Search Results

You are looking at 1 - 10 of 15 items for :

  • Author or Editor: Oláh Attila x
  • Behavioral Sciences x
Clear All Modify Search

Az előadás bemutatja az empirikus kreativitáskutatás beindulásának nemzetközi előzményeit, motívumait, vezéralakjait és történelmi atmoszféráját. Részletesen elemzi a nemzetközitől lényegesen eltérő hazai állapotokat és áttekinti az 1959 és 2009 közötti kreativitással kapcsolatos hazai empirikus kutatásokat, kiemelten a hazai kreativitáskutatás kezdeteire koncentrálva. Bibliográfiai statisztikára alapozva elemzi az elmúlt 50 év publikációs termését a kreativitás terén.

Restricted access

A tematikus kötet bevezető tanulmánya ismerteti a pozitív pszichológia kialakulásának körülményeit és azokat a célkitűzéseket, amelyeket az évezred új tudományos irányzata első kiáltványában megfogalmaz. A történeti előzményekből foglalkozik a humanisztikus pszichológiából vállalt örökséggel, és említést tesz arról, hogy a pozitív pszichológia felvállalja a humanisztikus felvetések empirikus kutatásokkal történő igazolását. A tanulmány tíz pontban foglalja össze a pozitív pszichológiának az elmúlt tíz évben elért eredményeit (pl. az erősségek leltárának kidolgozása, a pozitív érzelmek elméletének megalkotása, a mentális egészség tünettanának és kétdimenziós modelljének kimunkálása, az élményfokozó stratégiák azonosítása). Kritikai szempontként említésre kerül az egységes fogalomtár és egy átfogó elmélet megalkotásának hiánya.

Restricted access
Restricted access

Absztrakt

Elméleti háttér: Az optimális élmény (áramlat, flow) különböző helyzetekben való vizsgálata széles körű kutatási területté vált a pozitív pszichológiában, azonban az interakciókban való működésmódja továbbra is megválaszolandó kérdést jelent. Cél: Az áramlat-élmény dinamikájának kihívást jelentő, interakciós helyzetekben való kvantitatív vizsgálatának támogatására célunk a Flow Szinkronizáció Kérdőív (FSZK) kidolgozása. Módszerek: A mérőeszköz fejlesztése racionális és empirikus tesztszerkesztési hagyományokat is követ. A kérdőív kidolgozása az elméleti alapon létrehozott tételsor után négy empirikus vizsgálat során valósult meg, melyekben összesen 2077 felnőtt vett részt (két laboratóriumi kísérlet: N1 = 60; N2 = 100; két kérdőíves kutatás: N3 = 358; N4 = 1709). Eredmények: Az eredmények szerint a végső, 28-tételes mérőeszközt öt jól interpretálható faktor alkotja, melyek a közös feladatmegoldáshoz kapcsolódó flow-élményre, valamint a motivációs és koordinációs (feladat- és kapcsolatfókusz) aspektusokra vonatkoznak: 1. Hatékonyság és összehangoltság a partnerrel (12 tétel); 2. Bevonódás-élmény és koncentráció (5 tétel); 3. Motiváció és pozitív hatás a partnerre (3 tétel); 4. Motiváció és tanulás a személy számára (4 tétel); 5. Koordináció a partnerrel a tevékenység közben (4 tétel). A skálák belső konzisztenciája megfelelő. A kérdőív látszatérvényessége elfogadható, az áramlat-élményhez kapcsolódó konvergens validitása megfelelő, a skálák a flow-élmény faktoraival közepes mértékű együttjárást mutatnak. Következtetések: A FSZK kidolgozása hozzájárulhat a flow-szinkronizáció konstruktumának operacionalizálásához és a társas flow-élmények jövőbeni empirikus vizsgálatához.

