Search Results

You are looking at 1 - 10 of 19 items for :

  • Author or Editor: Ildikó Tóth x
  • Medical and Health Sciences x
  • All content x
Clear All Modify Search

Absztrakt

A petefészek-daganatok mintegy 15–20%-a tartozik a borderline csoportba (más néven atípusosan proliferáló tumor vagy alacsony malignitási potenciálú carcinoma). E tumorok diagnosztikája és kezelése sok problémát okoz a patológusok és klinikusok számára egyaránt. A borderline tumorok gyakran reproduktív korban lévő, fiatal nőkben alakulnak ki, jó prognózisúak, a betegség lefolyása indolens, de a hagyományos kemoterápiával szemben rezisztensek. A borderline tumorok különböző szöveti típusai közül a leggyakrabban a serosus borderline tumorok fordulnak elő, a nőgyógyászati patológiában a legtöbb diagnosztikai és differenciáldiagnosztikai problémát okozva. Intézetünkben 2000 és 2008 között 30 esetben diagnosztizáltunk serosus borderline tumort. 13 esetben típusos borderline tumor volt, 7 esetben mikropapilláris borderline tumort láttunk, 2 esetben mikroinvázióval és a maradék 8 esetben a borderline tumor jól differenciált serosus carcinomával kombinálódott. A 22 borderline tumoros esetből 17 esetben I-es stádiumú, a petefészekre, vagy petefészkekre lokalizálódó daganatról volt szó, a maradék 5 esetben nem-invazív implantátumok voltak a hasüregben. A jól differenciált serosus carcinomák mellett nem-invazív implantátumokat (3 eset) ill. invazív implantátumokat, metasztázisokat találtunk. A petefészek serosus borderline tumorainak fő diagnosztikai problémája a mikropapilláris mintázat értékelése, a mikroinvázió meghatározása és észlelése, a pseudo-borderline mintázatú jól differenciált serosus carcinomától való elkülönítés mellett az extraovariális manifesztációk, implantátumok dignitásának meghatározása. Munkánkban e főbb diagnosztikus problémákat tárgyaljuk saját tapasztalataink ill. a szakirodalom adatai alapján.

Restricted access

Absztrakt

A petefészek felszíni hámtumorainak mintegy 15–20%-a tartozik a borderline (vagy atípusosan proliferáló, ill. alacsony malignitási potenciálú) csoportba, és összességében 5–7% a mucinosus borderline tumorok előfordulási gyakorisága, a második leggyakoribb típus a serosus borderline tumorok után. A borderline tumorok komoly diagnosztikus és terápiás nehézséget jelentenek a patológus ill. a klinikus számára egyaránt. E daganatok mind szövettani megjelenésükben, mind prognózisukat tekintve köztes helyet foglalnak el a jóindulatú cystadenomák és a carcinomák között. Gyakran fertilis korban lévő nők betegsége indolens lefolyással. A prognózis jó, de a hagyományos kemoterápiával szemben rezisztensek. A legfőbb nehézséget az intraepithelialis carcinoma, a mikroinvázió és az expanzív invázió diagnosztizálása, a primer borderline tumorok colorectalis adenocarcinomák petefészekáttétjétől való elkülönítése okozza. Az Intézetünkben 2000 és 2008 között mucinosus borderline tumornak diagnosztizált 11 esetet újra átnéztük. Közülük 8 eset intestinalis típusú, a maradék 3 eset cervicalis (Müller-cső differenciációjú) típusú volt. 5 esetben lehetett intraepithelialis carcinomát és 5 esetben mikroinváziót találni. Munkánkban e diagnosztikus nehézségeket foglaljuk össze saját tapasztalataink és az irodalmi adatok alapján, néhány szóban kitérve a peritonealis és ovarialis pseudomyxomára.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Ildikó Tóth, Ildikó Bán, Zsuzsanna Füzesi, Márk Kesztyüs, and Lajos Nagy

