Search Results
You are looking at 1 - 4 of 4 items for
- Author or Editor: Judit Kőrössy x
- Refine by Access: All Content x
Észlelt szülői nevelés a fiataloknál: társas és társadalmi hatások
YOUNG PEOPLE' PERCEIVED PARENTING STYLES: SOCIAL AND SOCIETAL EFFECTS
Háttér és célkitűzések
A jelen tanulmány első része arra kereste a választ, hogy a szocialista rendszerben nevelkedett fiatal felnőttek és a többnyire új társadalmi, politikai rendszerben szocializálódott serdülők neveléssel kapcsolatos retrospektív észlelése visszatükrözi-e a rendszerváltozással kezdődő társadalmi és családi átalakulásokat. Részben ezekre az eredményekre támaszkodva a tanulmány második fele azt vizsgálta meg, hogy a két korosztály észlelési különbségét befolyásolja-e a fiatalok aktuális társas kapcsolata, családi helyzete.
Módszer
Az első vizsgálatban (2002) 271 fiatal (123 férfi és 148 nő) vett részt, míg a 2. vizsgálatba (2018) 337 főt vontunk be (149 férfi és 188 nő). Mindkét mérés alkalmával a serdülők és fiatal felnőttek a Családi Szocializáció Kérdőívet (Dalbert és Goch, 1997) töltötték ki, amely a szülői nevelési stílust a fiatalok retrospektív észlelésén keresztül méri.
Eredmények
A két mérési időpontban a korosztályok részben hasonló dimenziókban észlelték a szülői nevelést a másodlagos faktorelemzés szerint. A fiatal felnőttek, szemben a serdülőkkel, mindkét vizsgálati időpontban korlátozóbbnak és konformitást hangsúlyozónak észlelték a családi nevelést. A két mérés során azonos konstrukcióval rendelkező nevelési faktorok összehasonlítása szerint a 2018-as vizsgálatban a serdülők kevesebb konfliktust, a felnőttek pedig gyengébb szabályorientációt, szigorúságot észleltek a szülői nevelésben, mint a korábbi mérés résztvevői.
Következtetések
A két korosztály hasonlóan észlelt nevelési dimenzióit részben a családi nevelés stabilitásával, a fejlődési fülke homeosztatikus működésével magyarázhatjuk (Super és Harkness, 1986), részben a család mint értékek változatlanságával. A társadalmi és politikai változás hosszabb távú következményének tekinthetjük azt, hogy a szabadabb légkörben (Robila, 2004) nevelkedő korosztályok kisebb családi konfliktust és kevesebb szabály általi kötöttséget észleltek a családi miliőben. A fiatal felnőttek konformitásról és korlátozásról szóló emlékeit leginkább a korosztály sajátos társas és családi helyzetéből adódó észlelési torzításként értelmezhetjük.
Background and aims
The first part of the present study sought to answer whether the retrospective perceptions of education of young adults raised in the socialist system and adolescents mostly socialized in the new social, political system reflect social and family transformations beginning with regime change. Based partially on these results, the aim of the second part of the study was to demonstrate how family structure and social relationships of the two age groups affect the differences in perception.
Method
271 young adults took part (123 men and 148 women) in the first study (2002), while in the second study (2018) there were 337 subjects (149 men and 188 women). On both occasions, subjects had to fill in the Family Socialization Questionnaire (Dalbert and Goch, 1997) that measures parenting practices retrospectively.
Results
According to the second-order factor analyses on both occasions both age groups perceive parenting styles similarly. Young adults perceive parenting styles as more restrictive and show a higher level of conformity compared to adolescents in both studies. Comparing the similar construction of parenting factors results proved that adolescents perceived fewer conflict and young adults saw weaker rule-orientation in the family in 2018 than those in the first study.
Consequences
The similarities of the perceptions of parenting between the two age groups could be explained with the stability of the parenting styles and with the homeostatic mechanism of the developmental niche (Super and Harkness, 1986). The later generations living in greater freedom in social life (Robila, 2004) due to the longer consequences of social and political changes perceived fewer conflicts and restrictions in their family life. Young adults' memories of conformity and restriction could be explained as a perception bias resulting from their special social and family situation.
Faktorok, magyarázatok a sikeres és sikertelen felsőoktatási tanulmányok hátterében •
A pszichológiai tényezők szerepe a lemorzsolódásban
Factors and Explanations of Successful and Unsuccessful Academic Performance in Higher Education
Célkitűzés
Az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb felsőoktatási problémája a nagyarányú hallgatói lemorzsolódás vagy a diploma nélküli kilépés. A jelenség megértéséhez többféle elméleti és módszertani megközelítést használtak a kutatók. Tanulmányunk célja, hogy áttekintést nyújtson a lemorzsolódás témában megjelenő cikkek szemléletmódjáról, fókuszpontjáról és néhány eredményéről. A különböző megközelítésmódok bemutatása segítheti a meglévő ismeretek integrálását, a további kutatások megtervezését és a beavatkozás programjainak kialakítását.
