Search Results

Instead of high value willow-poplar galleries and ash-oak-elm galleries stands of non-indigenous species are present at many sites of the flood plain of Danube in the Béda-Karapancsa Region of the Danube Drava National Park. According to the Act of Nature Conservation in Hungary minders of the territories are obligated to change non-indigenous tree species to natural tree species in all forest stands (e.g. monocultures), that are on protected areas. Change of forest structure has to be determined by the recent type of stand, the future stand and the site; its speed is fitted to the whole territory. The affects of water regulation works on the area must be taken in regard. It is necessary to monitor the results of the changes of forest structure by indicators of naturalness. It can be done by the method of naturalness value of forest stands (TERMERD).

Bevezetés: A szépségiparban dolgozók szakmájuk által a szépség közvetítőivé válnak. Cél: A szerzők arra a kérdésre keresték a választ, hogy a szépségiparban dolgozók fokozott kockázattal rendelkeznek-e evés- és testképzavarok kialakulására. Módszerek: Az evészavarok vizsgálatára az Evési Attitűdök Teszt és az Evészavartünetek Súlyossági Skálája, míg a testkép vizsgálatára az Emberalakrajzok Teszt és az Evészavar Kérdőív testtel való elégedetlenség alskálája, valamint a Testi Attitűdök Teszt és a Testtel Kapcsolatos Befektetések Skálája szolgált. A kérdőíveket összesen 266 (18–26 éves) személy töltötte ki. Közülük 56 erdélyi és 59 magyarországi szépségipari dolgozó volt. A kontrollcsoportot 57 erdélyi és 54 magyarországi személy alkotta. Eredmények: A testsúlycsökkentő viselkedések közül a falásroham gyakoribb volt a szépségiparban dolgozóknál, mint a kontrollcsoportban. Az Evési Attitűdök Tesztben a küszöbértéket meghaladó esetek száma gyakoribb volt a szépségiparban dolgozóknál, mint a kontrollcsoportban. Következtetés: A klinikai és szubklinikai súlyosságú evészavarok gyakoribbnak bizonyultak a szépségiparban dolgozók csoportjában. Orv. Hetil., 2013, 154, 665–670.

The antimicrobial susceptibility of 19 Bordetella avium and 36 Ornithobacterium rhinotracheale strains was tested by the Kirby-Bauer disk diffusion method, and the minimal inhibitory concentrations (MIC) of amoxicillin, doxycycline and erythromycin were also determined. Most O. rhinotracheale strains were resistant to nalidixic acid, sulphamethoxazole–trimethoprim and gentamicin, and were susceptible to ampicillin, chloramphenicol, spectinomycin and tilmicosin. All B. avium strains were resistant to ceftiofur and lincomycin and susceptible to doxycycline, gentamicin, polymyxin B, spectinomycin and sulphonamides. The MICs ranged widely for all three antibiotics tested against O. rhinotracheale strains, from 0.12 μg/ml to 32 μg/ml for amoxicillin and erythromycin, and from 0.6 μg/ml to 32 μg/ml for doxycycline. For B. avium isolates, the MIC values ranged from ≤ 0.03 μg/ml to 1 μg/ml for amoxicillin, from ≤ 0.03 μg/ml to 0.12 μg/ml for doxycycline and from 8 μg/ml to 16 μg/ml for erythromycin. These findings support the idea that the use of antibiotics in a region or a farm may affect antimicrobial resistance and underline the need for prudent application of antibiotic therapy based on proper antimicrobial susceptibility testing.

Bevezetés: A gyermekek alvásideje az utóbbi száz évben csökkenést mutat. A csökkent alvásidő egészségre gyakorolt káros hatásai ismertek, magyarországi és romániai adatokkal azonban nem rendelkezünk a gyermekek alvásidejéről. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki az alvással töltött idő felmérését Magyarországon és Romániában élő iskoláskorú gyermekek körében. Módszer: Saját szerkesztésű kérdőívvel 2446 gyermeket mértek fel. A kérdőívet Magyarországon egy nagyváros alap- és középfokú oktatási intézményeiben, Romániában egy általános és középiskolát magába foglaló intézményben osztották ki. Eredmények: Az átlagos alvásidő hétköznap 8,3±1,2 óra volt, amely a két országban szignifikáns különbséget mutatott (Magyarország vs. Románia, 8,5±1,2 óra vs. 7,8±0,9 óra, p = 0,001). A hétköznapokon mért alvásidő az életkorral negatív korrelációt mutatott (r = –0,605, p = 0,001), a hétvégi alvásidő esetében ez az összefüggés nem állt fenn. Következtetések: A vizsgálat az első, iskoláskorú gyermekek alvásidejét felmérő vizsgálat Magyarországon és Romániában. A két ország között talált különbségek hátterében életkori különbség állhat, de szerepe lehet a kulturális és életmódbeli különbségeknek, földrajzi fekvésnek is. Orv. Hetil., 2013, 154, 1592–1596.

