Search Results

You are looking at 1 - 10 of 13 items for :

  • Author or Editor: Orsolya Németh x
  • Medical and Health Sciences x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Dolgozatunk célja a 2014 és 2018 között osztályos ellátást igénylő szemsérülések klasszifikációja, epidemiológiai összefoglalása. Módszer: Retrospektív módon vizsgáltuk a 2014. január 01. és 2018. december 31. között kórházunkban szemsérülés miatt osztályos ellátást igénylő betegcsoportot. A vizsgálatba 97 beteg 98 szeme került bevonásra. A sérülések klasszifikációjához a Birmingham Eye Trauma Terminology (BETT) és a Shukla és mtsai által létrehozott kibővített klasszifikációt alkalmaztuk. Eredmények: A vizsgált 97 páciensből 16 nő, 81 férfi volt. Az átlagos életkor 43,3 ± 22,5 (min.: 3, max.: 92) év, 20 páciens 18 éven aluli volt. 46,4%-nál a jobb szem, 52,5%-nál a bal szem volt érintett, 1%-nál kétoldali sérülés történt. A sérüléstől az ellátásig eltelt átlagos idő 1,3 nap volt. A sérülések kapcsán átlagosan kórházban töltött idő 5,2 nap, az átlagos obszervációs idő 9,7 hónap volt. A szemsérülések 95,8%-a mechanikai sérülés volt, melyből 74,2% szemgolyóra lokalizálódó sérülés, 20,4% adnexumokat érintő, 5,4% destruktív szemsérülés volt. A szemgolyót ért sérülések között 15 zárt, 60 a bulbus megnyílásával járó szemsérülés volt, és 21 esetben került idegen test a szemgolyóba. Az esetek 93%-ában sikerült megőrizni vagy javítani a beteg legjobb korrigált látóélességét az ellátás során. Következtetés: A kibővített klasszifikáció segítségével az osztályos ellátást igénylő összes szemsérülés csoportosíthatóvá vált. A szemsérülés mértékétől függően az időben megfelelő ellátásban részesülő szemsérülések esetén javítható vagy megőrizhető a látóélesség. Orv Hetil. 2019; 160(49): 1941–1947.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsa Győrffy, Sándor Békási, Noémi Szathmári-Mészáros and Orsolya Németh

Absztrakt:

A WHO által 2020. március 11-én hivatalosan is pandémiának nyilvánított COVID–19-járvány ismét felhívja a figyelmet a telemedicina lehetőségeire. Az új koronavírus-fertőzés megfékezése érdekében, az ellátórendszer működtetése során, a fertőződés kockázatának maximális csökkentése mellett új utakat, módszereket, platformokat kell találnunk. Célunk, hogy szakirodalmi összegzéssel és gyakorlati szempontú útmutatók révén, valamint a hazai telefogászat különleges példáján keresztül bemutassuk, milyen kísérletek történtek a COVID–19-járvány kapcsán a telemedicinának az ellátásba való bevonására mind a nemzetközi, mind pedig a hazai ellátórendszerek különböző szintjein. Mind a nemzetközi, mind a hazai adatok azt mutatják, hogy a telemedicina kiemelt szerepű lehet a triázs folyamatában, a fertőzöttek korai kiemelésében, diagnosztizálásában, ellátásában, betegútjának menedzselésében úgy, hogy a szakszemélyzet nem érintkezik a potenciálisan fertőzött páciensekkel. Ugyancsak fontos szerepe van a gondozott, krónikus betegséggel élő páciensek állapotának távoli monitorozásában, ellátásában és a veszélyeztetett egészségügyi dolgozói csoport ellátásba való visszakapcsolásában. A potenciális előnyök mellett nem szabad megfeledkeznünk a telemedicinális ellátás korlátairól, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy széles hozzáférhetősége miatt a veszélyhelyzet kapcsán kellő rugalmasságot adhat mind az alapellátás, mind a szakellátás számára. Éppen ezért mielőbb szükséges a hazai szakmai irányelveket, a jogi és a finanszírozási lehetőségeket e területen hosszú távon fenntartható módon is meghatározni.* Orv Hetil. 2020; 161(24): 983–992.

