Search Results

You are looking at 1 - 9 of 9 items for :

  • Author or Editor: Réka Balázs x
  • Medical and Health Sciences x
  • All content x
Clear All Modify Search
Magyar Onkológia
Authors: Csilla Pesznyák, Csaba Weisz, Réka Király, Balázs Kiss, Stipan Zelić, István Polgár, and Pál Zaránd

Absztrakt

A jelen közlemény célja, hogy bemutassa, milyen követelményeknek kell, hogy megfeleljen egy számítógépes rétegvizsgáló (CT) készülék, amennyiben nemcsak diagnosztikus célra szeretnék használni, hanem a besugárzástervezés alapjául szolgáló CT-felvételek elkészítéséhez is. A szerzők különböző fantomokkal tesztelték a készülékeket, ellenőrizték a CT-számok pontosságát, a CT-asztalok minőségét és mechanikus paramétereit. A különböző gyártók berendezéseinél mért CT-számok megfelelnek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség követelményeinek. A CT-készülékek geometriai torzítása elhanyagolható, míg az asztalok mechanikus paramétereinek értékei igen változók. A szerzők véleménye szerint a biztonságos működéshez nélkülözhetetlen a minőségellenőrzési-minőségbiztosítási protokoll kidolgozása.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Balázs Nemes, Réka P. Szabó, László Bidiga, Károly Kalmár Nagy, Lóránt Illésy, and Anikó Szilvási

Absztrakt:

A veseátültetés utáni hosszú távú túlélést befolyásoló tényezők egyike az antitestmediált rejekció (ABMR). A szerzők áttekintést nyújtanak az ABMR jelenleg ismert diagnosztikai és kezelési hátteréről. A Debreceni és a Pécsi Egyetem transzplantációs központjainak együttműködése alapján áttekintik a 2013 és 2017 közötti időszakban végzett veseátültetések után kialakult korai ABMR-eseteket és a releváns közleményeket. A két központban összesen 454 veseátültetés történt. ABMR-diagnózist összesen 18 esetben állítottunk fel (4%). Minden esetben perkután biopszia történt. A betegek közül 22% volt primer, 78% retranszplantált eset. Az átlagéletkor 51,2 ± 6 év volt. A veseátültetés után az ABMR diagnózisáig eltelt idő 15,4 ± 22,1 hónap volt. A C4d-pozitivitást 7 esetben sikerült igazolni, ami az összes ABMR-eset 39%-a. Összesen 16 betegnél történt szteroidbolus + intravénás immunglobulin (IVIG) + plazmaferézis (PF) kezelés, a 6 debreceni beteg közül 5 kapott ezenfelül rituximabot és 1 alemtuzumabot. 9 (47,4%) beteg él működő beültetett vesével, 4 beteg meghalt (21%), és 5 került vissza művesekezelésre graftvesztés miatt (31%). Az ABMR veszélyes szövődmény a veseátültetés után. A diagnosztikus kritériumok sokáig változtak. A gold standard a szövettan. A C4d-esetekben is lehet akcelerált ABMR. A retranszplantáción átesett fiatalabb, preformált donorspecifikus antitesttel (DSA) jelentkező betegek és azok, akik EC-donorból kapnak vesét, kockázati csoportot jelentenek. A de novo DSA megjelenése, az átlagos fluoreszcenciaintenzitás (MFI) kinetikája lehet az a pont, amely felhívja a figyelmet az akut ABMR veszélyére. A rituximab hatékonyságát megkérdőjelezik, az új gyógyszerekkel (belatacept, bortezomib vagy ekulizumab) még nincs elég tapasztalat, vagy rendkívül drágák. Saját anyagunkban a 40% feletti gyógyulási arány kiemelkedően jó eredmény. Orv Hetil. 2018; 159(46): 1913–1929.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Réka P. Szabó, Attila Kertész, Tamás Szerafin, Imre Fehérvári, Lajos Zsom, József Balla, and Balázs Nemes