Abstract

Crowdfunding is a disruptive innovation and has provoked interest as a new way of raising finance. The objective of our research was to analyse both the demand and supply sides of the crowdfunding ecosystem. The study used two methods. The first was a database analysis of 259,114 Kickstarter campaigns. The second was a survey on public awareness of crowdfunding in Hungary, from the perspective of 132 potential investors. The findings suggest several success factors that may be useful for campaign launchers: (1) appealing project presentation; (2) diverse pool of rewards; (3) realistic set of funding goals; (4) appropriate categories and sums of pledges; and (5) frequent communication and satisfactory information about the campaign. Furthermore, the study revealed the differences between the potential investors' expectations and the reality of crowdfunding practices.

Absztrakt:

A cukorbetegség számos vesebetegség kockázatát növeli. A legjelentősebb a diabeteses nephropathia, de ischaemiás vesebetegséget, krónikus pyelonephritist és papillanecrosist is okozhat. A diabeteses nephropathia prognózisa a ma alkalmazott kezelés mellett sokat javult, ennek ellenére még az egyik leggyakoribb oka a dialízisnek és a veseátültetésnek. A diabetes további szövődményei közül elsősorban a cardiovascularis betegségek határozzák meg a mortalitást, de a cerebrovascularis események és az alsó végtagi amputációt igénylő obstruktív verőérbetegség is megemlítendő. A diabeteses retinopathia szinte mindig fennáll diabeteses nephropathia esetén, de a neuropathia is gyakori, illetve az érkárosodások gyakran kombináltan állnak fenn. Ezek miatt a betegek komplex kivizsgálást, követést és korai kezelést igényelnek. Ha transzplantáció indokolt, akkor érdemesebb azt preemptív módon végezni, illetve a legjobb eredmények az élődonoros veseátültetéstől várhatók. A szénhidrátháztartás zavarának különböző formáival találkozhatunk transzplantáció kapcsán: új keletű poszttranszplantációs diabetes alakulhat ki, de a recipiens diabetese is progrediálhat transzplantációt követően. A veseátültetés mellett hasnyálmirigy-átültetésre 1-es típusú diabetes okozta végstádiumú veseelégtelenségben kerülhet sor, a leggyakrabban szimultán módon, mely normoglykaemiát és inzulinindependenciát is eredményezhet, illetve a diabetes több másodlagos szövődményének progressziója is megállhat. A szervátültetést közvetlenül követő néhány hétben a betegek jelentős részében transzplantációhoz asszociált hyperglykaemia alakul ki, ennek oka sokszor átmeneti, azonban az immunszuppresszív kezelés és a beteg állapotának stabilizálódása ellenére a betegek akár harmadánál megmaradhat. Patogenezisében elsősorban inzulinszekréciós zavar játszik szerepet, de kifejlődéséhez inzulinrezisztencia is kell. Megelőzésében és kezelésében elsősorban inzulinkezelés segíthet, de más antidiabetikumok is szóba jöhetnek. Mind a kadáver, mind a vese-élődonorok esetén fontos a szénhidrát-anyagcsere felmérése. A szerzők a fenti állapotok magyar vonatkozásairól is beszámolnak összefoglalójukban. Orv Hetil. 2018; 159(46): 1930–1939.

Absztrakt:

A feltételezhetően 2019 végén Kínából indult és világjárvánnyá vált koronavírus-betegség (COVID–19) az egészségügyi ellátórendszer minden szegmensét érinti világszerte, így hazánkban is. Mivel az egészségügyi személyzet számos egészségügyi ellátás során kapcsolatba kerülhet vírusfertőzöttekkel is, járvány idején elengedhetetlenül szükséges, hogy a különböző területen dolgozó hazai szakemberek is naprakész információt kapjanak a vírusról és a fertőzésnek a betegellátást befolyásoló aspektusairól, a javasolt intézkedésekről. A jelen közlemény egy irodalmi összefoglaló, melyben a szerzők a jelenleg elérhető, idevágó hivatkozásokat dolgozták fel, szem előtt tartva a klinikumi ellátás járványügyi vonatkozásait. A feldolgozott publikációk alapján kijelenthető, hogy az elsődlegesen a fej-nyak régiót érintő beavatkozások során, kiemelten a forgó eszköz használatát is igénylő intervenciók esetét, elengedhetetlenül szükséges a beavatkozáskor a helyiségben tartózkodó összes munkatárs teljes védelme, egyszer használatos teljes öltözékkel, szemüveggel és speciális maszkokkal. Ezen felszerelések cseréje és a rendelő tisztítása minden beavatkozás után meg kell, hogy történjen, és erre a teljes ellátóteamet oktatással előre fel kell készíteni. Annak érdekében, hogy megelőzhetők legyenek a kezelések alatti keresztfertőzések és a szakemberek fertőzései, elengedhetetlen a munkaegészségügyi és infekciókontroll-intézkedések szigorú betartása. Orv Hetil. 2020; 161(17): 660–666.

