Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Lilla Vicsek x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A tanulmány a bizonytalanságérzetet és az azt meghatározó tényezőket vizsgálja fókuszcsoportok segítségével. Az elemzés tíz magyarországi fókuszcsoporton alapul, amelyekre nagyrészt 2001 második felében került sor. Az egyes fókuszcsoportok más-más társadalmi rétegek képviselőiből álltak. A fókuszcsoportok egy részére falvakban került sor, más részükre a fővárosban, harmadik részükre egyéb városban. A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a korábban sok változáson keresztülment, sok új veszélyforrást tartalmazó társadalmi-gazdasági környezettel szembesülve milyen percepciók alakultak ki a fókuszcsoportok résztvevőinek körében a közvetlen szférájuk és a tágabb világ kiszámíthatatlanságáról, és mennyire érzik magukat biztonságban a jövőjükkel kapcsolatban. Az elemzés további tárgya, hogy legkevésbé milyen területeken érzik magukat biztonságban a résztvevők, mely területek köré csoportosulnak félelmeik. A tanulmány foglalkozik egyes társadalmi-demográfiai változók és a bizonytalanságérzet kapcsolatával is.

Restricted access

Since the 1980s there has been an ongoing theoretical debate in the Western literature on the significance of class and gender. The author's aim is to contribute to this debate by testing an empirical aspect previously neglected by researchers: the relative importance of gender compared with that of class. She looked at this aspect in a country in which research on gender is especially scarce: Hungary. The author investigated only one small and specific “slice” of this problem: the relevance of gender and class (measuring the class dimension with class origins) for a person's chances of becoming a top manager in 1993. Her goal was to document and draw attention to the fact that gender proved to be much greater importance from the point of view of live chances than class origins in Hungary. She offesr an explanation for this phenomenon and investigate the intersections of the effects of class origin and gender.

Restricted access

Abstract

In a research study among university students regarding technological change, equality and environmental sustainability, deep-seated dichotomies were found in the students' mental images of the future. This study aims to present these dichotomies as well as propose explanations for them, adding to our understanding of what kind of behavioural barriers inhibit sustainability transformations. The results show that the interviewees truly struggle to decide if the world really is on fire regarding environmental change, if technology is capable of solving the situation, if inequality is truly a problem, and how they can relate to all this. The dichotomies that we found suggest that on the one hand, they find no comfort in the dominant techno-optimistic, eco-modernisation narratives and, on the other hand, they are not aware of any alternatives. The results underline the existence of psychological phenomena such as optimism bias or psychological distancing. In our paper, we also address whether dichotomous thinking poses a problem or whether we may have to accept that dichotomies can become the norm when contemplating the world in its increasing complexity.

Open access