Absztrakt

Az infektív endocarditis a szervtranszplantált betegek körében aluldiagnosztizált kórkép. A kórokozók spektruma különbözik az átlagpopulációt érintőtől. A szerzők az 58 éves nőbetegben atípusos kórokozó által okozott, atípusos megjelenésű infektív endocarditis eredményes kezeléséről számolnak be. A betegnél alkoholos májcirrhosis talaján kialakult májelégtelenség miatt 2000. februárban májátültetést végeztek. Egy évvel a májátültetést követően krónikus hepatitis B-vírus-fertőzést állapítottak meg, és a beteg antivirális kezelésben részesült. Kalcineurintoxicitás miatt veseelégtelenség alakult ki, ezt követően a beteg 2007 júliusában vesepótló kezelésre szorult. 2013 novemberében rövid ideig tartó afázia jelentkezett. A transoesophagealis echokardiográfia az aortabillentyűn vegetációt talált, a mágneses rezonanciás vizsgálat agyi embolisatiót mutatott ki. A laboratóriumi vizsgálatok enyhén emelkedett C-reaktív protein- és normális prokalcitoninszinteket igazoltak, vérképében leukopenia volt látható. Kezdeti antibiotikus terápiaként naponta 2 g ceftiraxont és 60 mg gentamycint iv. alkalmaztak a dialízisek után. A hemokultúravizsgálatok negatívak voltak, a szerológiai vizsgálat Chlamydia pneumoniae-fertőzést igazolt. Moxifloxacinnal kiegészített kezelést követően a neurológiai tünetei visszatértek, ezért műtétre került sor (koronarográfiát követően valvulotomia és coronariabypass-műtét). A beteg állapota a műtét után javult, a neurológiai tünetek nem ismétlődtek. Orv. Hetil., 2015, 156(22), 896–900.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: János Bencze, Viktória Simon, Erika Bereczki, Réka Majer, Gréta Varkoly, Balázs Murnyák, János Kálmán, and Tibor Hortobágyi

Absztrakt:

A Lewy-testes demencia a második leggyakoribb neurodegeneratív demencia. A pontos diagnózisa gyakran csak neuropatológiai vizsgálattal lehetséges. A betegség fő morfológiai jellemzője a kóros α-szinukleinben gazdag Lewy-test és Lewy-neurit – csakúgy, mint a rokon kórkép Parkinson-kór és az ahhoz társuló demencia esetén. A patomechanizmus fontos tényezői a neurotranszmitter rendszerek zavara, a szinaptikus diszfunkció és az ubikvitin-proteaszóma rendszer elégtelen működése. Jellemző a kognitív teljesítmény fluktuációja, parkinsonizmus és vizuális hallucináció. Mivel gyakran nem típusos a klinikai kép és időbeni lefolyás, a képalkotó eljárások és biomarkerek elősegíthetik a korai felismerést. Noha hatékony oki terápia nincs, életminőséget javító kezelések lehetségesek. A klinikopatológiai vizsgálatok kiemelten fontosak a patomechanizmus jobb megértése, a pontos diagnózis és a hatékony terápia érdekében. Orv Hetil. 2017; 158(17): 643–652.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Ildikó Ábrahám, Máté Jambrik, Balázs John, Adrienn Réka Németh, Nóra Franczia, and Laura Csenki

Absztrakt:

Az irodalmi áttekintés célja a testkép és a testképzavarra vonatkozó szerteágazó vizsgálatok eredményeinek egységes keretbe emelése. A testkép fogalma összetett, számos aspektusból értelmezhető. A tanulmány első része kitér a testkép fejlődésének életkori sajátosságaira, a testre fókuszált figyelemre, a testnek az identitás kialakulásában játszott korai és fontos szerepére, bizonyos kamaszkori sajátságokra, a nemi különbségekre, illetve a testkép(zavar) stabilitására, amely akár egy életen átívelő vonásként is megjelenhet. A második részben a testkép szerveződése áll a fókuszban. A feldolgozási folyamatokról szóló kutatási eredmények ismertetése mellett helyet kap az érzékelés pontosságának kérdése, és az embodiment, a testi azonosulás fogalma is. Harmadik téma a testképzavar, amely először különböző kontinuumok részeként kerül kifejtésre, majd megjelenik a klinikai értelemben vett testképzavar, illetve az erre irányuló komplex vizsgálatok, a testképzavar esetleges state és trait aspektusai. Orv Hetil. 2017; 158(19): 723–730.