Absztrakt

Tanulmányunk elején röviden bemutatjuk a nyelv strukturális jellemzőit, elválasztva ezeket a nyelvben hordozott propozicionális tudásoktól. A nyelvnek számos, implicit tartalmak közvetítésére alkalmas tulajdonsága van, ezek közül összefoglalónkban kettőt mutatunk be részletesebben: az interperszonális igékben rejlő implicit kauzalitás elméletét, valamint az úgynevezett nyelvi kategória modellt. Előbbi azt jelenti, hogy a különböző igék eltérő attribúciókhoz vezetnek, inkább felelőssé téve a cselekvőt vagy a cselekvés tárgyát. A nyelvi kategória modell szerint ugyanazt a cselekvést a beszélő különböző nyelvi kategóriákkal is leírhatja, manipulálva így a nyelvhasználat absztraktságának a szintjét. Ez azért lényeges, mert az absztraktabb nyelvhasználat egy adott cselekvéssel kapcsolatban inkább a cselekvővel kapcsolatos attribúcióhoz vezet, valamint időben stabilabbnak tűnik. A nyelvi kategóriák, így a nyelvi absztraktság megválasztását számos szociálpszichológiai jelenséggel hozták kapcsolatba: ilyen például a csoportközi elfogultság megjelenítése vagy például a sztereotípiák, elvárások közvetítése a saját és a külső csoport tagjairól.

Silicate melt inclusions are frequent in the phenocryst phases (quartz, plagioclase, orthopyroxene, ilmenite and accessory minerals) of the Miocene silicic pyroclastic rocks of the Bükkalja Volcanic Field, Northern Hungary. These melt inclusions were trapped at different stages of magma evolution; therefore, they provide important information on the petrogenetic processes. The melt inclusions in the Bükkalja pyroclastic rocks show various textures such as (1) wholly enclosed type; (2) hourglass inclusions and (3) reentrant or embayment glass. Among the wholly enclosed type melt inclusions further textural subgroups can be distinguished based on their shape: negative crystal, rounded, elongated and irregular shaped. These various textures reflect differences in the time of entrapment prior to eruption and in the post-entrapment condition in the magma chamber. The largest textural variation was found in the quartz-hosted melt inclusions. However, the major element compositions of these melt inclusions do not differ from one another in the same unit. In general, compositions of the melt inclusions are similar to the chemistry of the glass shards. Comparing the composition of the quartz-hosted melt inclusions from three main ignimbrite units (Lower, Middle and Harsány Ignimbrite Units), slight differences have been recognized, suggesting distinct erupted host magmas. Melt inclusions from the andesitic lithic clast of the Lower Ignimbrite Unit could represent heterogeneous interstitial melt in the crystal mush zone at the magma chamber wall. The largest geochemical variation was found in the melt inclusion of the Middle Ignimbrite Unit, even in single samples. This compositional variation overlaps that of the rhyolitic juvenile clasts, but does not match that of the glasses of scoria clasts. We suggest that syn-eruptive magma mixing (mingling) occurred in a compositionally heterogeneous magma chamber of the Middle Ignimbrite Unit.

Absztrakt:

A veseátültetés utáni hosszú távú túlélést befolyásoló tényezők egyike az antitestmediált rejekció (ABMR). A szerzők áttekintést nyújtanak az ABMR jelenleg ismert diagnosztikai és kezelési hátteréről. A Debreceni és a Pécsi Egyetem transzplantációs központjainak együttműködése alapján áttekintik a 2013 és 2017 közötti időszakban végzett veseátültetések után kialakult korai ABMR-eseteket és a releváns közleményeket. A két központban összesen 454 veseátültetés történt. ABMR-diagnózist összesen 18 esetben állítottunk fel (4%). Minden esetben perkután biopszia történt. A betegek közül 22% volt primer, 78% retranszplantált eset. Az átlagéletkor 51,2 ± 6 év volt. A veseátültetés után az ABMR diagnózisáig eltelt idő 15,4 ± 22,1 hónap volt. A C4d-pozitivitást 7 esetben sikerült igazolni, ami az összes ABMR-eset 39%-a. Összesen 16 betegnél történt szteroidbolus + intravénás immunglobulin (IVIG) + plazmaferézis (PF) kezelés, a 6 debreceni beteg közül 5 kapott ezenfelül rituximabot és 1 alemtuzumabot. 9 (47,4%) beteg él működő beültetett vesével, 4 beteg meghalt (21%), és 5 került vissza művesekezelésre graftvesztés miatt (31%). Az ABMR veszélyes szövődmény a veseátültetés után. A diagnosztikus kritériumok sokáig változtak. A gold standard a szövettan. A C4d-esetekben is lehet akcelerált ABMR. A retranszplantáción átesett fiatalabb, preformált donorspecifikus antitesttel (DSA) jelentkező betegek és azok, akik EC-donorból kapnak vesét, kockázati csoportot jelentenek. A de novo DSA megjelenése, az átlagos fluoreszcenciaintenzitás (MFI) kinetikája lehet az a pont, amely felhívja a figyelmet az akut ABMR veszélyére. A rituximab hatékonyságát megkérdőjelezik, az új gyógyszerekkel (belatacept, bortezomib vagy ekulizumab) még nincs elég tapasztalat, vagy rendkívül drágák. Saját anyagunkban a 40% feletti gyógyulási arány kiemelkedően jó eredmény. Orv Hetil. 2018; 159(46): 1913–1929.