Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for :

  • Author or Editor: Péter Móricz x
  • Medical and Health Sciences x
Clear All Modify Search
Hungarian Medical Journal
Authors: Imre Gerlinger, Péter Bakó, Krisztina Somogyvári, Péter Móricz and József Pytel

Introduction: Development of surgical treatment of otosclerotic stapes fixation is one of the success stories of otology during the past five decades. Nowadays not only stapedectomy and partial stapedectomy but stapedotomy can also be considered a well-established otological procedure. Aim: To introduce this minimally invasive surgical technique into the Hungarian otolaryngology practice, to gain useful experiences, and to analyze the hearing improvements and postoperative complications. Methods: The authors give account of their first clinical experiences with 14 patients with KTP laser assisted stapedotomies using the self-crimping Nitinol piston. A total of 14 patients (11 females, 3 males) who have undergone the procedure between March 2006 and April 2007 were reviewed. The average age of the patients was 42.2 years, 6 procedures were carried out on left ears and 8 on right ones. The average length of follow-up was 9 months (ranging from 6 weeks to 1 year). Results: Pure tone audiograms documented a hearing threshold improvement of 21.5 dB averaged across 0.5–1–2–3 kHz frequencies. The air-bone gap improvement averaged on the same frequencies was 18.7 dB. After an average 9 months postoperative follow-up period, the average air-bone gap was < 10 dB in 85% of the patients, however < 20 dB in 100% of the patients. As for the average air conduction result: it was < 30 dB in each patient except one. In this series, neither facial nerve paresis nor high frequency deterioration of the bone conduction thresholds was reported in the postoperative follow-up period. Conclusions: Based on the authors’ favourable experiences and the review of the literature, KTP laser assisted stapedotomy with the use of Nitinol piston has several advantages: 1. the laser-activated memory effect of the piston prevents the disadvantages of the crimping manouvre made around the long process of the incus; 2. vertigo, experienced in the early postoperative period is milder and takes shorter time, reducing the length of hospitalisation; 3. the procedure is cost-effective and minimally-invasive; 4. application of KTP laser assures a bloodless operating field and minimal cochlear trauma; 5. migration of the prosthesis can be prevented, the degree of the surrounding granulation is less; 6. high frequency hearing improvement can be achieved on the long run; 7. the frequency and seriousness of complications are less, therefore this technique can be reccommended for unexperienced ear surgeons too; 8. the procedure can be used in difficult situations, too, e.g. in the presence of stapedial artery, obliterative otosclerosis, floating footplate, abnormal position of the facial nerve in the middle ear, revision cases; 9. the interindividual differences of hearing results are much less. Based on their favourable initial experiences, the authors plan to conduct a long-term follow-up on a greater number of patients.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Imre Gerlinger, Péter Bakó, István Szanyi, Péter Móricz, Gábor Ráth, László Lujber, Krisztina Moric and József Pytel