*Megjegyzés: A jelen cikk írását 2020. április 30-án zártuk le. A COVID–19-pandémia és az ezzel kapcsolatos kutatások, vizsgálatok dinamikusan változnak azóta is.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A világon több mint 1 milliárd ember, ebből Magyarországon a 2011. évi népszámlálás alapján 500 000 ember él valamilyen fogyatékkal. Ezek az emberek veszélyeztetett csoportba tartoznak fogászati szempontból is, hiszen a funkcióveszteség következményeként a szájhigiéniás rutin és rendszeres fogorvosi kontroll nehezített. 2015 őszén a Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet által közösen működtetett fogorvosi rendelő került átadásra, hogy a rehabilitáció alatt állók szájhigiéniás felmérése, dentális és szájhigiéniás rehabilitációja is megtörténjen. Célkitűzés:aCélkitűzés: 608, rehabilitációs kezelés alatt álló beteg fogászati állapotának felmérése és sztomatoonkológiai szűrése, valamint szükség esetén kezelése történt meg. Ezáltal átfogó képet kapunk a rehabilitációra szoruló, fogyatékossággal élő betegek szájüregi állapotáról. Módszer:aMódszer: A fogorvosi klinikai vizsgálat WHO-ajánlás alapján történt: a DMF-T-számot, a fogászati ellátottságot, a szájnyálkahártyán látható elváltozásokat mértük fel. A 20 kérdésből álló kérdőív segítségével a szájhigiéniás rutinról, a fogorvoshoz járás gyakoriságáról, az étkezési szokásokról, a káros szenvedélyekről és a szociális háttérről nyertünk adatokat. Eredmények:aEredmények: Az ellátottság csupán alacsony szintjét figyelhetjük meg. A hiányzó fogak száma magas, viszont a fogazat pótoltsága alacsony. A DMF-T-szám 20,5, ebből a D-T = 2,6, M-T = 11,2, F-T = 6,7. A páciensek fogászati és szájnyálkahártya-elváltozások okozta panaszai minimálisak az általános fogászati állapotukhoz képest, nagy részük nem észlelt fogfájást az előző 12 hónapban. Az utolsó fogorvosi vizsgálat időpontja a betegek többségénél meghaladja a 12 hónapot. Következtetések:aKövetkeztetések: A fogyatékkal élő betegek szájhigiéniás állapota rossz, ennek oka, hogy fogászati terápiájuk, gondozásuk a mindennapi gyakorlatban nem megoldott. Orv Hetil. 2018; 159(52): 2202–2206.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Gyöngyi Petra Major, Szabolcs Halász, Tamás Simor, Orsolya Németh, Orsolya Pothárn and Lajos Nagy

Bevezetés: A Vas megyei Markusovszky Kórházban 2009. július óta folynak szív mágneses rezonanciás vizsgálatok. Leggyakrabban a myocardialis viabilitás megítélésére, kisebb arányban myocarditis, sportolóknál előforduló tisztázatlan etiológiájú syncope, cardiomyopathia és más ritkább betegségek kivizsgálására alkalmazzák. Célkitűzés: A szerzők arra a kérdésre kerestek választ, hogy a krónikus coronariaocclusio mögötti myocardiumrégiók mágneses rezonanciás vizsgálatával megítélt myocardium-életképesség megléte, illetve hiánya milyen arányban járult hozzá a klinikai döntéshozatalhoz, azaz a revascularisatiós stratégia megválasztásához. Módszerek: A fő elemzési szempontok az alábbiak voltak: az occlusio utáni szívizom-életképesség jelenléte vagy hiánya, a revascularisatio szükségessége, illetve ennek tényleges megtörténte. Eredmények: A vizsgálatba bevont 88 beteg 103 elzárt coronariájának ellátási területét vizsgálva 86 régió revascularisatiós stratégiáját a mágneses rezonanciás vizsgálat eredménye alapján határozták meg, ami az elzárt coronariák 83,5%-ának felelt meg. Következtetések: A szív mágneses rezonanciás vizsgálata jelentősen hozzájárult a krónikus occlusióval rendelkező coronariabetegek revascularisatiós stratégiájának felállításához. Bár a mágneses rezonanciás vizsgálat drága, az érintett myocardiumrégió életképességének megítélését mind az infarctustransmuralitás, mind a szegmentális kiterjedés tekintetében a szívizom-szcintigráfiánál és a terheléses echokardiográfiánál pontosabban határozza meg. Orv. Hetil., 2012, 153, 1638–1644.