Open access
Clinical and Experimental Medical Journal
Authors: Réka Hegyaljay, Adrienn Paál, Ferenc Bánhidy, Zoltán Mátrai, Miklós Németh, Balázs Langmár, and Zoltán Langmár

Abstract

Introduction

The human papillomavirus infection is one of the most frequent sexually transmitted diseases. The presence of human papillomavirus is demonstrable in nearly all cases of cervical cancer. Cervical cancer is the second most frequent tumourous disease among women, not just in the world but in Hungary.

Aim

Our aim was to estimate women's knowledge of the human papillomavirus and cervical cancer. We searched connection between the frequent mortality, the low participation rate of screenings and the knowledge of cervical cancer.

Methods

The related questionnaire contained 18 questions and was filled in by 422 women in cities and villages. The lower age limit of the randomly canvassed people was 14 years, but we reached older women as well. The incoming data were processed with a computer program. The completed questionnaires were differentiated by age, place of residence, qualification, whether the subject had children and whether she got human papillomavirus vaccination.

Results

The results show that almost half of the women know the basics well, but the number of answers to functional questions (e.g. “how can one decrease the risk of infection?”) was less than that expected according to the international journals. About 56% of the women knew that the virus causes cervical cancer, but only 17% of them named the right combination of the risk factors. The rate is much lower in high school circles, although the girls in that circle seem to be the most exposed to sex-related infections. About 42% of the women thought that men too can be infected; 47% gave right answers by knowing that the human papillomavirus infection does not involve symptoms. Only 44% of the respondents went for cervical cancer screening once a year and 43% of them thought that cervical cancer and precancerous lesions did not mean serious danger to them. About 80% of the women knew that the screening includes a smear taking. The significance of differences in knowledge level between groups was estimated by χ2-probe.

Conclusions

On the basis of the results, half of the women said to be familiar with the basic questions. In our opinion, this is mainly due to the commercial campaigns that have increased in number lately. There still were some questions which did not get more than 20% of right answers.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Gergely Zádori, Vera Tarjányi, Réka P. Szabó, Lajos Zsom, Roland Fedor, Zsolt Kanyári, Dávid Ágoston Kovács, László Asztalos, and Balázs Nemes

Absztrakt

Bevezetés: A donorszervhiány, a donorok életkorának növekedése és a társbetegségek gyakoribbá válása arra ösztönzi a transzplantálóközpontokat, hogy olyan donorvesék elfogadását is mérlegeljék, amelyeket korábban elutasítottak volna. A donorszelekciós kritériumok segíthetnek ennek eldöntésében. Célkitűzés: A különböző kritériumok hasznosságát illetően nincs egységes álláspont, ezért a szerzők megvizsgálták az expanded criteria donor, a deceased donor score és a kidney donor risk index donorszelekciós kritériumok hatását a posztoperatív vesefunkcióra és grafttúlélésre. Módszer: Ötéves intervallumban 205 donor paramétereinek és 138 veseátültetés kimenetelének retrospektív elemzését végezték el. Eredmények: Az expanded criteria donor rendszer szerint optimálisnak véleményezett donorok negyede a magas kockázatú csoportba került a deceased donor score alapján. A magas kockázatú csoportokban rosszabb volt a műtét utáni graftfunkció. A deceased donor score segítségével tovább lehetett bontani a magas kockázatú csoportot. Az így létrejött legmagasabb kockázatú csoport grafttúlélése és műtét utáni graftműködése elmaradt a többi csoportéhoz képest. Következtetések: A vizsgált pontrendszerek segíthetnek a donorpool biztonságos növelésében. Orv. Hetil., 2016, 157(24), 946–955.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Balázs Kesserű, Bence Kecskédi, Csaba Polányi, András Réti, György Saftics, Réka Völgyi, Béla Kovács, Péter Tenke, Ferenc Ender, and Attila Vörös

