Search Results

You are looking at 1 - 10 of 18 items for :

  • Author or Editor: Márta Marschalkó x
  • Medical and Health Sciences x
Clear All Modify Search
Authors: Béla Tamási, Márta Marschalkó and Sarolta Kárpáti

A humán immundeficientia vírus fertőzés utóbbi időben észlelhető felgyorsult terjedése Magyarországon kiemelkedő népegészségügyi problémát jelent az egészségügyi ellátórendszer számára. Kuratív terápiás lehetőségek hiányában a hangsúlyt a fertőzés megelőzésére kell helyezni. Statisztikai becslések alapján a fertőzöttek körülbelül 50%-a nincs felderítve, így nincs tisztában humán immundeficientia vírus státusával, ezért kiemelkedő jelentőségű az infekció korai diagnosztizálása. Ebben a szűrővizsgálatok, illetve a fertőzés tüneteinek időben történő észlelése jelent segítséget. A szerzők a humán immundeficientia vírus asszociált bőrtünetek ismertetésével kívánják elősegíteni az infekció időben történő felismerését, és rávilágítani a fertőzés jelentőségére a mindennapi orvosi gyakorlatban. Orv. Hetil., 2015, 156(1), 10–18.

Open access
Authors: Márta Marschalkó, Katinka Pónyai and Sarolta Kárpáti

A szexuálisan terjedő betegségek gyakori közös előfordulását magyarázza a közös terjedési mód, ugyanakkor a szexuális úton terjedő kórokozók fokozzák egymás infektivitását. A szexuális úton terjedő koinfekciók egyértelműen kedvezőtlen hatásúak a szervezetre: rosszabb prognózist, eltérő, súlyosabb klinikai képet okoznak. A szerzők közleményükben a HIV és a szexuális úton terjedő koinfekciókat részletezik (HIV és B-vírus hepatitis; HIV és syphilis; HIV és gonorrhoea; HIV és Chlamydia trachomatis). Ezek a szexuális úton terjedő fertőzések gyakrabban fordulnak elő HIV fertőzötteken, amit a közös terjedési mód és immunkárosodás mellett egyéb tényezők magyaráznak (barrierfunkciók sérülése, genitális nyálkahártya gyulladása következtében kialakult emelkedett citokinszint). A koinfekciók során a klinikai kép, a szövődmények, a prognózis és a terápiás válasz változnak, továbbá diagnosztikus nehézségek léphetnek fel. A szexuálisan terjedő betegségek elleni eredményes fellépésben fontos szerepe van az együttes fertőzések felismerésének, valamint komplex diagnosztikus, kezelési és megelőzési módszerek (felvilágosítás, nevelés) alkalmazásának Orv. Hetil., 2015, 156(1), 4–9.

Open access
Authors: Enikő Kuroli, Márta Marschalkó, József Szakonyi and Judit Csomor
Open access

The mechanisms leading to the development of eosinophilia were investigated in 65 patients with immunodermatological disorders, including the role of eosinophilotactic cytokines and the possible involvement of human T-cell leukemia virus, HTLV. HTLV-1 gag proviral sequences were revealed in two cases of lymphoproliferative disorders such as angiolymphoid hyperplasia with eosinophilia (ALHE) and CD4+ cutaneous lymphoma, respectively. Increased level of GM-CSF was detected in 33% of disorders studied. Elevated level of IL-5 and eotaxin was detected in 27% and 30%, respectively, of patients with bullous diseases. Elevated level of GM-CSF and eotaxin was found in 33% and 46%, respectively, of patients with inflammatory diseases. Neither of the four cytokines, however proved to be responsible alone or together for the induction of eosinophilia. The possible indirect role of human retroviruses through induction of eosinophilic chemotactic cytokines is hypothesized.

Restricted access
Authors: Béla Tóth, Zoltán Sápi, Dénes Bánhegyi, Márta Marschalkó and Sarolta Kárpáti

Bevezetés: Az anális carcinoma incidenciája az utóbbi évtizedekben folyamatosan emelkedett, különösen a humán immundeficientia vírussal fertőzött homoszexuális populációban. Az anális laphámrák potenciális prekurzora az anális intraepithelialis neoplasia, amelynek elődleges szűrőtesztje a citológiai vizsgálat. Célkitűzés: A szerzők a Semmelweis Egyetem, Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika Országos STD Centrumában humán immundeficientia vírus pozitív betegeknél végzett anális citológiai vizsgálatok eredményének értékelését tűzték ki célul. Módszer: 2011. november 1. és 2014. augusztus 31. között a klinikán 140 betegnél 155 anális citológiai vizsgálat történt. Eredmények: A betegek 44%-ánál találtak anális dysplasiát, és mindössze 1,6%-ban high grade laesiót. Nagyobb betegszámú vizsgálatokkal összehasonlítva ez az arány alacsonyabb. Következtetések: A vizsgálat felhívja a figyelmet a kockázati csoportban végzett rendszeres szűrővizsgálat fontosságára. Orv. Hetil., 2015, 156(1), 24–27.