A szerzők intézetében három nyelven (magyarul, németül és angolul) kötelező jelleggel oktatják az Orvosi kommunikáció gyakorlata című tantárgyat az I. évfolyamon. Módszereik javításához fontosnak tartották, hogy megismerjék a hallgatók attitűdjeit a kommunikációs készségek oktatásával kapcsolatban. Az attitűdök felméréséhez a Rees és munkatársai által kifejlesztett Kommunikációs Készségek Attitűd Skálát alkalmazták, amely nemzetközileg elfogadott és jól alkalmazható mérőeszköz. Célkitűzés: Felmérésükben elsősorban az angol kérdőív magyar, illetve német nyelvű fordítását vizsgálták. A továbbiakban elemezték, hogy van-e különbség a különböző programokon tanuló hallgatók attitűdjei között a kommunikációs készségek tanulásával szemben. Módszer: A kérdőívet a hallgatók a gyakorlati órákon töltötték ki, anonim módon. Az attitűdök értékelése főkomponens-elemzéssel varimax rotációval történt az SPSS (ver. 10.5) statisztikai programmal. Eredmények: Az elemzés során hétfaktoros modellt alkottak. A faktorok a következők voltak: 1. tisztelet és interperszonális készségek; 2. tanulás; 3. kommunikáció fontossága az orvosi hivatásban; 4. kifogás; 5. hárítás; 6. vizsga; 7. túlzott önbizalom. A hallgatók hozzáállását a kurzushoz pozitívnak találták. A nyelvi programok között a tanulás faktor kivételével minden faktornál szignifikáns különbséget találtak. Következtetés: A hallgatók alapvető pozitív attitűdje mellett negatív attitűdök is regisztrálhatóak a kommunikációs oktatással szemben, amelyek változtatása – beállítódás jellegük miatt – az oktatási módszerek fejlesztésével csak részben lehetséges. Eredményeik megfelelő alapot képeznek további kutatásokhoz, valamint a kurzus tematikájának és módszertanának fejlesztéséhez. Orv. Hetil., 2011, 152, 1535–1543.

Restricted access

Az ovarialis strumák a petefészek-teratomák kevesebb mint 3%-át adják. Megjelenhet bennük a pajzsmirigy szinte minden betegsége, és előfordulhat malignitás is. A szerzők esetében egy 31 éves nő bal oldali petefészekcisztáját távolították el, amely az ovariumcarcinoma klinikai tüneteit mutatta, úgymint nagy hasi térfoglalás, ascites, emelkedett szérum-CA 125-szint. A szövettani diagnózis benignus struma ovarii volt. A posztoperatív pajzsmirigyműködés normális maradt.

Restricted access

Absztrakt:

Esetismertetés: A szerzők egy 78 éves hölgybeteg esetét mutatják be, aki tizenévesként részesült gyógyszeres kezelésben pulmonális tbc miatt, majd a 2015-ben IBD kezelése céljából indított biológiai terápia kapcsán nemcsak légzőszervi tünetei lángoltak fel kb. 60 év tünetmentességet követően, hanem akut has klinikai képe is kialakult. Sürgős műtétre vittük a beteget, ahol vékonybél perforatio miatt segmentresectio történt, a szövettani vizsgálat enterális tbc-t igazolt. A posztoperatív szakban indított gátlószeres kezelés hatására a beteg tünet- és panaszmentessé vált. Megbeszélés: A tuberculosis egy életet veszélyeztető megbetegedés, amely lényegében bármely szervet érintheti. Ezen cikkünkkel szeretnénk felhívni a figyelmet biológiai terápiák, ill. a különböző immunmoduláns kezelések potenciálisan fatális mellékhatásaira és a társszakmák közötti hatékony együttműködés fontosságára.

Restricted access

Absztrakt:

A mindennapi fogászati praxisban igen fontos a sterilitás. Az egyes eszközök és anyagok csírátlanítása azonban eltérő módszereket igényel. A hőérzékeny és rugalmas, elasztikus anyagok esetén a legelterjedtebb sterilizálási módok azért nem használhatók, mert alacsonyabb hőmérsékletű sterilizálás szükséges, hogy ne veszítsék el eredeti fizikai tulajdonságaikat. Ezen anyagok közé tartozik a kofferdam lepedő is, mely rugalmasságától megfosztva alkalmatlanná válik izolálási feladatának ellátására a fogmegtartó kezelések során. Gumilepedő csírátlanítására ritkán kerül sor, bizonyos esetek megoldása azonban megkívánhatja azt. Ilyen szituációban a fogorvosnak viszonylag limitált, sokszor nehezen elérhető eszköztárból kell választania. Közleményünk sorra veszi a sterilizálóeljárásokat, különös figyelmet szentelve a plazmasterilizálásnak, illetve a hidrogén-peroxid-gázt használó eljárásoknak. Esetbemutatásunkban egy kiterjedt, a fog koronai és gyökéri területét is érintő ínyszél alá terjedő fraktúra ellátása során az adhezív technika alkalmazhatóságát hidrogén-peroxid-gázt használó készülékben sterilizált kofferdam lepedő felhelyezésével biztosítottuk. Orv Hetil. 2020; 161(3): 110–115.

