Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • Author or Editor: Tamás Földes x
  • Chemistry and Chemical Engineering x
  • All content x
Clear All Modify Search

Kutatásunk során a belvíz talajszerkezetre gyakorolt hatását modelleztük háromszor ismételt nedvesítési–száradási ciklussal (WDC) négy darab, közel 10 ezer cm3 térfogatú, bolygatatlan talajmintán.

A talajszerkezet változását vizsgáltuk komputertomográffal (CT), annak érdekében, hogy 1) a minták belso szerkezeti viszonyait láthatóvá tegyük, 2) a mintavételezéssel járó, zavaró falhatást kiküszöbölhessük és 3) a nedvesítési–száradási ciklusok után összehasonlító elemzést végezhessünk.

A három nedvesedési-száradási ciklusból álló kísérlet során az eredendően talajhibától mentes, jó vízgazdálkodású, jó minoségű talajmintákat 880 × 880 µm2 pixel felbontásban felvételeztük komputertomográffal. Meghatároztuk a vizsgálat szempontjából reprezentatív elemi térfogatot, majd a talajoszlopokat e térfogati elemekre osztva elemeztük tovább. A CT-vel mért, sűrűséget jelző Hounsfield-egységeket átszámoltuk száraz térfogattömeg értékekre.

A kísérlet eredményeként a bolygatatlan minták kismértékű térfogattömeg növekedését, valamint a nagyobb méretű pórusok arányának csökkenését figyeltük meg. Ezáltal igazoltuk, hogy talajművelési beavatkozás nélkül, a belvíz okozta tartós vízborítás alatt álló talajok szerkezeti degradációja a későbbiekben tovább növelheti a területen a belvízkockázatot.

Restricted access

A szerzok laboratóriumi talajérleléses kísérletet állítottak be meszes Duna öntéstalajon különbözo elemi kén dózisok (0,1 g; 1,0 g; 2,5 g; 5,0 g; illetve 10 g/tenyészedény, azaz 50, 500, 1250, 2500 és 5000 kg ha-1) talajbeli oxidációjának vizsgálata céljából mutrágyázatlan, illetve NPK-mutrágyázott körülmények között. A 84 napos inkubációs periódus elteltével a talajok pH(H2O),pH(KCl) értékeit, valamint a talajokban mérheto, vízoldható szulfátion-koncentrációt elemezték. Az eredményeket varianciaanalízis és regressziószámítás segítségével értékelték.  Az elvégzett vizsgálatok alapján megállapították, hogy a mutrágyázatlan talajok különbözo elemi kén adagok hatására kialakult pH-értékei szignifikáns különbséget nem mutattak, míg a mutrágyázott kezelések esetén az emelkedo kéndózisok hatására bekövetkezo pH-csökkenés 0,1 %-os szignifikancia szinten általánosnak bizonyult. A talajok felveheto szulfátion-koncentrációja vélhetoen a kezelések, valamint a talajok mikrobiális tevékenységének hatására minden esetben nott. Az elemi kén adagok, valamint a talajok mért szulfátion-koncentrációinak 0,1 %-os szignifikancia szinten érvényesülo összefüggései azonban a talaj pH-értékeinek alakulásával bizonyítható kapcsolatot nem mutattak. A látszólagos ellentmondás hátterében számos biológiai, fizikai és kémiai tényezo állhat, melyek meghatározása a kapott összefüggések tisztázása szempontjából további vizsgálatok szükségességét veti fel.

Restricted access