Absztrakt

Bevezetés: A laparoscopos hernioplasticának két formája terjedt el: a TransAbdominalis PrePeritonealis (TAPP) és a Total ExtraPeritonealis (TEP) módszer. A háló pozicionálása a preperitonealis térben történik. TAPP-módszernél a hálót általában kapcsokkal rögzítjük. TEP-műtét esetén külön rögzítés nem szükséges, mert a hasűri nyomás fixálja az implantátumot. A két beavatkozás recidívaarányát tekintve nem találtak szignifikáns különbséget. A TEP előnye, hogy a peritoneum nem kerül megnyitásra, ezért kisebb az intraabdominalis sérülések, valamint adhaesiók kialakulásának esélye, és szükségtelen speciális kapocsrakó használata. Anyag és módszer: Munkacsoportunk 2011 és 2013 között 50 alkalommal végzett férfi betegek panaszt okozó, egy- vagy kétoldali lágyéksérve miatt TEP-műtétet. A hálót speciálisan kialakítva (Stolzenburg), a funiculus alá helyezve pozicionáltuk. További hálórögzítést (kapcsok, varratok) nem alkalmaztunk. A műtéti területet nem drenáltuk. Az átlagos postoperativ ápolási idő 1 nap volt. Teljes fizikai terhelést (élsport) 10–12 nap múlva engedélyeztünk. Eredmények: Az utánkövetési időszakban (2 év) recidíva nem jelentkezett. Az átlagos műtéti idő 70 perc volt. Konverzió 3 (Lichtenstein 2, TAPP 1), arteria epigastrica sérülés 1 esetben történt. Postoperativ neuralgiát 2 alkalommal észleltünk. Következtetések: A módszer – a tanulóidőszakon túljutva – biztonsággal, jó funkcionális eredménnyel alkalmazható. A háló helyben tartásának módja csökkenti a szövődmények lehetőségét és költséghatékonyabbá teszi a beavatkozást.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Balázs Nemes, Roland Fedor, Zsolt Kanyári, Lajos †Lőcsey, Ferenc Juhász, Dávid Ágoston Kovács, Gergely Zádori, Ferenc Győry, Réka P. Szabó, Lajos Zsom, Tamás Szabó, Lóránt Illésy, Marcell Szabó-Pap, Zsolt Kincses, László Szabó, László Damjanovich, József Balla, and László Asztalos

Absztrakt

Bevezetés: A Debreceni Egyetemen 1991-ben végezték el az első veseátültetést. Hazánk 2013-ban csatlakozott az Eurotransplanthoz. Célkitűzés: A szerzők elemezték a tapasztalatokat. Módszer: 2008. január 1. és 2013. augusztus 31. között (A csoport = 163) és 2013. szeptember 1. és 2015. október 22. között végzett cadavervese-átültetések (B csoport = 90) adatait elemezték. Eredmények: Az élődonorok aránya 3,5%-ról 9,1%-ra nőtt. 2013 óta a recipiensek 25%-a 60 évesnél idősebb, a >30 kg/m2 testtömegindex aránya 31%-ra, a diabetesesek aránya kétszeresére emelkedett. Az ureteroneocystostomia mellett bevezetésre került a vég az oldalhoz ureteroureteralis anastomosis. Indukciós kezelés mellett az akut rejectiós epizód jelentősen csökkent (34%-ról 8%-ra). A technikai szövődmények aránya nem változott. A bakteriális fertőzések aránya csökkent (41%-ról 33%-ra). Az 1, 3 és 5 éves veseallograft-túlélések 86,6%, 85% és 82,7%, valamint 88%, 84% és 84% voltak a két csoportban. Következtetések: Az extended criteria donor arány emelkedett. 2013 óta lehetségessé vált az akut humoralis rejectio kezelése. Az esetszám-növekedés mellett az eredmények jók. Orv. Hetil., 2016, 157(24), 925–937.

Restricted access