Open access

Absztrakt:

Széles körű genetikai vizsgálatok (genome-wide association studies, GWAS) kimutatták, hogy a népességben olyan örökletes genetikai eltérések fordulnak elő, amelyek a sporadikus vastagbélrákok kialakulását befolyásolják. Ezek egy bázist érintő DNS-szekvencia-variációk (single nucleotide polymorphism, SNP), amelyek számos kromoszómában elszórtan helyezkednek el, és ha éppen daganatkeletkezéssel kapcsolatos gének szomszédságában fordulnak elő, variábilis alléljaik megváltoztatják az adott, egyébként nem mutáns gének működését, és ezzel megnövelik a daganat kialakulásának kockázatát. Magyarországi adatokat kívántunk szolgáltatni hat vastagbélrák-hajlamosító SNP-kockázati szekvencia variációinak előfordulási gyakoriságáról és kockázatnövelő hatásáról vastagbélrákban, összehasonlítva a normál-kontrollpopulációval, továbbá vizsgáltuk a vastagbélrákban megbetegedett páciensek tumorlokalizációjának és RAS-mutációs státusának megoszlását is. Összesen 47 nem daganatos, illetve 47 daganatos beteg vérmintáját vagy a szájnyálkahártyáról vett sejtmintáját vizsgáltuk. DNS-izolálás után a szekvenciavariációkat aszimmetrikus, úgynevezett LATE PCR és olvadáspontanalízis-módszerrel, két SNP-specifikus primer, jelöletlen próba és interkaláló fluoreszcens festék segítségével LC480 (Roche) típusú készüléken mutattuk ki. Vastagbélrákos betegekben előforduló daganathajlamosító SNP-k homozigóta kockázati alléljainak gyakorisági eloszlását hasonlítottuk össze nem daganatos személyek genomjában meglévő hasonló allélvariációk előfordulási gyakoriságával, továbbá az SNPnexus adatbázisban tárolt európai (CEU) populációs adatokkal. A vizsgált SNP-k homozigóta kockázati allélja a saját kontrolladatokhoz, illetve a CEU-populációhoz viszonyítva vastagbélrákban 1,5–2,3-szor gyakrabban fordult elő; a heterozigóta allélok egyforma gyakorisággal fordultak elő tumoros és kontrollpopulációban. Vizsgáltuk a hat SNP homozigóta kockázati alléljának együttes előfordulását egy időben, egy személyben. 47 vastagbélrákos betegünk között 3 esetben is volt olyan személy, akiben egyszerre három, 5 esetben egyszerre két különböző SNP homozigóta kockázati allélja fordult elő, 24 esetben valamelyik SNP-nek csak 1 kockázati allélját találtuk meg, 15 esetben nem találtunk kockázati allélt a DNS-mintákban. A 47 tagú nem daganatos kontrollpopulációban mindössze három személynél fordult elő egyszerre két különböző homozigóta kockázati allél, és 17 mintában csupán 1 kockázati allél fordult elő. A daganatos és a kontrollcsoportban a homozigóta kockázati allélok előfordulási gyakorisága egymástól szignifikánsan eltért. A vastagbélrák-lokalizáció a bal colonfélben, valamint a KRAS-mutáció szignifikánsan gyakoribb volt a homozigóta kockázati allélt hordozó betegekben. NRAS-mutáció a 47 daganatos mintában nem fordult elő. A genom alacsony penetranciával öröklődő szekvenciavariációi reálisan befolyásolják a vastagbélrák kialakulásának kockázatát a szomszédos gének működésére gyakorolt hatással, de a kockázat mértéke személyre szabott, és ezt a környezeti faktorok, illetve az étrend is befolyásolja. Orv Hetil. 2018; 159(40): 1614–1623.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Erzsébet Révész, Gabriella Markovics, Zoltán Darabos, Ildikó Tóth, and Éva Fok