Restricted access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: Tímea Milisits-Németh, Orsolya Gabriella Balogh, István Egerszegi, László Kern, R. Garth Sasser and György Gábor

The early detection of pregnancy and the determination of fetal numbers have economic benefits in sheep production because of the seasonal breeding patterns where missing a breeding opportunity means the loss of one productive year. The purpose of this study was to evaluate the efficacy of the B6-HRP ELISA for ovine pregnancy-specific protein B (oPSPB) measurement in the detection of pregnancy and estimation of fetal numbers in different sheep breeds. BioPRYN® ELISA assay kit was used for the detection of pregnancy in the experimental animals. Ninety-three ewes of three breeds (British Milksheep – BM, Lacaune – L and Transylvanian Racka – TR), each from three farms in Hungary, were included in the study. BM and L ewes were artificially inseminated (AI). Thirty-five days after AI, all ewes were examined by transabdominal ultrasound. The TR flock was mated naturally over a six-week period. At the end of the mating period, the ewes were similarly examined by ultrasound. Blood samples were taken from all pregnant ewes twice (35 and 65 days after AI), and serum samples were assayed by the BioPRYN test. It can be concluded that the detection of serum PSPB by ELISA is a much easier, safer, less expensive and highly accurate method for the detection of ovine pregnancy. Although some breed-related differences were detectable at 35 and 65 days post breeding, no differences in oPSPB levels were found in pregnant ewes carrying different numbers of fetuses.

Restricted access

Célkitűzés: Retinavastagság-értékek összehasonlítása spectral-domain (Cirrus HD-OCT) és time-domain (Stratus OCT) optikai koherencia tomográfiás készülékkel. Módszer: Retinavastagság-mérések történtek a kilenc ETDRS macularis almezőben 20 egészséges személy azonos oldali szemén mindkét készülékkel. A Cirrus HD-OCT esetében a Macular Cube 512×128 és a Macular Cube 200×200 protokollt, a Stratus OCT készülékkel a Fast Macular Thickness Map protokollt használtuk. Vizsgáltuk mindhárom mérési sorozat reprodukálhatóságát, és a mérések átlagértékeit minden almezőben összehasonlítottuk egymással. Eredmények: A Stratus OCT-vel végzett mérési eredmények minden almezőben szignifikánsan alacsonyabbak voltak, mint a Cirrus esetében (p<0,001). A Cirrus HD-OCT két különböző protokolljával végzett mérések eredményei között a korrelációs együttható 0,977 volt. Következtetések: A Cirrus HD-OCT használatával lényegesen jobb reprodukálhatóságot figyeltünk meg, mint a Stratus OCT esetében. A Cirrus HD-OCT használatával a mérési értékek szignifikánsan magasabbak minden almezőben, mint a Stratus OCT esetében. Különböző OCT-készülékek használatával jelentősen különböző mérési eredményekhez juthatunk, ezért az adatok összehasonlításakor óvatosság szükséges. Orv. Hetil., 154(52), 2059–2064.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Orsolya Németh, Beáta Tapasztó, Sándor Tar, Viktória Szabó, Zoltán Zsolt Nagy, Jeannette Tóth, Aryan Hamed, Gábor Mikala and Nóra Szentmáry