A vezetéses halláscsökkenést okozó otoscleroticus stapesfixatio műtéti megoldásának folyamatos fejlődése az elmúlt fél évszázad egyik fülsebészeti sikertörténete. A stapedectomia, illetve parciális stapedectomia mellett manapság a stapedotomia is elterjedt műtéti megoldásnak tekinthető. Cél: A minimálisan invazív lézerstapedotomia hazai bevezetése, tapasztalatok szerzése, valamint a műtéti halláseredmények és a posztoperatív komplikációk elemzése. Módszer: A szerzők közleményükben KTP-lézerrel asszisztált, Nitinol-pisztonnal végzett 14 esetük kapcsán ismertetik lézerstapedotomiákkal szerzett első tapasztalataikat. 2006 márciusa és 2007 áprilisa között 11 nőbeteget és 3 férfi beteget operáltak. A betegek átlagéletkora 42,2 év volt, 6 esetben bal, 8 esetben jobb fülön történt a műtét. A betegek átlagos követési ideje 9 hónap volt. Eredmények: A posztoperatív audiogramok értékelésekor az 500–1000–2000–3000 Hz frekvenciákat figyelembe véve a légvezetés átlagos javulása 21,5 dB volt. Ugyanezen frekvenciákon a csontlégközértékek átlagos javulása 18,7 dB volt. Kilenc hónap átlagos követési idő mellett az eddigi esetekben a műtéteket követően a betegek 85%-ában az átlagos csontlégköz < 10 dB, de valamennyi beteg esetében < 20 dB. Az átlagos légvezetés értéke egy beteg kivételével < 30 dB. Belsőfül-károsodásra utaló, a magashang-frekvenciákat érintő csontvezetéses romlást, facialis paresist nem észleltek. Következtetések: A szerzők tapasztalatai és az irodalmi adatok alapján a Nitinol-pisztonnal végzett lézerstapedotomiáknak számos előnyük van: 1) a piszton hurkának hőre aktiválódó memóriaeffektusa kiküszöböli az incus hosszú szárára két ponton történő rászorítás hátrányait; 2) a posztoperatív szédülés mértéke enyhébb, időtartama rövidebb, ezért az ápolási idő csökken; 3) a műtét költséghatékony, és minimálisan invazív; 4) a lézer alkalmazása minimális cochlearis traumát, vérmentes környezetet biztosít; 5) a protézis migrációja kiküszöbölhető, körülötte a granuláció mérsékeltebb; 6) magas frekvenciákon tartósan jó halláseredmény érhető el; 7) a komplikációk súlyossága, gyakorisága csökken, ezért a technika jó megoldás kevésbé gyakorlott operatőrök számára is; 8) problémás esetekben (arteria stapedialis jelenléte, obliterativ otosclerosis, úszó stapestalp, rendellenesen futó n. facialis a dobüregben, revíziós műtétek) is alkalmazható; 9) a halláseredmények interindividuális különbsége kisebb. – Eddigi kedvező tapasztalataik alapján a szerzők lézerstapedotomián átesettek hosszú távú követését tervezik nagyobb beteganyagon.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Gábor Reuter, Péter Pankovics, Dénes Stefler, Móricz Löveyné dr., Edit Varga, Gabriella Kiss, Mária Szűcs, Zsuzsanna Fekete and György Szűcs

Bevezetés: A hepatitis A-vírus (HAV) a fekális-orális átvitelű heveny hepatitisek gyakori kórokozója világszerte. Magyarországon a szórványos megbetegedések mellett, elsősorban Északkelet-Magyarországon, időről időre járványok is előfordulnak, ahol – vizsgálataink szerint – a HAV IA szubgenotípusa endémiás. A Dél-Dunántúlon viszont az igazolt fertőzések száma 10 alatt volt az elmúlt években. Célkitűzés: A szerzők célja az volt, hogy a HAV európai molekuláris vizsgálatának részeként 2006 nyarán a Dél-Dunántúlon kitört hepatitis A-járványt molekuláris epidemiológiai eszközökkel nyomon kövessék és elemezzék. Módszer: A hepatitisben szenvedő betegek szérummintáit HAV IgM-enzim-immunoassay (EIA) és reverz transzkripció-polimeráz láncreakció (RT-PCR) módszerekkel vizsgálták prospektív módon. A specifikus méretű PCR-termékeket szekvenálták, majd filogenetikai elemzést végeztek. Eredmények: 2006. június elejétől december végéig összesen 115 vizsgált személy szérummintája tartalmazott HAV IgM-ellenanyagot a Dél-Dunántúlon. Harminckilenc mintából 30-ban (76,9%) kaptunk specifikus méretű PCR-terméket. A mintákban genetikailag egyező, IB-szubgenotípusú vírus (HAV/Transdanubia/2006/HUN) volt, mely azonos egy Olaszországban 2002-ben kimutatott hepatitis A-vírussal (IT-MAR-02). A valószínűleg behurcolt kórokozó eddig legalább 1200–1300 személyt fertőzhetett meg. A betegek átlagéletkora 18 év (1–80 év) volt. A szerzők bemutatják a járvány részletes epidemiológiai és klinikai jellegzetességeit. Következtetések: Csak a prospektív molekuláris vizsgálatokkal volt feltárható és nyomon követhető az összefüggés a júniusban azonosított szórványos HAV-esetek, az augusztusi, Istvándiban tömegessé váló megbetegedések, majd a vírus endémiás dél-dunántúli szóródása között. Az eset felhívja a figyelmet, hogy hogyan alakulhat ki HAV-járvány bárhol és bármikor hazánkban, és hogy az aktív HAV-immunizálásnak fontos szerepe lenne a megelőzésben.

Restricted access