Módszertan
A lemorzsolódást vizsgáló magyar és angol nyelvű tanulmányok kiválasztása online adatbázisokból történt maghatározott kulcsszavak alkalmazásával. A tanulmányokat a kutatási módszerek (változó és személyorientált módszer) és a vizsgálatok fókuszában álló kérdések (lemorzsolódás okai, működési modellek, változók csoportjainak súlya, hallgatók alkalmazkodási mintázata) alapján soroltuk csoportokba. Eredmények: A témával foglalkozó szakirodalmi anyag áttekintése során négyféle csoport rajzolódott ki. Ezek közül három a változóorientált elemzést alkalmazta, míg a negyedik a személyorientált vizsgálatok csoportját alkotta. A tanulmány részletesen bemutatja e négy témacsoportot: 1. Befolyásoló vagy okozó faktorok csoportosítása; 2. A lemorzsolódást magyarázó modellek; 3. Pszichológiai változók és ezek súlyának azonosítása; 4. Különböző változók mintázata alapján kialakított hallgatói csoportok tanulmányi alkalmazkodása.
Következtetések
A megvitatás kiemeli az egyes megközelítésmódok előnyeit és gyenge pontjait a lemorzsolódás jelenségével kapcsolatban. A tanulmány utolsó fejezete azokat az új szempontokat emeli ki, amelyek a további lemorzsolódáskutatásban és az intervenciós programokban is alkalmazhatók.
Goals
The most significant challenge of higher education is dropout from college or leaving universities without degree in the last decades. In order to understand dropout phenomenon different theoretical and methodological approaches have been applied. The aim of our study is to overview the approaches, the focuses and the results of different studies concerning the student attrition. The description of different approaches can help to integrate existing information, to plan research proposals and to design intervention programs focusing on dropuot.
Methods
The studies about dropout in English and Hungarian languages have been selected from online database using relevant keywords. Papers were grouped according to their methods (variable- or person-oriented), topics and issues (causes of dropout, models, weight of variables, adjustment patters of students). Results: Four groups have been formed based on the approaches of articles during the review. Three of them use variable-oriented analysis, and the fourth group consists of studies applying person-oriented approach. The four topic groups are analysed in detail: 1. Grouping of causal and influential factors, 2. Explanatory models of dropout, 3. Identifying psychological variables and its weight, 4. Academic adjustment of student groups formed by patterns of different variables.
Conclusions
The discussion highlights the advantages and weaknesses of different approaches concerning the dropout phenomenon. The last chapter of the paper emphasizes those new aspects which can be applied in further research on dropout and intervention programs.
AZ AKTÍV-PASSZÍV HALOGATÁS KÉRDŐÍV MAGYAR VÁLTOZATÁNAK PSZICHOMETRIAI JELLEMZŐI ÉS MÓDOSÍTOTT STRUKTÚRÁJA
MODIFIED STRUCTURE AND PSYCHOMETRIC PROPERTIES OF THE HUNGARIAN VERSION OF THE ACTIVE-PASSIVE PROCRASTINATION SCALE
Háttér és célkitűzések
A halogató viselkedés kutatásában egyre hangsúlyosabb szerepet kap a maladaptív passzív halogatás és a hatékony stratégiaként alkalmazható aktív halogatás elkülönítése. Tanulmányunk célja a Choi és Moran (2009) által kidolgozott Aktív-Passzív Halogatás Kérdőív magyar változatának (Szabó, 2012) pszichometriai tesztelése volt. Módszer: Magyar egyetemi hallgatókból álló mintán (N = 843) ellenőriztük a kérdőív struktúráját, reliabilitását és kapcsolatát más pszichológiai tényezőkkel.
Eredmények
A feltáró és megerősítő faktorelemzések alapján egy passzív és egy aktív halogatás alskála jelenik meg a korábbiakban használt ötfaktoros struktúrával szemben. Az alskálák belső megbízhatósága jónak tekinthető. Az aktív halogatás pozitív, míg a passzív halogatás negatív kapcsolatban áll az önértékeléssel és a tanulási énhatékonysággal. Az időperspektívát tekintve a passzív halogatás a múlt-negatív orientációval pozitív, míg a jövőorientációval negatív együtt járást mutat. A halogatásfaktorokon alapuló klaszterelemzés szerint kialakított csoportok között különbség van a tanulási eredmény tekintetében. A legeredményesebbek a nem halogatók csoportjába tartozók, őket követik az aktív és a passzív halogatók.
Következtetések
Az eredmények alapján kapott nyolcitemes kérdőív alkalmas a klasszikus passzív halogatás, illetve az időnyomás-preferencia kapcsán kialakuló aktív halogatás elkülönítésére. Azonban az eredeti modellben használt további aktívhalogatás-típusok feltárására más eszközök kidolgozása szükséges.