Absztrakt

Számos filaria féregfertőzésről számol be a magyar szakirodalom, többségét Dirofilaria repens okozta. A szúnyog által terjesztett filaria férgek a kutyák és macskák subcutan szöveteiben jelennek meg. Az emberi fertőzések vagy subcutan csomókat vagy tüdőszövet-granulomákat képeznek, a fertőzöttek többsége panaszmentes. A beszámoló egy új Dirofilaria repens-fertőzésről szól, mely egy acut has miatt operált 61 éves férfi hasüregében jelentkezett. A műtét során 8 cm hosszú, fehér fonalféreg által kiváltott, körülírt peritonitis volt észlelhető. A parazita patológiai vizsgálattal Dirofilaria repensnek bizonyult.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: József Rinfel, János Oberling, Ildikó Tóth, László Prugberger, and Lajos Nagy

Az orvosi egyetemen töltött időszak fontos a jövőbeli orvosok attitűdjeinek formálásában. Bizonyított, hogy a dohányos orvosok kevésbé tanácsolják a betegeiknek a leszokást. Ismernünk kell az orvostanhallgatók dohányzási szokásait és leszokásról alkotott attitűdjeit ahhoz, hogy a dohányzás elleni harcban minden orvost érdekeltté tudjunk tenni. Célkitűzés: Az orvostanhallgatók dohányzási szokásainak és a leszoktatással kapcsolatos attitűdjeinek felmérése. Módszerek: A felméréshez a Globális Egészségügyes Hallgatóknak szóló Felmérés kérdőívének magyar fordítását használtuk. Az I. és V. évfolyamos orvostanhallgatók anonim módon gyakorlatokon töltötték ki a kérdőívet. A statisztikai analízist SPSS programmal végeztük. Eredmények: Összesen 245 hallgató töltötte ki a kérdőívet. Az I. évfolyamon 30,8%, míg az V. évfolyamon 39,8% tekinthető dohányosnak. Adataink alapján az egyetem során a hozzászokás, az elszívott cigaretta mennyisége növekszik meg a felsőbb évfolyamra. A hallgatók igényelnék a leszoktatásról szóló képzést, de magát a leszoktatást leginkább speciális szakemberre bíznák. Következtetés: Fontos lenne egy önálló, dohányzással és leszoktatással foglalkozó kurzus kidolgozása a curriculumon belül. Orv. Hetil., 2011, 152, 469–474.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Ildikó Tóth, József Rinfel, János Oberling, László Prugberger, and Lajos Nagy

A szigorú dohányzásellenes intézkedésekkel már számos országban sikerült hatékonyan csökkenteni a dohányzó emberek számát. Habár azonnali hatás nem volt érezhető, a dohányzás okozta egészségügyi kiadások jövőbeli csökkenése várható. Fontosnak tűnik az egészségügyi szakemberek dohányzással kapcsolatos szemlélete. Célkitűzés: A szerzők felmérésükben azt vizsgálták, hogyan viszonyulnak az orvostanhallgatók a dohányzáshoz, és felmérték a dohányzásellenes intézkedésekkel kapcsolatos attitűdjeiket. Módszerek: A felméréshez a Globális Egészségügyi Hallgatóknak szóló Felmérés kérdőívének magyar fordítását használták, és a szerzők a szabályozással kapcsolatos kérdéseket értékelték. A kérdőívet I. és V. évfolyamos orvostanhallgatók töltötték ki. A statisztikai analízist SPSS programmal végezték. Eredmények: Összesen 245 hallgató töltötte ki a kérdőívet. A hallgatók által jól ismert a dohányzás egészségkárosító hatása, mégis sok időt töltenek el dohányfüstös környezetben (68%-ban otthon, 85%-ban otthonukon kívül). Véleményük a dohányzásellenes szabályozásról elsősorban a jelenlegi törvénykezést tükrözi, így például csupán a hallgatók 43%-a tiltaná ki a dohányzást a diszkókból/bárokból. Következtetés: Az egészségügyi szakembereknek aktívabban kell részt venniük a megelőzésben és a dohányzásellenes szabályozásban. Az orvostanhallgatókat képezni kell ebben a témában. Orv. Hetil., 2011, 152, 828–833.

Restricted access