Search Results

You are looking at 1 - 10 of 13 items for :

  • Author or Editor: István Jávor x
  • Social Sciences and Law x
Clear All Modify Search

A szervezetszociológia a szervezeteket általában célokat kitűző rendszerként határozza meg. Számomra ez a fogalom sok szervezet esetében gyakorlatilag értelmezhetetlen, hiszen számos bürokratikus szervezetnek sem az érdekeit, sem a céljait nem lehet látni, de ugyanígy nehezen lehet meghatározni a célját sokszor olyan szervezeteknek is, mint a fogyasztóvédelem, a polgármesteri hivatal, az ügyészség vagy a bíróság. Egy azonban biztos, és megközelítésemben alapvető: a szervezetek embereket irányítanak, kontroleálnak. Ez pedig nem más, mint a hatalom kérdése. A tanulmány a szervezeteket mint hatalmi gépezeteket fogja fel. Amelyik szervezetben a hatalom nem működik, nem stabil, az maga is krízisben van. Vagyis minden működés alapja a hatalom és ezáltal mindent át is itat a hatalom problémája. - Vagyis a szervezeti struktúra és működés minden eleme része és egésze csak a hatalmi megközelítés alapján elemezhető.  A hatalom azonban sajátságos működési logikát is hordoz, másként működik mint az erkölcs, a gazdaság, vagy a csoportkapcsolatok. Ez a hatalom működési és egyben értelmezési logikája is.  A hatalomelmélet felépítése részben szervezetszociológiai alapokon nyugszik, habár az itteni megközelítések csak korlátozottan voltak beépíthetők az elméletbe. Másrészt sok elemet vettem át bizonyos filozófiákból, habár sokszor eltérő értelmezéssel, mint azt a filozófiai elméletek és elemzések tárgyalják. Sokat jelentett filozófiai szempontból számomra a Biblia, Ciceró, Berkeley, Hegel, Marx, Kierkegaard, Hobbes, Sellars, W. James, Ducasse, illetve Tordai Zádor. Az ő munkáik illetve bizonyos értelmezéseik jól felhasználhatók voltak a szervezeti hatalom elméletéhez. Számomra talán a legfontosabb az, hogy a hatalom nézőpontjából minden másképpen látszik, mindennek más az értelme, és talán a valóságban is minden más, mint ahogyan azt látni véljük - más megközelítésekből. Más lesz az igazság és igazságosság, az erkölcs, a felelősség tartalma éppúgy mint a megismerés, a tény, a bizonyíték, ok és okozat is, ahogy az társadalmi élettérből hatalmi erőtér lesz stb.

Restricted access

E tanulmány első része a hatalom meghatározását foglalja magában. Minden szervezetben két alrendszert különít el, a szakmait és a hatalmit. Gazdasági szempontból a szervezetnek a hatalmi és a szakmai alrendszert egyaránt finanszíroznia kell. A szervezet és a környezet viszonylatában a gyenge hatalmi pozíció veszteséget hoz létre, az erős hatalmi pozíció hatalmi extraprofitot eredményez. A második rész a hatalom működésének logikáját mutatja be. Rámutat arra, hogy a hatalmi viszonyok teljesen másképp strukturálják a szervezeti - és társadalmi - szerkezet elemeit, kapcsolódásukat, kölcsönhatásukat, mint például a gazdasági viszonyok, vagy az etikai elvek. Ám mivel minden rendszert a hatalom tart össze, a tanulmány álláspontja: elsődlegesek a hatalmi logika alapján való elemzések. A tanulmány bemutatja a hatalom logikájának mechanizmusait és azt, hogy hogyan különbözik ez a logika a gazdaság és az erkölcstan logikájától.

Restricted access

A tanulmány a szervezetek hatalmi rendszerének működését mutatja be. Két részből áll. Mindkét rész a hatalmi mechanizmus egységével foglalkozik. Az első rész a hatalmi rendszert, mint egy konstruált rendszert mutatja be. Ebben a mesterségesen létrehozott világban a hatalom mindent ellenőrzése alá akar vonni, azonban a szociális rendszerek működési sajátosságából fakadóan ennek megvalósítása lehetetlen. Ez jelenti a hatalmi rendszer működési kockázatát. Külön hangsúlyt helyez a tanulmány a hatalmi erőtéren belüli ok-okozati viszonyok elemzésére. A második rész a hatalmi csúcs és a hatalmi rendszer többi részének elkülönülését és kapcsolódását elemzi. Rámutat arra, hogy milyen eltérő törvényszerűségek érvényesülnek a két hatalmi zónában, és ez hogyan hat ki a mechanizmus működésére. Kiemelt kérdés a bizalom értelmezése a hatalmi logika alapján, továbbá annak kimutatása, hogy a hatalmi rendszer milyen módon és mértékben torzítja a szervezeti kultúrát, a szervezet átláthatóságát stb.

