A cutan lymphomák a non-Hodgkin-lymphomák közé tartozó megbetegedések. Időben felállított diagnózis és adekvát kezelés mellett a betegség prognózisa kifejezetten jónak mondható. A korrekt diagnózishoz azonban rögös út vezet, számos bőrgyógyászati kórkép jelent ugyanis differenciáldiagnosztikai problémát. Esetismertetés: A szerzők egy 53 éves nőbeteg kórtörténetét ismertetik, aki válltájékon elhelyezkedő bőrelváltozás miatt került bőrgyógyászati kivizsgálásra. Mycosis gyanúja miatt konzervatív kezelést kezdtek. Ennek eredménytelenségét követően sebészi excisio történt. A posztoperatív szövettani vizsgálat cutan B-sejtes lymphomát igazolt. Megbeszélés: A cutan B-sejtes lymphomák a non-Hodgkin-lymphomák azon csoportjába tartoznak, ahol a malignus proliferatio primeren a bőrben keletkezik, és a betegség diagnózisát követő 6 hónapon belül nem lehet extracutan érintettséget kimutatni. A nemzetközi szakirodalomban számos tanulmánnyal találkozunk, mely a betegség tüneteinek észlelése és a diagnózis felállítása között eltelt hosszú időtartamról számol be. Ez a differenciáldiagnosztikai problémák jelentőségére hívja fel a figyelmet. A primer cutan lymphomák kezelése során meg kell határozni az elváltozás típusát, a betegség cutan kiterjedését, illetve az extracutan érintettséget. E vizsgálatok eredményeit elemezve állítható fel a terápiás terv. Esetünk az irodalmi adatokkal összhangban jól példázza, hogy az in toto sebészi kimetszés a korrekt diagnózis felállításán túl még napjainkban is terápiás alternatívát jelenthet.

Esetbemutatásunkban a colorectalis adenocarcinoma áttétképzésének egy ritka formáját, tumorsejtek intraluminalis szóródása és implantációja révén kialakuló metasztázisát ismertetjük. 43 éves férfi betegünk anamnézisében periproctalis tályog miatt más intézetben feltárás, majd a tályog helyén kialakult analis sipoly miatt fistulotomia szerepelt. Néhány hónappal később a műtéti területen vérzékeny szövetszaporulat jelent meg, a szövettan adenocarcinomát igazolt. Az elvégzett kolonoszkópia során a colon sigmoideum területén szűkítő szövetszaporulatot találtak. Laparoszkópos rectosigmoidealis reszekciót és per anum tumorexcisiót végeztünk. A részletes szövettani feldolgozás az eltávolított bélszakaszban, illetve a per anum kimetszésben mucinosus adenocarcinomát igazolt. Esetünkben az analis sipoly helyén kialakult szinkrón tumor hátterében implantációs mechanizmus valószínűsíthető. Az ilyen implantációs metasztázis irodalmi ritkaságnak számít, csupán néhány eset közlése történt meg ez idáig a nemzetközi irodalomban. Magyarországról közölt hasonló esetről nincs tudomásunk. Orv Hetil. 2023; 164(3): 110–113.

Előfordul, hogy még szubtotális pajzsmirigy-reszekciót követően is az indirekt laringoszkópia rekurrens paresist igazol. Szinte minden sebész kidolgozott már valamilyen egyéni technikát a nervus rekurrens védelmében. A szerzők arra kerestek választ, hogy az idegtapintási eljárás kellően hatékony-e a mindennapi, radikalitásra törekvő sebészi gyakorlatban. Anyag és módszer: 2001. január 1. és 2008. december 31. között 1228 nervus laryngeus rekurrenst preparáltak ki 702 pajzsmirigyműtét során. Minden betegnél megtalálták és a gégébe lépésig követték azokat. A golyva a betegek 38,6%-ában (271/702) substernalis terjedést mutatott, míg tracheakompressziót és diszlokációt 19,5%-ban (137/702) észleltek. 8,4%-ban recidív pajzsmirigy-elváltozás miatt történt a beavatkozás. Lobectomiára 82,2%-ban került sor (1009/1228), near totális reszekciót 15,5%-ban (191/1228), míg szubtotális reszekciót mindössze 2,3%-ban (28/1228) végeztek. Eredmények: Az idegtapintási eljárás 80,7%-ban segítette a rekurrens megtalálását (991/1228), 8,7%-ban azonban fals pozitívnak bizonyult (107/1228), míg 10,6%-ban (130/1228) egyáltalán nem segített helyének pontos tisztázásában. A módszer a jobb és bal oldal vonatkozásában markáns különbséget mutatott. Míg jobb oldalon mindössze 3,4%-ban észleltek fals pozitivitást, addig bal oldalon ez 14,3%-nak bizonyult. Ugyanakkor viszont, míg bal oldalon csak 4,8%-ban volt sikertelen a tapintási kísérlet, jobb oldalon ez 16,2%-nak adódott. Definitív rekurrens paresist 0,8%-ban észleltek (10/1228), míg tranziens paresissel 1,4%-ban (17/1228) szembesültek. Okkult malignitást 5,6%-ban találtak (39/702). Következtetések: Véleményük szerint napjainkban már nem maradt indikációja a szubtotális reszekciónak még benignus multiplex göbös golyva esetében sem, mivel klinikai és patofiziológiai evidenciák vannak arra vonatkozóan, hogy a maradék állomány a recidíva bölcsője, annak összes potenciális veszélyforrásával együtt. Az idegtapintási módszer hasznos eleme a radikális pajzsmirigyműtéteknek, de csak az orientáció szempontjából, a vizualizálást nem helyettesíti.