Absztrakt:

Közleményünk egy 46 éves nőbeteg esetének bemutatása mellett, a bizonytalan jelentőségű monoklonális gammopathia (monoclonal gammopathy of undetermined significance, MGUS) szemészeti jeleinek és irodalmi adatainak összefoglalása. Az MGUS-ban kóros, de nem daganatos plazmasejtek rendellenes monoklonális fehérjét termelnek. Prevalenciája 0,15%, az életkor előrehaladtával azonban gyakorisága fokozódik. Mivel évente a betegek 1–2%-nál myeloma multiplex alakul ki, rendszeres hematológiai gondozás szükséges. MGUS okozta szaruhártya-lerakódások néhány tucat beteg esetében kerültek leírásra az irodalomban. MGUS-ban az immunglobulin-természetű szaruhártya-lerakódások lehetnek nummularisak vagy kristályszerűek, de szürkés, fehéres vonalszerű lerakódásokat is okozhatnak a stromában. Helyenként centrális, helyenként perifériás elhelyezkedésűek. Betegünknél kétoldali, praedescemetalis, elágazó, térképszerű rajzolatot adó szaruhártyahomályokat láttunk, melyek a követési idő alatt progrediáltak, és az optikai centrumot elérték. A jobb oldalon 0,15 legjobb korrigált látóélesség mellett perforáló keratoplasztikát végeztünk (műtét utáni legjobb, szemüveggel korrigált látóélesség 0,6). Az eltávolított szaruhártya Masson-trikróm festése gyulladásos sejtekkel körülvett fehérjelerakódást, az immunhisztokémiai vizsgálat kappa-immunglobulinkönnyűlánc-lerakódást igazolt a hátsó stromában. Betegünk szérumelektroforézise és csontvelő-biopsziája igazolta a monoklonális gammopathiát, ezért hematológiai gondozásba vették. Ismeretlen eredetű vagy atípusos progresszív szaruhártyahomályok megjelenése esetén elengedhetetlen a monoklonális gammopathia kizárása, mert a szisztémás hematológiai betegség – szemészeti jelentőségű monoklonális gammopathia – időben történő felismerésének és kezelésének elmulasztása végzetes következményekkel járhat a beteg életére nézve. Orv Hetil. 2018, 159(39): 1575–1583.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsanna Putz, Tímea Martos, Nóra Németh, Anna Erzsébet Körei, Márta Szabó, Orsolya Erzsébet Vági, Miklós Soma Kempler and Péter Kempler

A D-vitamin csontanyagcserén túlmutató hatása a tudományos figyelem középpontjába került az utóbbi években. A cukorbetegséggel és annak szövődményeivel kapcsolatos vizsgálatok pedig kiemelt népegészségügyi jelentőséggel bírnak. Egyre több adat támasztja alá a D-vitamin-hiány és a cukorbetegség kapcsolatát, a diabeteses neuropathia és a D-vitamin kapcsolatáról azonban eddig kevés és ellentmondó adat áll rendelkezésre. A többségében 2-es típusú cukorbetegek körében végzett vizsgálatok alátámasztják a D-vitamin-hiány és a neuropathia előfordulása, illetve a neuropathia okozta tünetek súlyossága közötti kapcsolatot. A legújabb tanulmányok a talpi fekélyek kialakulásában is felvetik a D-vitamin-hiány kóroki szerepét. Orv. Hetil., 2013, 154(51), 2012–2015.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Orsolya Galamb, Balázs Győrffy, Ferenc Sipos, Sándor Spisák, Anna Mária Németh, Pál Miheller, Elek Dinya, Béla Molnár and Zsolt Tulassay

