Search Results

You are looking at 1 - 10 of 23 items for

  • Author or Editor: Márta Fülöp x
Clear All Modify Search

Prof. dr. László János a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézetének tudományos tanácsadója, a Pécsi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének igazgatója, az egyetem Pszichol__

Restricted access

A jelen tanulmány a magyarországi pszichológiai és pszichiátriai szakfolyóiratokban megjelent publikációk alapján átfogó és kimerítő áttekintését adja a Magyarországon 1960 és 2008 között végzett kultúraközi és kulturális összehasonlító vizsgálatoknak. A kutatásokat részben időrendben, évtizedekre tagolva, részben tematikusan ismerteti. A tanulmány bemutatja, hogy az ország fokozatos nyitottá válása miként tette lehetővé magyar és külföldi kutatócsoportok együttműködését. Kiemelten kezeli a rendszerváltást, amely a kutatott témák, kutatott országok és a kutatásban résztvevő kollégák számának ugrásszerű növekedését eredményezte. A tanulmány célja, hogy az e területen felgyülemlett tudást és ismeretet egységben láttassa, és ezzel megalapozza a hazai kulturális összehasonlító pszichológiát mint hagyományokkal rendelkező önálló diszciplínát.

Restricted access

„Az identitás maga a változás“

Interjú a 70 éves Erős Ferenccel

Magyar Pszichológiai Szemle
Author: Márta Fülöp
Restricted access

Hogyan lettem űrpszichológus?

Interjú a 70 éves Balázs Lászlóval

Magyar Pszichológiai Szemle
Author: Márta Fülöp
Restricted access

Summary

Az alábbi írás a versengés pszichológiai fogalmának az alakulásával foglalkozik, és azt kívánja bemutatni, hogy a versengésfogalom második világháború után történő stigmatizálása miként hátráltatta és nehezítette meg a jelenség elmélyültebb kutatását és működésmódjának megértését. Azt kívánja a versengés témáján keresztül demonstrálni, hogy politikai, ideológiai megfontolások és motivációk miként irányítják egy jelenség kutatására a figyelmet, és egyben hogyan akadályozhatják annak torzításmentes, tudományos megismerését. A jelen tanulmány bemutatja, hogy egy olyan kiváló és nagy tekintélyű kísérleti szociálpszichológus, mint Morton Deutsch munkássága miként alakítja ki egy adott kutatási terület vezető és többségi paradigmáját: a versengés és együttműködés polarizált felfogását, szimbiotikus kezelését és a versengés egydimenziós felfogását. Ezután bemutatja az 1990-es évektől bekövetkező paradigmaváltást, amelynek lényege a versengés önmagában vett vizsgálata, többdimenziós felfogása és a konstruktív és destruktív versengési folyamatok elkülönítése. A versengéskutatás történetével párhuzamosan a cikk tárgyalja a tanulási motiváció kutatásában a kilencvenes évek óta zajló szakmai vitát is, valamint a versengés kulturális összehasonlító vizsgálatainak, a versengés többdimenziós felfogását alátámasztó eredményeit.

Restricted access
Restricted access

Summary

A jelen vizsgálat a fejlődéslélektani vizsgálatok azon sorába tartozik, amelyek azt kívánják feltárni, hogy miként fejlődik a társas jelenségek megértése a gyermekkor során. A választott interperszonális jelenség a versengés volt, amely a gyerekek életének számos helyszínén (családban, játszótéren, óvodában, iskolában) előfordul._

Restricted access

Absztrakt

Jelen kutatásban Budapesten tanuló amerikai egyetemisták (N = 61) akkulturációs tapasztalatait vizsgáltuk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az amerikai és a magyar kultúra találkozásakor milyen pszichológiai folyamatok zajlanak le, továbbá hogy e találkozások tükrében milyen kulturális profil rajzolódik ki. Az amerikai egyetemisták egy kulturális élménynapló keretében számoltak be a tapasztalt kulturális különbségekről és hasonlóságokról, valamint hogy milyennek ítélték meg az új kulturális közeghez történő alkalmazkodásukat és milyen támogató, illetőleg nehezítő tényezőket azonosítottak. A beszámolók tartalomelemzése során öt fő kategória emelkedett ki, amelyek mentén a diákok kulturális élményeiket rendezték: az USA és Magyarország között észlelt kulturális különbségek (pl. mindennapi élethez kapcsolódó eltérések, interperszonális kapcsolatok különbségei, különbségek az oktatásban stb.); az interkulturális találkozásra adott érzelmi válaszok (az átélt érzelmek inkább negatívak, mint pozitívak); az átélt kulturális sokk okai (nyelv, rasszizmus, kommunikációs jellegzetességek stb.); megküzdési stratégiák (elutazás előtti megküzdési stratégiák, megérkezés utáni megküzdési stratégiák); a külföldi tanulás diákok által megnevezett előnyei és pozitív következményei (kulturális tanulás, személyes növekedés). A vizsgálat eredményei hasznosak lehetnek hazánk kultúratudatának növeléséhez, valamint hozzájárulhatnak az interkulturális tréningek, tanácsadások hatékonyabb megszervezéséhez.

Restricted access

Jelen tanulmány a kötődéselméletet a kulturális összehasonlító vizsgálatok tükrében mutatja be. A kötődés jelenségét univerzálisnak fogadja el, de a klasszikus elmélet által leírt legfőbb fejlődési kritériumokat és a különböző kötődési mintázatok megnyilvánulásait kulturálisan meghatározottnak tekinti. Áttekintést nyújt azon vizsgálatokról, amelyek az elmúlt mintegy hat évtizedben a kötődés kultúrközi különbségeinek témakörében születtek.

Elsőként tárgyalja az úgynevezett étikus vizsgálatokat, amelyek a kulturális különbségeket elsősorban a különböző kötődési mintázatok előfordulási gyakoriságában ragadják meg, majd sorra veszi az émikus megközelítéseket, amelyek a kötődéselmélet számos alaptételét kérdőjelezik meg, így például az anya—gyerek kapcsolat monotropizációját, illetve etnocentrikusnak tekintik az anyai érzékenység megnyilvánulási kritériumait. A tanulmány azt a nézetet képviseli, hogy a kötődési folyamatok a gyermeket körülvevő biológiai és társadalmi környezethez történő legjobb alkalmazkodást szolgálják, és ha a társadalmi-kulturális közeg az euro-amerikaitól eltérő, akkor a kötődés folyamatai is eltérőek lesznek.

Restricted access