Search Results
You are looking at 1 - 3 of 3 items for :
- Author or Editor: László Csaba x
- Earth and Environmental Sciences x
- Refine by Access: All Content x
A Michelson-féle (optikai) interferométer mikrohullámú változatát széles körben használják különböző anyagok dielektromos állandójának meghatározására. Jelen tanulmányban a berendezést talajnedvesség-mérésre alkalmaztuk. A tájékozódó mérések során kiderült, hogy a mintáról visszavert hullám az interferenciaképre és ezáltal a mérésekre zavarólag hat. A visszavert hullám okozta hibát a minta megdöntésével küszöböltük ki. Ferde sugármenetes mérési elrendezést alakítottunk ki, amellyel a mérési eredmények megbízhatóak és reprodukálhatóak lettek. 3,1 mm vastag víztelített homokréteg kiszáradását végig követve, a Topp-féle talaj ε-értékekhez közeli dielektromos állandókat kaptunk. Megállapítottuk, hogy a mikrohullámú hullámhossz-tartományban a vizsgálható talajréteg-vastagság korlátozott. Közvetlen sugármenetes (nem interferometriás) összeállításban a mintán átmenő és az arról reflektálódó hullámenergia meghatározását is elvégeztük. Az eredmények a fizikai elvárásokkal összhangban vannak. A módszer alkalmazása szempontjából bíztató, hogy a mérések szerint a reflektált energia és a víztartalom kapcsolata közel lineáris. Összefoglalóan megállapítható, hogy: az interferometriás mérési elrendezés alkalmas a talaj víztartalmának meghatározására. Alkalmazása azonban kis rétegvastagságokra korlátozódik; a közvetlen sugármenetes reflexiómérés is alkalmasnak látszik a talaj víztartalmának mérésére. Ebben a mérési megoldásban nincsenek talajréteg-vastagsági korlátok. Mindkét mérési eljárás gyakorlati, kiváltképp terepi alkalmazása további kutató-fejlesztő munkát igényel.
The past decade has seen a great number of studies dealing with magmatic water contents and how these could be retrieved by the nominally anhydrous minerals’ (NAMs) trace structural hydroxyl (water) contents. Constraints have been made to magmatic hygrometry with clinopyroxene and plagioclase. Although results suggest that the method is more flexible and reliable than melt inclusion studies, they also indicate that the trace hydroxyl contents could still be overprinted by syn- and post-eruptive processes. Clinopyroxenes can hold more structural hydroxyl than plagioclases. A comprehensive review is presented with the inclusion of all published results so far to compile the available pieces of information. As a case study, micro-FTIR measurements are made of a representative set of plagioclase phenocrysts from the Börzsöny Mts. (Carpathian–Pannonian Region). The samples were selected to represent the progress of the volcanic activity in time and space, considering the petrologic and geochemical evolution of volcanic products in well-defined volcanostratigraphic positions. The syn- and post-eruptive cooling rate seems to have the greatest effect on water retention. This means that the systematic investigation of water in volcanic phenocrysts can contribute to distinguish the slowly and rapidly cooling parts of the volcanostratigraphic units.