Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • Author or Editor: János Farkas x
  • Social Sciences and Law x
Clear All Modify Search

A tanulmányban olyan új szemléletű, területfejlesztési koncepciót ismertetünk, amely együtt kezeli a technikai-társadalmi- és szervezeti technológiákat az intézményi válto­zásokkal. Az új szemlélet döntő fontosságot tulajdonít a termelőképesség növeke­désé­nek mind az ipar, mind a mezőgazdaság, információ, kultúra, oktatás, szolgál­tatások területén. Olyan regionális politikát dolgoz ki, amely már a lokális szinten elősegíti a kommunikáció és az érintkezési viszonyok növekedését, sűrűsödését (hálózatok), s ezzel ösztönzi a régiók, országok közötti együttműködést. Ez a politika értéknek tekinti a kulturális változatok ápolását a migrációs minták, etnikai és nyelvi közösségek auto­nomizálódása, az információ és erőforrások áramlása, a hírek elérhetősége, megszerez­hetősége formájában. Technikai értelemben az elektronikus technika elterjedésében látja a legfontosabb eszközét annak, hogy nemcsak a gazdaságban, de a kulturális értékekben is végbe mehessenek a megérlelődött változások. A „technikai kultúra” mellett elismeri a „technikai” kultúrák létezését is, amely az emberek képességeitől teszi függővé a technikai tudás szintjét és alkalmazásának hatékonyságát. (Nemcsak a technikai változás vált ki strukturális változást, de a társadalmi struktúra is befolyásolja a technikát.) Az újfajta területpolitika nemcsak a természeti és materiális erőforrásokkal számol, de erőfor­rásnak tekinti a felfedezéssel szembeni fogadókészséget, a technika átadására irányuló képességet stb. is. Fejlesztési terveiben megteremti a technika társadalmi befogadásának feltételeit.

Restricted access

A tanulmányban a szerző azt vizsgálja, miképpen lehet információkat szerezni arról, hogyan kapcsolódik össze a tér és a társadalmi szervezet. Szerinte a társadalomkutatókat csak akkor érdekli a tér, ha az társadalmi szervezetre vonatkozik. Úgy véli, hogy a tér érzékelésének és értelmezésének folyamatát a kommunikációs elmélet, a társadalmi alaktan és a társadalomökológia fogalmaival lehet elvégezni. A tanulmány a következő két kérdésre keresi a választ: a) milyen hatással van a társadalmi szervezet a térbeli alakzatokra? b) a térbeli alakzatok miként hatnak a társadalmi szervezetre? A cikk végső következtetése, hogy a tér kulturális termék és nem fizikai jelenség.

Restricted access

A tanulmány ismeretei a társadalom- és a humán tudományok rövid történetét az államszocializmus idején. Ezt követően értékeli a rendszerváltás hatását a társadalomtudományra. Statisztikai adatokkal illusztrálja a társadalomtudományok változó természetét az átmenet időszakában, majd elemzi a tudományterület intézményi _Ä

Restricted access

A cikk az információs társadalom etikai alapjaival foglalkozik. Megállapítja, hogy az informacionalizmus kialakulásának időszakában még mindig a kapitalizmus az uralkodó gazdasági forma. Ahogy Max Weber a kapitalizmus etikai alapjait a „kapitalizmus szellemében” találta meg, úgy manapság az „informacionalizmus szellemében” jelölhetjt

Restricted access

A társadalom strukturális elmélete

Egy megjelenés alatt álló könyv bevezetője

Authors: Tamás Dénes and János Farkas

Jelen dolgozat a szerzőpáros készülő kötetének rövid összefoglalója, amelynek fő célja a leírásra kerülő új átfogó elmélet alapvető fogalmi és gondolati pilléreinek bemutatása. Az elmélet alapját az élettelen és élő rendszerek strukturális specifikumainak megkülönböztetése képezi. Ehhez új fogalmi alapokat és modellezési eszközöket vezetünk be, amelyek segítségével egyszerűen leírhatók olyan univerzális rendszertörvények, melyekről eddig csak paradoxonok formájában beszélhettünk. Bemutatjuk a multistrukturális (élő) rendszerek működésének és építkezésének alapját képező Sd-effektust (Struktúra-differencia effektus), valamint az ezen fogalmi bázisra épülő strukturális energiát, amely a társadalom fogalmának definiálása után módot ad a társadalmi mozgások magyarázatára. Ugyanígy vezetjük be a lineáris idő általánosítását, a struktúraidőt és ezzel a társadalmi „saját idők”, ezáltal a „fejlődés”strukturális fogalmi alapjait, amelyek alkalmazásaként fogalmazzuk meg az általános és a XXI. századi életünket alapvetően meghatározó, társadalmi időparadoxont. A multistruktúra-elmélettel, az információ-ismeret-tudás hierarchikus fogalomtriád, illetve a kumulatív megismerés fogalmának pontos definiálása révén, meghatározhatók az információs vagy éppen a tudástársadalom differenciaspecifikumai (ezt a kötetben meg is tesszük). Mindezek bázisán körvonalazható az az emberközpontú, biztonságosan élhető tudástársadalom, amelyet a reneszánsz analógiájára információs reneszánsznak, röviden Infosance társadalomnak nevezünk.

Restricted access
Authors: Tamás T. Dénes and János Farkas

Jelen tanulmány egy kiadás előtt álló könyv összefoglalása. A szerzők ebben először bemutatják azt a strukturális matematikai alapokon nyugvó modellt, amely mind az élettelen, mind az élő természet alaptörvényeinek egységes leírására és értelmezésére alkalmas. Bizonyítják, hogy az élettelen világot leíró klasszikus matematikai és megismerő apparátus áthidalhatatlan korlátokba ütközik az élő természet és különösen a társadalom jelenségeinek, működésének leírásakor. Állításuk szerint a bonyolult multistrukturális rendszereket (ezek ekvivalensek az élő rendszerekkel) már nem a kvantitatív, metrikus, hanem csak a strukturális matematika új eszközeivel lehet pontosan leírni és megérteni. Elméleti módszerük segítségével (elnevezésük szerint: Struktúradifferencia-effektus ) eljutottak az általános struktúramegmaradás tételének megfogalmazásához, amelyből az élettelen természet anyag, energia, mozgás, tér, idő, egyensúly stb. fogalmait sikerült a társadalomra is alkalmazható struktúratérre általánosítaniuk. Ezzel megnyitják a lehetőséget egy egzakt módon bizonyított társadalomelmélet megalkotása előtt, amelyet a kötet második részében írnak le. De ez már egy másik tanulmány tárgya lesz.

Restricted access