Search Results
You are looking at 1 - 4 of 4 items for
- Author or Editor: Ildikó Tombor x
- Refine by Access: All Content x
Elsődleges célunk a nikotinfüggést motivációs bázison nyugvó, multidimenzionális konstruktumként leképező Wisconsin Inventory of Smoking Dependence Motives (WISDM-68) mérőeszköz (Piper, Piasecki és munkatársai, 2004) faktorstruktúrájának igazolása volt. A mintát, legalább heti rendszerességgel dohányzó, magyar felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók alkották (N=243; 81% nő, 19% férfi; életkori átlag: 24,4 év, szórás: 6,86). Az adatgyűjtés módja: a dohányzó személyeket egyetemi évfolyam-előadások alkalmával kértük fel a vizsgálatban való részvételre. Mivel a 13 faktoros elméleti faktorstruktúra az elvártnál rosszabb illeszkedést mutatott, elvégeztük a WISDM-68 explorátoros faktorelemzését. Az így létrejött 8 faktoros struktúra belső megbízhatósága kifejezetten jónak mondható, a skálák Cronbach α-értékei meghaladják a 0,7-et. Elemeztük továbbá ezen skálák kapcsolatát a nikotinfüggés fizikai aspektusát mérő Fagerström Nikotin Dependencia Teszttel (FTND), valamint a depresszív tünetekkel (Center for Epidemiological Studies-Depression: CES-D). A két mérőeszköz konvergens validitására utalnak a WISDM skálák és az FTND összpontszám között lévő mérsékelt korrelációk. A többváltozós lineáris regressziós modell eredményei alapján az FTND pontszámot a WISDM skálák közül a Tolerancia és az Automatizmus határozta meg. Úgy tűnik, hogy ezek lehetnek a WISDM-ben, melyek a nikotinfüggés mögött meghúzódó motiváció, fizikai függésben megnyilvánuló aspektusait mérik. A Tolerancia skála a kilélegzett levegő CO-szintjét is magyarázza. A depresszív tünetekkel a WISDM Dohányzás mint megküzdés skálája mérsékelten korrelál. Szignifikáns összefüggés van a WISDM skálákon elért pontszám és a dohányzói státusz között. A megfelelő intervenciós módszerek megtervezéséhez ismernünk kell a dohányzás fenntartásában szerepet játszó motivációs tényezőket, az ebben felmerülő egyéni különbségeket. Eredményeink támogatják azt a feltételezést, mely szerint bizonyos motivációs faktorok eltérő fontossággal szerepelnek az alkalmi vagy könnyű dohányosok, illetve az erős dohányosok esetében.
Abstract
Introduction
Our study reviews published assessments of smoking prevalence rates on Hungarian adult representative samples.
Aim
To report the results of a national representative survey on the prevalence of smoking carried out in 2007 and to compare the results of the present survey with those of former studies.
Methods
The target population was the entire Hungarian population aged between 18 and 64. Net size of the sample was 2,710 persons. Data collection partly used face-to-face interviews and more sensitive issues were assessed by self-rating questionnaires.
Results
The 36.1% of the Hungarian adult population smoke cigarettes (29.9% on a daily basis), 40.6% of males and 31.7% of females smoke regularly (rates of daily smokers are 34.6% and 25.3%, respectively). Male gender, lower age, lower education, lower socio-economic status, and parental smoking were identified as risk factors for smoking.
Conclusions
Present results show higher prevalence rates among the heterogeneous results of previous years, while suggesting a slight increase of smoking at the same time. This tendency is unequivocally owing to the increase in smoking among women; in men, stagnating prevalence rates can be observed.
Morphine was provided to rats in drinking water for 21 days. Profound analgesic tolerance was detected both in hot-plate and tail-flick tests. The density of [3H]DAMGO binding sites increased by 76% in spinal cord membranes due to morphine exposure compared to those in opioid naive animals. Slightly augmented [3H]DAMGO binding was measured in the synaptic plasma membranes, with a concomitant decrease in the microsomal membranes, of morphine tolerant/dependent brains. These observations suggest that the regulation of spinal mu opioid receptors might be different from those in the brain. It is emphasized that the molecular changes underlying tolerance/dependence are influenced by several factors, such as the tissue or subcellular fractions used, besides the obvious importance of the route of drug administration. Results obtained after voluntary morphine intake further support the growing number of experimental data that chronic morphine does not internalize/downregulate the mu opioid receptors in the central nervous system.
Tanulmányunkban áttekintjük a magyar felnőtt lakosság körében készült, a dohányzás prevalenciáját becslő országos reprezentatív felméréseket. Célkitűzés: Az Országos lakossági adatfelvétel az addiktológiai problémákról (OLAAP) felmérés dohányzásra vonatkozó eredményeinek bemutatása, valamint ezek összevetése a korábbi vizsgálatok eredményeivel. Módszer: A kutatás célpopulációja a 18–64 éves magyarországi népesség. A nettó minta nagysága 2710 fő volt. Az adatfelvétel részben személyes kérdezéssel, részben önkitöltős módszerrel történt. Eredmények: A magyar felnőtt lakosság 36,1%-a dohányzik (29,9%-a napi rendszerességgel). A nemi arányokat tekintve a férfiak 40,6%-a, míg a nők 31,7%-a dohányos (a napi dohányosok aránya nemek szerint 34,6%, illetve 25,3%). A dohányzás szempontjából kockázati tényezőként azonosítható a férfi nem, az alacsonyabb életkor, az alacsonyabb iskolai végzettség, a kedvezőtlenebb szocioökonómiai státus, valamint a szülők dohányzása. Következtetések: Eredményeink a korábbi évek heterogén eredményei közül a magasabb dohányzási prevalenciákat támasztják alá, illetve enyhe mértékű növekedést feltételeznek, amiért a dohányzás nők körében történt emelkedése felelős. A férfiak esetében stagnálás figyelhető meg.
