Search Results

A méhrepedés ritka, ám mind az anya, mind a magzat számára akár végzetes kimenetellel járó szövődmény a várandósság során. Esetismertetésünkben egy magzatburoksérv diagnosztizálását, majd az ezt követő császármetszést és a sérvkapu zárását mutatjuk be. A 25 éves, korábban egyoldali, laparoszkópos petevezeték-eltávolításon átesett, teljesen panaszmentes 30 hetes primigravida felvételére rutin-ultrahangvizsgálat során felmerült magzatburok-herniatio gyanúja miatt került sor. A tubasarokban észlelt, előrehaladott hegszétválás igazolását követően sürgősségi császármetszést végeztünk, melynek során a hasüregbe boltosuló burkot tapasztaltunk. Az újszülött ellátását követően a korábbi műtéti heget két rétegben zártuk. Következtetésünk, hogy a méhfal integritásának megőrzéséhez reproduktív korú nők laparoszkópos salpingectomiája során a méhsarok sebészi ellátása nagy odafigyelést igényel, és a műtétet követő terhességek alatt szorosabb ultrahangvizsgálati követés ajánlatos. Orv Hetil. 2023; 164(25): 988–992.

A molaterhesség a terhességi trophoblastbetegségek közé sorolt, rendkívül ritka kórkép. A kórkép patogenezise egyedülálló, hiszen az anyai daganat eredete maga a terhességi szövet. Előfordulását tekintve főleg a reproduktív korú nőket érinti. Esetbemutatásunkban egy 53 éves nőbeteg postmenopausalis vérzési rendellenességet okozó panaszainak hátterében igazolódott molaterhesség. A molaterhesség fokozott kockázattal járó veszélyállapot, mely esetén a mihamarabbi befejezés alapját a megfelelő diagnosztika adja. Kezdeti tünetei megtévesztőek lehetnek, ectopiás terhességet vagy inkomplett abortuszt, anovulációs vérzési rendellenességet utánozhatnak. Esetismertetésünk célja, hogy felhívja a figyelmet a molaterhesség atipikus megjelenésére; postmenopausalis nőbetegünk kapcsán áttekintjük a molaterhesség kezelésének alapelveit, és bemutatjuk egy sikeresen kezelt eset diagnosztikus és terápiás lépéseit. Orv Hetil. 2023; 164(7): 273–277.

Bevezetés: Az esemény utáni (sürgősségi) fogamzásgátlás a legtöbb esetben hatékony és biztonságos megoldást jelent a nem kívánt terhesség megelőzésére, melynek számos módszerét alkalmazzák. Ezek eltérő hatásmechanizmussal és időkerettel rendelkeznek. Célkitűzés: Közleményünk célja a szakirodalom adatai alapján tájékoztatás nyújtása az egészségügyi szakemberek és döntéshozók számára a sürgősségi fogamzásgátlás célpopulációiról, bizonyítékokon alapuló korszerű módszereiről, hatékonyságáról, gyakorlati alkalmazásáról a nem tervezett (nem kívánt) terhességek számának csökkentése céljából. Módszerek: Szisztematikus irodalomkeresést végeztünk a MEDLINE (PubMed), az Embase és a Scopus adatbázisokban a releváns kulcsszavak alapján, az 1960 és 2023 közötti évekre vonatkozóan. Eredmények: Feldolgozásunk során 23 klinikai közleményt tekintettünk át, melyek szájon át szedhető és hosszú távon is alkalmazható fogamzásgátlók eredményességét vizsgálták. Kutatási eredményeinket a testsúly, a szoptatás, az eseményt követően eltelt időtartam és a későbbi fogamzásgátlási tervek figyelembevételével értékeltük. Következtetés: A közleményben tett megállapításainkkal segítséget kívánunk nyújtani a Magyarországon sürgősségi fogamzásgátlásként hozzáférhető oralis levonorgesztrel, uliprisztál-acetát és intrauterin fogamzásgátló eszközök kiválasztásához a hatékonyság, a célpopuláció és a hozzáférési szempontok alapján, kiemelve a lehetséges alkalmazókkal való együttműködést. Az egészségügyi kormányzat számára javasoljuk friss szakmai ajánlás készítésének felkarolását a sürgősségi fogamzásgátlás könnyebb elérhetőségének, ezáltal a reprodukciós egészség javításának érdekében. Orv Hetil. 2023; 164(44): 1736–1748.