Open access
Authors: Mariann Árvai, Eszter Ostorházi, Noémi Mihalik, Sarolta Kárpáti and Márta Marschalkó

A keratoconjunctivitis gonorrhoica ritka, a Neisseria gonorrhoeae által okozott gennyes váladékozással kísért kötőhártya-gyulladás, amelyet felnőtteknél a szembe kerülő fertőző váladék okozhat. A Chlamydia trachomatis D-K szerotípusa által okozott conjunctivitis felnőttkori formáját nemi váladékok szembe kerülésével létrejött, kétoldali mucopurulens váladékozással kísért gyulladás jellemzi. A szerzők egy 33 éves, syphilis latens tarda miatt gondozott férfi beteg esetét ismertetik, akinek a hetek óta fennálló purulens conjunctivitise hátterében a mikrobiológiai vizsgálatok során Chlamydia trachomatis-fertőzéssel kombinált Neisseria gonorrhoeae-infekció igazolódott. A tenyésztéses és PCR-vizsgálatok során a pharynxból is kimutatható volt mindkét kórokozó. A betegnek sem urológiai, sem felső légúti tünetei nem voltak. A fertőződés kábítószer hatása alatt történt szexuális abúzust követően alakult ki. A parenteralis, majd per os cephalosporin- és azithromycinterápia hatására három hét alatt teljes remisszió következett be. Orv. Hetil., 2013, 154, 834–837.

Open access
Authors: Veronika Tóth, Márta Marschalkó, Judit Hársing and Sarolta Kárpáti

Az argyria ezüstvegyületek tartós lokális vagy szisztémás alkalmazása nyomán kialakuló kórkép. A tünetek leggyakrabban a bőrön, körmökön, conjunctiván, szájnyálkahártyán jelentkeznek, kezelésük mind a mai napig kihívást jelent. Bár napjainkban ezüsttartalmú gyógyszerek, gyógyászati eszközök használatára mérsékelt gyakorisággal kerül sor, az argyria előfordulásával mégis számolnunk kell. A kórkép leggyakoribb okává mára a paramedicinális gyógyászatban széles körben alkalmazott ezüstkolloid tartós fogyasztása vált. Közleményünkben 54 éves férfi beteg esetét ismertetjük, aki évek óta vegetáriánus életmódot folytatott. A beteg immunrendszere erősítése céljából fogyasztott ezüstkolloidot közel két éven át, amelynek hatására kialakult az arc diffúz, szürke elszíneződése. Az anamnézis és a klinikai kép alapján az argyria diagnózisa merült fel. A beteg kivizsgálása során laboratóriumi és képalkotó diagnosztikus vizsgálatokkal belső szervi eltérést nem találtunk. Az argyria diagnózisát a tünetes bőrből végzett hisztológiai vizsgálat alátámasztotta. A szerzők az irodalmi adatok tükrében felhívják a figyelmet a paramedicinában az ezüstkolloid napjainkban tapasztalt térhódítására, mellékhatásaira, a szerrel kapcsolatos téves információkra, az ezüstkolloid-fogyasztás veszélyeire.

Open access
Authors: Katinka Pónyai, Eszter Ostorházi, Noémi Mihalik, Ferenc Rozgonyi, Sarolta Kárpáti and Márta Marschalkó

Restricted access

Abstract

In the STD Centre of Hungary at our department, we have been providing care for patients with syphilis, gonorrhoea and other STD infections since 2004. Our STD centre includes a screening station where we perform anonymous screening for HIV and syphilis. Between the 1st of January 2005 and the 31st of December 2008, there were a total of 42,114 patient-doctor encounters. We performed 25,362 screening examinations for HIV and syphilis, in association with a medical visit (HIV: 12,337; syphilis: 13,025). Voluntary screening examinations were performed in 18,883 cases (HIV: 16,614; syphilis: 2,269). During the 4 years, we diagnosed 600 and 339 new cases of syphilis and gonorrhoea, respectively. The obligatory HIV screening of STI patients resulted in a total of 47 new HIV infections, and we diagnosed 63 new infections of syphilis or gonorrhoea among the known HIV-seropositive patients under care. By including the network of care providers in the whole country, we performed successful contact tracing for syphilis and gonorrhoea on 400 and 150–200 occasions per year, respectively. We present our statistical data in order to call attention to the renaissance of syphilis and gonorrhoea, and the importance of STD co-infections.

Restricted access
Authors: Noémi Mihalik, Bernadett Hidvégi, Judit Hársing, Judit Várkonyi, Judit Csomor, Ilona Kovalszky, Márta Marschalkó and Sarolta Kárpáti

Bevezetés: A mastocytosis a hízósejtek (mastocyták) felszaporodásával járó ritka megbetegedés, amely a WHO-besorolás szerint cutan és szisztémás formákra osztható. A klinikai tünetekhez a hízósejtek szöveti infiltrációja és/vagy a mediátorfelszabadulás vezet. Célkitűzés: A szerzők a Semmelweis Egyetem Mastocytosis Hálózat részeként a jellegzetes bőrtüneteket mutató betegek kivizsgálásával szerzett tapasztalatainak összefoglalását tűzték ki célul. Módszer: Összesen 22 mastocytosisos felnőtt beteget vizsgáltak. A diagnózis felállítása bőrszövettani vizsgálat, csontvelővizsgálat, D816V szomatikus c-KIT-mutációanalízis alapján történt. Eredmények: Húsz beteg esetében urticaria pigmentosát, egy esetben teleangiectasia macularis eruptiva perstanst észleltek. A bőr szövettani vizsgálata minden esetben igazolta a klinikai diagnózist. Cristabiopsziával 9/12 esetben a csontvelői részvétel alapján indolens szisztémás mastocytosis diagnózisa volt felállítható. c-KIT-mutációt (D816V) egy betegben igazoltak mind a csontvelőben, mind a bőrben. A betegek a klinikum függvényében antihisztamin, PUVA, a c-kit-szekvenálás eredménye alapján alfa-interferon vagy tirozinkináz-gátló terápiában részesültek. Következtetések: A mastocytosis diagnózisának felállításában a bőrgyógyász szerepe kiemelten fontos, de a betegség kiterjedtségének tisztázására a csontvelő vizsgálatát minden esetben tanácsos elvégezni. Orv. Hetil., 2013, 154, 1469–1475.

Open access