Restricted access

A tanulmány a folyóirat korábbi számaiban megjelent cikkek folytatása. A szervezeti hatalom struktúráját mutatja be. A szervezet hierarchiája három hatalmi zónára bontható. Nagy hangsúlyt helyez a tanulmány a középs_

Restricted access

A politikai korrupció szervezeti struktúrája

Egy lehetséges szervezetszociológiai modell

Társadalomkutatás
Author: István Jávor

A tanulmány a szervezetek közötti hatalmi és érdekkapcsolatok elemzésére fókuszál. Azt vizsgálja, hogy hogyan működnek ezek a kapcsolatok, és milyen hatalmi érdekek, szervezeti és egyéni viselkedések mozgatják az együttműködést. Három szereplő, a pol__

Restricted access

Tanulmányomban a szervezeti korrupció működését mutatom be négy eset felhasználásával. A megközelítés alapja a „felelőtlen szervezetek” korábban már publikált fogalma. Ezek olyan szervezetek, amelyek nem érzékelik azt, ha másoknak érdeksérelmet okoznak, nincs visszacsatolás. Korábbi tanulmányomban a bíróságok működési jellemzőit mutattam be mint a felelőtlen szervezet típusának egyik példáját. Most a bíróságok mellett az adóhatóság működésével találkozunk. A téma azonban most a szervezeti korrupció. A felelőtlen szervezetek ugyanis alkalmasak arra, hogy elleplezzék a korrupciót, megakadályozzák a leleplezést, hiszen működésüket az alacsony kockázat jellemzi. Különösen igaz ez, ha olyan korrupciós együttműködés (korrupciós mechanizmus) jelenik meg a felelőtlen szervezetek között, amely szinte teljesen kizárja a lebukás esélyét. Az esetek elemzése egyben arra is rávilágít, hogy bizonyos korrupciós hálózatok ellen miért nehéz, szinte reménytelen a fellépés. A felszíni, látható réteg mögött egy rejtett réteg is található. Ha megvizsgálja valaki, akkor is csak a technicizálásnak nevezett jelenséget találja: sajátos értelmezések, furcsa műszaki, jogi feltételek, szokatlan gazdasági követelmények, valamint egy feltételezhető érdek-összefonódás (amelynek rejtelmei, megegyezései azonban nem látszanak). A második két esettanulmányban a szereplők által kialakított együttműködési-hatalmi tér új változatát mutatom be. A szereplők valójában nem rejtett együttműködést (együttműködési teret) alakítanak ki, hanem egy fiktív teret konstruálnak, fiktív jogi és jogértelmezési hatalmi teret hoznak létre az áldozat kifosztására. A hatalmi térben a korrupciós mechanizmus kialakítói osztoznak a megszerzett hasznon. Az utóbbi két eset közül az első egy adóhatósági eljáráshoz, a második egy gyógyszerkipróbáláshoz kapcsolódik.

Restricted access

A cikkben egy bírósági peres eljárás folyamatát elemzem. Korábbi tanulmányaimban kidolgoztam a bíróság mint felelőtlen szervezet fogalmát és elméletét, amelyen azt értem, hogy ha a bíróság mások érdekeit sérti, azok nem tudnak visszahatni (aktív hatalom hiánya), sem védekezni (passzív hatalom hiánya). A bíró kockázat nélkül viselkedik, tevékenysége felett nincs kontroll, immunis a jelzésekre. Egybemosódik, vajon az egyik fél azért kritizálja a per menetét, mert ebből előnyt akar húzni, vagy azért, mert a bíróság visszaél a hatalmával. E két helyzet megkülönböztethetetlen. Az is megkülönböztethetetlen, hogy a bíróság azért tesz vagy nem tesz valamit, mert nem érti a per szakkérdéseit, vagy nyomást érzékel a per gyorsítására, esetleg elfogult vagy korrupt. A tanulmány a szervezeti hatalom oldaláról bemutatja a bíróságok hatalmi eszközeit, lehetőségeit, a hatalommal való visszaélés széles spektrumát, az ítéletekben megtalálható súlyos ellentmondásokat, a felelőtlen szervezetek működési logikájának kaotikusságát. A bemutatott szerződésszegési per 6,5 sorról kellett hogy döntsön. Ez nem sikerült, pedig 12 bíróság 10 éven keresztül 35 tárgyalási napon foglalkozott az üggyel. Zárásként azért megállapította az Ítélőtábla: mindenki kiválóan dolgozott, és nem húzódott el a per, a tényeket pedig alaposan feltárták. Mint kiderült, a szerződés szövege alapján lehetett dönteni. Akkor mit csinált a felelőtlen szervezet? 10 éven keresztül feltárta a per szempontjából érdektelen tényeket. Nem mindegy? A vesztes fizet. A jogerős ítélet mindent legalizált. Kinek az érdekében? Itt jön be a korrupció két típusa: a kínkeserves és a statáriális.

Restricted access

A tanulmány a bírósági szervezetek működését elemzi. Bemutatja azokat a szervezeti mechanizmusokat, amelyek a korrupciót megalapozzák. A problémát a szervezeti hatalmi rendszer elemzésére alapozza. Kimutatja, hogy a bíróság olyan szervezet, amely nem a klasszikus erőforrás elméleti megközelítéssel írható le. A bíróságok felelőtlen szervezetek, amelyek immunisak a környezeti visszacsatolásra. A szervezet működéséből hiányzik a kontroll is. Különösen élesen jelentkezik ez a probléma azoknál az eljárásoknál, ahol szakértő bevonására is sor kerül. A tanulmány elméleti elemzéseihez felhasznál a témában készített interjúkat és dokumentumokat is.

Restricted access

A szerzők a közterületet olyan hatalmi erőtérként értelmezik, amelyben a résztvevő személyek és szervezetek olyan mozgás- és cselekvési szabadságfokkal rendelkeznek, amelynek következtében a szereplők magatartása kevésbé befolyásolható. A szerzők bemutatják a közterület szereplői kapcsolatrendszerének néhány markáns jellemzőjét. Empirikus adatfelvételek felhasználásával külön foglalkoznak a közterület rendjének és tisztaságának társadalmi-ökológiai összefüggéseivel, a lakosság viselkedésének összetevőivel.

Restricted access