Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for :

  • Author or Editor: László Rosivall x
  • Medical and Health Sciences x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

Semmelweis kitartó kutatómunkája, a klinikai statisztikai adatok tudományos igényű analízise, az állatkísérletei meghozták gyümölcsüket, a rettegett gyermekágyi láz okának felismerését és megelőzési lehetőségét. „Nemcsak a gyermekágyi láz igazi okát fedezte fel, hanem megalkotta és bevezette a szülészeti gyakorlatban az antiszeptikus profilaxist, de ugyanakkor lerakta a mai sebészet alapját, az asepsist is, amelynek elve és gyakorlata így a gyermekágyi láz kóroktanának felfedezéséből alakult ki és Semmelweis zseniális elgondolásában gyökerezik. A bakteriológia felfedezései, Lister, Pasteur és Koch műve csak tudományos bizonyítékát adták Semmelweis intuitív megállapításainak.” Semmelweis a klinikai kórélettani kutatások úttörője, akinek a kortársai támadásaitól elszenvedett, sokszor félreértéseken alapuló keserűségek jóvátételeként az utókor megadta és megadja a kijáró, méltó tiszteletet. Az anyák és csecsemők megmentője nemzetünk egyik büszkesége, mindnyájunk példaképe, akinek nemcsak hazánkban, de az egész világon elismerik munkásságát. Rövid, tragikus, de eredményes életének üzenete örök érvényű. Semmelweis Ignác alakját Chicagóban is megörökítették, a világ tizenkét leginnovatívabb orvosegészségügyi szakemberei között, Louis Pasteur és Wilhelm Conrad Röntgen szobrainak társaságában. Az utóbbi időben, különösen az angolszász területen új kifejezés, a „Semmelweis-reflex” jelent meg és kezdett terjedni. Ez nem orvosi jelenséget ír le, hanem annak kifejezője, amikor a szakemberek vagy a társadalom jelentős felismeréseket, felfedezéseket, tényeket automatikusan, vizsgálat és indoklás nélkül, szinte reflexszerűen elutasít. A jelenség ma sem ritka! Orv Hetil. 2018; 159(26): 1041–1054.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Katalin Csép, Márta Vitay, Gyöngyi Dudutz, László Rosivall and László Korányi

Célkitűzés: A FABP2 (intestinal fatty acid–binding protein)-gén a vékonybél hámsejtjeiben található és a zsírsavak metabolizmusában vélhetően fontos szerepet betöltő fehérjét kódol. A gén anyagcserezavarokra hajlamosító A54T-polimorfizmusának kapcsolatát vizsgáltuk az IDF által 2005-ben ajánlott kritériumok alapján diagnosztizált metabolikus szindrómával a marosvásárhelyi populációnál. Anyag és módszer – Eset-kontroll tanulmányt végeztünk 144 metabolikus szindrómás betegnél és 73 hasonló korú és életmódot folytató egészséges személynél. Az inzulinérzékenységet HOMA- és QUICKI-indexek számítása révén ítéltük meg, míg a génpolimorfizmust PCR és ezt követő Hha I restrikciós enzimmel történő hasítás segítségével vizsgáltuk. Eredmények: A T54 gyakrabban fordult elő a metabolikus szindrómás betegeknél, mint az egészséges kontrollcsoportnál (35,71% vs. 28,08%, p < 0,05). A T54-allél jelenlétében tapasztalt megbetegedési kockázat enyhe, de statisztikailag szignifikáns, és kifejezettebb homozigóták esetében (TT vs. AT + OR = 4,31, CI 95% 1,21–5,29, p = 0,015 és TT vs. OR = 4,61, CI95%: 1,24–7,03, p = 0,0195). Nem tapasztaltunk statisztikailag szignifikáns különbséget a követett anyagcsere-paraméterekben a három eltérő genotípusnak megfelelően a két vizsgálati csoportban. Következtetések: Eredményeink alapján a FABP2-gén T54-allélja egy poligénes rendszer keretén belül szerepet játszhat a metabolikus szindrómára való hajlam kialakításában.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Balázs Győrffy, László Rosivall, Zoltán Prohászka, András Falus, György Füst, Gyöngyi Munkácsy and Tivadar Tulassay

Az öregedő lakosság ellátása egyre nagyobb kihívást jelent Európában. Az eredményesebb gyógyítás és megelőzés érdekében javítani kell a rendelkezésre álló technológiai eszközök felhasználását, hogy felgyorsuljon a betegségasszociált rizikófaktorok és gének azonosítása. E feladat megvalósításának azonban előfeltétele egy ellenőrzött minőségű, jól osztályozott és elegendően nagy betegminta-gyűjtemény/bank létrehozása, amelyben a DNS/szérum/plazma/sejtek/szövetek/RNS/fehérje fizikai tárolása egy információ alapú infrastruktúrával kombinálva garantálja a kutatók számára a minták és adatok széles körű hozzáférését. A Danubian Biobank egy olyan kezdeményezés, mely egyetemeket, oktató kórházakat és rehabilitációs klinikákat kapcsol össze a Duna mentén lévő, illetve az ezzel szomszédos államokban. A tudományos program fő célja a vascularis betegségek (pl. myocardialis infarktus, stroke, szívelégtelenség, artériás trombózis, veseelégtelenség), a metabolikus betegségek (pl. obesitas, diabétesz, metabolikus szindróma) és a neurodegeneratív betegségek (pl. demenciaszindrómák, Parkinson-kór) vizsgálata. A biobankprojekt egyes részfeladatainak megoldására munkacsoportok jöttek létre, hogy segítsék a betegek bevonásának, minták és adatok kezelésének, népegészségügyi, epidemiológiai, genetikai technológiai alkalmazásoknak és a kutatási stratégiáknak az összehangolását. A folyamatosság, illetve belső fejlesztés, optimalizálása érdekében a konzorcium, illetve az egyes munkacsoportok önmagukban is rendszeresen konferenciákat szerveznek, valamint az együttműködést finanszírozó pályázatokat készítenek.

Restricted access