Restricted access

Elméleti háttér: A flow a jóllét növelésének egyik eszköze is lehet, aktivitáselméletként a viselkedés pozitív következményeire, növekedéshez való hozzájárulására épít. Cél: A társas helyzetben tapasztalt áramlat-élmény összefüggéseit a jóllét különböző dimenzióival – élettel való elégedettség és pszichológiai jóllét – ezidáig nem vizsgálták, holott a társas kapcsolatok jóllétet növelő szerepét több koncepció hangsúlyozza. Jelen kutatás célja ezen összefüggés igazolása. A társas flow gyakoriságát, intenzitását, valamint a flow szinkronizáció tényezőinek hatását vizsgáljuk. Módszerek: 1060 fő, 18 éven felüli vizsgálati személy, életkor: M(SD) = 26,67(10,76) év, vett részt az online kérdőíves módszerrel lebonyolított keresztmetszeti kutatásunkban. A kérdőíveket anonim módon töltötték ki: Általános Flow Leírás, Általános Flow Leírás Társas Interakciókban, Flow Állapot Kérdőív, Flow Szinkronizáció Kérdőív, Élettel Való Elégedettség Skála és Pszichológiai Jóllét Skálák. Eredmények: A hierarchikus lineáris regresszióanalízis alapján elmondható, hogy a társas helyzetben átélt flow-élmény gyakorisága (ß = 0,07; p = 0,038) és intenzitása (ß = 0,08; p = 0,039) az élettel való elégedettség szignifikáns, kismértékű magyarázó tényezője. Az egyéni helyzetben átélt flow gyakorisága (ß = 0,10; p = 0,002) és a társas helyzetben tapasztalt optimális élményhez kapcsolódó szinkronizációs tényezők (az együttműködő, flow-t indukáló helyzet interakciós jellemzői) (ß = 0,15; p < 0,001) szintén szignifikáns meghatározói a pszichológiai jóllétnek. Köuetkeztetések: Eredményeink alapján valószínűsíthető, hogy a flow-élmény társas helyzetben hozzájárul a jóllét különböző aspektusaihoz, átélési gyakorisága, intenzitása, valamint az interakcióból fakadó szinkronizációs dimenziók támogatják a jóllét magasabb szintjének elérését.

Open access
Authors: Attila Oláh and Máté Kapitány-Fövény

A tanulmány az önmagát az új évezred pszichológiájaként definiáló pozitív pszichológia első évtizedét tekinti át. Kiemeli azokat a témaköröket, amelyeket a pszichológia ezen új irányzata hozott fókuszba. Az új irányzat keretében felbukkanó tematikus gazdagsággal jellemezhető megközelítések közül a jóllét struktúrájával, a pozitív érzelmek kutatásával és az egészséges működés modelljeivel foglalkozik. Ismerteti azokat az empirikus kutatásokat, amelyek a szubjektív jóllét, a pszichológiai jóllét és a szociális jóllét konstruktumainak validitását ellenőrizték. A szerzők hangsúlyozzák azt, hogy a pozitív pszichológia pályafutásának első évtizedében az egészségpszichológiát erőteljesen orientáló irányzat, a közgondolkodásban pedig a pszichológia célját és feladatait illetően szemléletváltást elérő tényező lett.

Restricted access

Absztrakt

Az érzelmi intelligencia kutatási területén az egyik legkritikusabb feladat empirikus érvekkel alátámasztani az intelligencia terminus alkalmazásának „létjogosultságát”. E bizonyítás során a legfontosabb feladat igazolni, hogy a képességként mért érzelmi intelligencia független az intelligenciától és személyiségtől, valamint hogy az érzelmi intelligencia tesztekben nyújtott teljesítmény az életkor előrehaladásával javul. Ez utóbbi fejlődési kritériummal kapcsolatban eddig kevés empirikus adat áll rendelkezésre. Jelen vizsgálat a saját érzelmek észlelésének képességét és más személy érzelmeinek észlelési képességét mérő feladatok, illetve az érzelmi információ detektálásának és adekvát alkalmazásának képességét mérő feladatok kapcsán teszteli, hogy a feladatokban nyújtott teljesítmény javul-e az életkor előrehaladásával. A vizsgálatban magyar iskoláskorúak nagy mintája vett részt. Eredményeink szerint az érzelmi intelligencia feladatokban nyújtott teljesítmény az életkor előrehaladásával javul.

Restricted access

Elméleti háttér

A humán interakciók során szinkronizációs, koordinációs tendencia figyelhető meg, amely akár az élmények szintjén is megvalósulhat. Korábbi eredmények szerint a közösen végzett tevékenységekben intenzívebb áramlat élmény (flow) tapasztalható, mint egyedül. A jelenség működéséhez hozzájáruló tényezőket flow szinkronizációnak neveztük, amelynek mérésére kidolgoztuk a Flow Szinkronizáció Kérdőívet (FSZK).