A vastagbél-biopsziák nagy teljesítményű oligonukleotid microarray-vizsgálata segítségünkre lehet a helyi patofiziológiai eltérések megértésében, valamint elősegítheti a colorectalis adenomák, karcinómák és gyulladásos bélbetegségek funkcionális klasszifikációját. Módszerek: 15 vastagbélrákos, 15 adenomás, 14 gyulladásos bélbetegségben szenvedő beteg biopsziás mintájából teljes ribonukleinsav izolálását, amplifikációját és biotinos jelölését végeztük. A teljes genomszintű génexpressziós mintázat meghatározása Human Genome U133 Plus 2.0 microarray-ken történt. Két független normalizációs módszert követően a diagnosztikus génmintázat meghatározására „Prediction Analysis of Microarrays” módszert használtunk. Leave one-out lépésenkénti diszkriminanciaelemzést végeztünk. Az expressziós eredményeket valós idejű polimeráz láncreakcióval igazoltuk. Eredmények: Adenomában a „top” igazolt gének a következők voltak: CD44-antigén, met proto-onkogén, kemokin ligand-12, ADAM-szerű decizin-1 és az ATP-kötő kazetta-A8; vastagbélrákban a kollagén-IVα1, lipokalin-2, kalumenin, akvaporin-8; és gyulladásos bélbetegségben a lipokalin-2, ubikvitin D és az interferon indukálta transzmembrán-fehérje-2. A diszkriminanciaelemzéssel kapott elkülönítő gének expressziója alapján átlagosan 96,2%-os pontossággal csoportosíthatók a minták. A Taqman valós idejű polimeráz láncreakcióval vizsgált, 52 kiválasztott gén 94%-ának expressziós szintje szignifikánsan korrelált az Affymetrix microarray vizsgálatban kapott eredményekkel ( p < 0,05). Következtetések: Biopsziás minták felhasználásával sikeresen végeztünk teljes genomszintű expressziós microarray-vizsgálatot, amely alkalmasnak bizonyult elkülönítő génmintázatok azonosítására. Eredményeink további elemzésekre felhasználható génexpressziós adattárat biztosítanak.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Anna Nagy, Orsolya Nagy, Enikő Bán, Eszter Molnár, Zsófia Müller, Márton Orbán, Borbála Kecskés, Emese Henriett Harsányi, Levente Kővágó, Lajos Jobbágy, Zoltán Németh, Zsuzsanna Várnai and Mária Takács

Absztrakt:

Bevezetés: A nyugat-nílusi vírus Magyarországon is elterjedt, éves rendszerességgel humán megbetegedéseket okozó, szúnyogok által terjesztett virális zoonosis. Az akut infekciók laboratóriumi differenciáldiagnosztikája szerológiai vizsgálatokon alapul, de a molekuláris módszerek alkalmazhatósága is egyre inkább előtérbe kerül. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a 2015. évi akut fertőzöttek vér-, liquor- és vizeletmintáinak molekuláris vizsgálata volt, illetve a pozitív betegek nyomon követése annak megállapítása érdekében, hogy mennyi ideig detektálható a vírus. Módszer: Az akut fertőzött betegek mintáit indirekt immunfluoreszcens, hemagglutináció-gátlási, majd kétféle PCR-módszerrel vizsgáltuk. A pozitív mintákból a vírustörzseket Sanger-szekvenálással azonosítottuk és vírusizolálást végeztünk. Eredmények: Öt páciens esetén nyílt lehetőség a nyomon követést elvégezni, ennek során a betegek vizeletéből hosszú ideig (a tünetek megjelenésétől számítva akár hetekig) és összehasonlítva más mintatípusokkal, magasabb koncentrációban volt kimutatható a vírus. Következtetések: Akut fertőzések fennállásakor a vizeletminták PCR-vizsgálata járványügyi és diagnosztikai szempontból is hasznos információt szolgáltathat, ezért vizeletminták beküldésével javasoljuk kiegészíteni a szerológiai diagnosztikát. Orv Hetil. 2017; 158(20): 791–796.

Restricted access