Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • Author or Editor: Herold Róbert x
  • Medical and Health Sciences x
  • All content x
Clear All Modify Search

A szkizofrénia hosszú távú kezelése a legnagyobb kihívást jelentő feladatok közé tartozik a gyakorló orvosok számára. A legkifejezettebb nehézséget a betegek hiányos betegségbelátásából fakadó együttműködési problémák jelentik, ezért a szkizofrénia kezelése multimodális megközelítést igényel, ami a gyógyszeres kezelés mellett mindig magába foglalja a pszichoszociális intervenciókat is. A gyógyszeres kezelése fókuszában az antipszichotikus terápia áll, amelyen belül az utóbbi időben egyre nagyobb szerephez jutnak a második generációs szerek hosszú hatású injekciós formái. Megfelelően szervezett kezelési stratégiával a szkizofrénia kimenetele jelentősen módosítható, ami az életminőség és a szociális funkcionalitás javulásával jár együtt. Az időben elkezdett hatásos gyógyszereléssel és hatékony rehabilitációs beavatkozással a betegek számára reálisan elérhető cél a tartós remisszió. Orv. Hetil., 2012, 153, 1007–1012.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: László Fodor, István Fehér, György Szabados, Éva Júlia Varga, Róbert Herold, and Tamás Tényi

Absztrakt:

A Capgras-féle téveszme lényege, hogy a beteg elképzelése szerint a páciens életében fontos valamely személy nem ’valódi’, hanem ’hasonmás’, ’helyettesítő’, amely csere a páciens számára a legtöbbször veszélyeket rejt. Ismertek közlések, amelyek a Capgras-féle tünet esetében a violens magatartás gyakoribb megjelenésére vonatkoznak. Dolgozatunkban két férfi esetét ismertetjük: paranoid szkizofréniában szenvedő betegek követtek el szülőgyilkosságot, amely cselekmények hátterében a Capgras-féle tünet volt azonosítható. Fontos rámutatni, hogy az általunk megfigyelt esetekben a kezeléssel kapcsolatos együttműködési nehézségek (nonadherencia) jelentős szerepet játszottak az erőszakos magatartás, szülőgyilkosság megjelenésében. Orv Hetil. 2019; 160(42): 1673–1676.

Open access