszerűsége, hogy az intézményesen rendelt, illetve a sértó fél által hozott jóvátételi döntés hatását abban az esetben is vizsgálja, amikor a jóvátételi döntés nemleges.Kérdóíves kutatást végeztünk 323 fó részvételével. Az eredményeink azt mutatták, hogy a jóvátétel elósegíti a megbocsátást, de a teljes körű jóvátétel nem bizonyult hatékonyabbnak a részleges jóvátételnél. Továbbá az intézményesen rendelt jóvátétel inkább elósegítette a megbocsátást, mint az a jóvátétel, ami a sérelmet okozó féltól származott. A tanulmányunkban az eredmények gyakorlati alkalmazhatóságáról is beszámolunk.

Restricted access

Absztrakt

A kölcsönösen eredményes együttműködések létrejöttét számos más tényezőn kívül bizonyosan meghatározza az is, hogy a potenciális partnerek mennyire ítélik egymás viselkedését együttműködőnek. A kutatás azt vizsgálja, hogy a nem érintett megítélők együttműködésről kialakított benyomásait hogyan befolyásolja a cselekvő partnere szempontjainak megismerésére irányuló figyelme és az együttműködés eredményessége. E hatásokon kívül a megítélő társas értékorientációjának a megítélést befolyásoló szerepe is tárgyalást nyer. A kérdőíves kutatásban a társas értékorientációs mérőeszközön kívül a vizsgálati személyek SD-skálákon fejezték ki benyomásukat a kapott szcenárióban megismert cselekvő viselkedéséről, személyéről. A leírásokban a fent nevezett változók (partner szempontjainak megismerésére irányuló figyelem, illetve az eredményesség) 2–2 értéke (van/nincs) szerepelt a különböző kombinációkban. Az eredmények szerint az együttműködési ítéletet mind az eredményesség, mind a másik szempontjainak megismerésére irányuló gesztus, mind a közös érdeket az egyéni elé helyező társas értékorientáció pozitívan befolyásolja. A másik szempontjainak megismerésére irányuló gesztus az egyéni érdeket a közös érdek elé helyező társas értékorientációjú személyek számára különösen fontos jelzés. A diszkusszió az eredmények megvitatásán túl elemzi a „közös–egyéni” szembeállítása gondolat helyét.

Restricted access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Orsolya Inhóf, András N. Zsidó, Gábor Perlaki, Gergely Orsi, Beatrix Lábadi, Norbert Kovács, Anna Szente, Tamás Dóczi, József Janszky and Gergely Darnai

Background and aims

Structural differences in higher-order brain areas are common features of behavioral addictions, including Internet addiction (IA) as well. Taking into consideration the limited number of studies and methods used in previous studies on IA, our aim was to investigate the correlates of IA and the morphometry of the frontal lobes.

Methods

To observe these relationships, the high-resolution T1-weighted MR images of 144 healthy, Caucasian, university students were analyzed with volumetry and voxel-based morphometry. The Problematic Internet Use Questionnaire (PIUQ) was used to assess IA.

Results

We found significant correlations between PIUQ subscales and the volume of the right pars opercularis volume and gray matter mass in women.

Discussion and conclusion

The increased gray matter measures of this structure might be explained with the extended effort to control for the impulsive behavior in addiction, and with the increased number of social interactions via the Internet.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: András N. Zsidó, Gergely Darnai, Orsolya Inhóf, Gábor Perlaki, Gergely Orsi, Szilvia Anett Nagy, Beatrix Lábadi, Kata Lénárd, Norbert Kovács, Tamás Dóczi and József Janszky

Background and aims

Internet addiction is a non-substance-related addiction disorder with progressively growing prevalence. Internet addiction, like substance-related addictions, has been linked with high impulsivity, low inhibitory control, and poor decision-making abilities. Cortical thickness measurements and trait impulsivity have been shown to have a distinct relationship in addicts compared to healthy controls. Thus, we test whether the cortical correlates of trait impulsivity are different in Internet addicts and healthy controls, using an impulsive control group (smokers).

Methods

Thirty Internet addicts (15 females) and 60 age- and gender-matched controls (30 smokers, all young adults aged 19–28 years) were scanned using a 3T MRI scanner and completed the Barratt Impulsiveness Scale.

Results

Internet addicts had a thinner left superior temporal cortex than controls. Impulsivity had a significant main effect on the left pars orbitalis and bilateral insula, regardless of group membership. We identified divergent relationships between trait impulsivity and thicknesses of the bilateral middle temporal, right superior temporal, left inferior temporal, and left transverse temporal cortices between Internet addicts and healthy controls. Further analysis with smokers revealed that the left middle temporal and left transverse temporal cortical thickness change might be exclusive to Internet addiction.

Discussion

The effects of impulsivity, combined with a long-term exposure to some specific substance or stimuli, might result in different natures of relationships between impulsivity and brain structure when compared to healthy controls.

Conclusion

These results may indicate that Internet addiction is similar to substance-related addictions, such that inefficient self-control could result in maladaptive behavior and inability to resist Internet use.

Open access