Cél

Jelen kutatás célja az FSZK pszichometriai jellemzőinek, a skálák belső megbízhatóságának és validitásának vizsgálata.

Módszerek

A kutatás keresztmetszeti módon, különböző konstruktumokat (flow, a diádikus interakció sajátosságai, szorongás, éntudatosítás) vizsgáló kérdőívek segítségével történt, az adatfelvétel online felületen zajlott. A vizsgálatban 367 felnőtt vizsgálati személy vett részt (az életkor átlaga 28,5 év, SD =12,89 év).

Eredmények

Az eredmények szerint az FSZK skáláinak belső megbízhatósága megfelelő, az ötfaktoros struktúra igazolt (χ2(336) = 857,27, p < 0,001, CMIN/df = 2,55, TLI = 0,900, CFI = 0,911, RMSEA = 0,065). A kérdőív kritériumvaliditása az elvártak szerint alakult: a flow állapottal, a diádikus interakció szubjektív élményeivel, a kíváncsisággal a konvergens validitást igazoló összefüggéseket kaptunk, míg az éntudatosítás, feszültség, szorongás faktoraitól és a düh tényezőitől különböző konstruktumnak bizonyult.

Következtetések

Az eredmények szerint tehát az FSZK alkalmas a flow szinkronizáció konstruktumának megragadására, megbízható és érvényes mérésére.

Restricted access
Authors: Tamás Mózes, Tímea Magyaródi, Péter Soltész, Henriett Nagy and Attila Oláh

A tanulmány összefoglalja a flow-kutatás történeti előzményeit, és áttekinti a terület aktuális kérdéseit, középpontba állítva az operacionalizálás területén jelentkező nehézségeket, valamint a flow laboratóriumi körülmények között történő indukciójának lehetőségeit. Célkitűzéseink között szerepel a flow konstruktumával kapcsolatos fogalmi ellentmondások tisztázása és a hasonló elméletektől való diszkriminálása, valamint a mesterséges flow-indukció problémakörének bemutatása, amely a jövőbeli kutatások tervezéséhez nyújthat támpontokat.

Restricted access
Authors: Péter Soltész, Tímea Magyaródi, Tamás Mózes, Henriett Nagy and Attila Oláh

Jelen vizsgálat célja a flow- és antiflow-állapotok spektrális jellemzőinek feltárása. A vizsgálatban 20 férfi vizsgálati személy vett részt. Ütközéselkerülést szimuláló számítógépes feladathelyzetekben mértük spektrális EEG aktivitásukat. A flow, unalom és szorongáshelyzetek elkülönítését a feladatként szolgáló játék egyénre szabott paraméterezésével (sebesség) biztosítottuk. Előzetesen felmértük a vizsgálati személyek számítógépes feladathelyzetre vonatkozó készségeit objektív (teljesítményen alapuló) és szubjektív (önbeszámolón alapuló) adatok meghatározásával. A személyenként, helyzetenként vizsgált spektrális mutatókat összevetve azt találtuk, hogy a flow-helyzet a szorongásnál alacsonyabb, míg az unalomnál nagyobb agyi aktivitással jártak együtt a delta, théta-, béta- és gamma-spektrumokon. A rögzített jelek idői lefutása továbbá azt mutatta, hogy a játék első szakaszában a flow- és a szorongáshelyzetekben növekvő spektrális aktivitás jellemző. A játék második szakaszában ez a dinamika megváltozik: Amíg a flow-helyzetben a spektrális mutatók csökkenése (béta és gamma) jelentkezik, addig szorongás esetében a csökkenés nem vagy kevésbé jellemző, unalomhelyzetben viszont enyhe növekedés tapasztalható. Eredményeink alátámasztják a hipofrontalitás elméletét a flow-val kapcsolatban, és rámutatnak arra, hogy a flow-t idői dinamikájában érdemes vizsgálni. Adataink azt is jelzik, hogy a vizsgálati személyek a flow-állapotban nem hatékonyságra, hanem tapasztalat- és információmaximalizálásra törekszenek.

Restricted access