Search Results

You are looking at 1 - 10 of 31 items for :

  • Author or Editor: Tamás Németh x
  • Medical and Health Sciences x
Clear All Modify Search

Absztrakt

Napjainkban egyre többet hallani az egészségügyi dolgozók ellen elkövetett erőszakról. Ezek olyan szándékos cselekmények, amelyeket legtöbbször a beteg vagy a hozzátartozó követ el, és a dolgozó testi, lelki sérülését okozzák rövid és hosszú távon egyaránt. Az agresszív cselekmények okai legtöbbször a páciensben keresendők, de szerepet játszanak benne az egészségügyben dolgozó szakemberek és a munkahely bizonyos jellemzői is. A szerzők a nemzetközi és hazai szakirodalomban fellelt adatokra támaszkodva ismertetik az agresszió különböző megfogalmazásait, az egészségügyi szakembereket ért agresszív cselekedetek okait. A közlemény részletesen kitér az agresszió típusaira, gyakorisági megoszlásaira, valamint ismerteti az egészségügyben dolgozó szakemberekre gyakorolt hatásokat, következményeket, illetve néhány megelőzési lehetőséget is ajánl. Orv. Hetil., 2016, 157(28), 1105–1109.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Manapság egyre többet lehet hallani az egészségügyi dolgozók ellen elkövetett agresszív cselekményekről. Ez a terület külföldön már évek óta a figyelem középpontjában van, és számtalan ezzel kapcsolatos kutatás született, de hazai viszonylatban ezen a téren nagy hiányosságok mutatkoznak. Célkitűzés: Feltárni az egészségügyi szakdolgozókat ért agresszív cselekmények és azok hatásának összefüggéseit különböző szociodemográfiai és munkahelyi tényezőkkel. Módszer: Kvantitatív keresztmetszeti vizsgálat online kérdőívvel 1201 egészségügyi szakdolgozó részvételével. Az adatelemzés χ2-, Kolmogorov–Szmirnov-, Mann–Whitney- és Kruskal–Wallis-próbával történt. Eredmények: A férfiak, az 50 évesnél fiatalabb munkavállalók, a fekvőbeteg-ellátásban, a 12 órás folyamatos munkarendben és az állandóan éjszaka dolgozók, a havonta valamennyi túlórát végzők élnek át jelentősen gyakrabban verbális és fizikális agressziót, és az agresszív incidens következtében kialakult negatív emocionális hatás is ezen csoportoknál jelentkezik inkább. Következtetések: Az agresszió a hazai egészségügyben egy jelen lévő és súlyos probléma, amely megköveteli a dolgozók megfelelő felkészítését az ilyen esetekre. Orv. Hetil., 2017, 158(6), 229–237.

Restricted access

Absztrakt

A szerzők áttekintést adnak a DE OEC Sebészeti Műtéttani Tanszék oktatómunkájának főbb mutatóiról 2000–2013 között mind a graduális, mind a posztgraduális oktatás terén. A jelzett periódusban több új tantárgy került bevezetésre, új kurzusok indultak, korábbi tárgyaknál óraszámváltozások történtek. Az oktatási tematika bővült, az oktatási anyag jelentős átalakításon, fejlesztésen ment keresztül: új oktatófilmek, jegyzetek és egy új tankönyv született ebben az időszakban. A gyakorlati oktatásban a hangsúly áttevődött az élő szöveten végzett beavatkozásokról a modelleken (oktatástechnikai és fantommodellek, biomodellek) történő gyakorlatokra. A tanszék oktatómunkája több alkalommal részesült komoly támogatásban (anyagi támogatás, műszerbeszerzés, műszerkészlet-adományozás) saját egyetemünk, partnercégek, valamint HEFOP- és TÁMOP-pályázatok elnyerése révén. Infrastrukturális lehetőségeink is javultak, ami a fenti tényezőkkel együtt hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt években emelkedett az oktatómunka színvonala és az oktatott hallgatók létszáma a graduális és posztgraduális oktatásban egyaránt. Mindezen változások-fejlesztések bemutatásra kerültek különböző szakmai fórumokon, illetve közleményekben is egyúttal komoly minőségellenőrzésként is.

Restricted access

A hyponatraemia a kórházba felvételre kerülő geriátriai betegek leggyakrabban előforduló elektrolitzavara. A kórkép változatos neurológiai és pszichiátriai tünetekkel járhat együtt, ezért a kórházi felvételek során a betegek az első ellátást gyakran ideggyógyászati vagy traumatológiai részlegen kapják meg, s csak a laboratóriumi vizsgálatok eredménye derít fényt a háttérben álló eltérésre. Az elkülönítő kórismézés nem könnyű: a hyponatraemia etiológiájának tisztázása elsődlegesen az extracelluláris volumen és a szérumozmolaritás figyelembevételével történhet. Előbbi vizsgálata alapján hypo-, normo- és hypervolaemiát, utóbbi meghatározása alapján hypo-, iso- és hyperosmolaris kórformák különböztethetők meg. Fontos a vizeletnátrium-ürítés ismerete is, ez alapján különíthetők el a renalis és extrarenalis sóvesztő formák. A normovolaemiával járó hypoosmolaris hyponatraemiás állapotok közül a leggyakoribb az antidiuretikus hormon túltermelése okozta Schwartz–Bartter-szindróma. A szerzők egy hyponatraemiás esetük bemutatásával felhívják a figyelmet az elkülönítő kórisme és kezelés nehézségeire, illetve korlátaira. Rámutatnak arra, hogy az állapot kialakulásában endokrinológiai kórállapotok, vesebetegségek és az antidiuretikus hormon szekrécióját befolyásoló egyéb tényezők mellett gyógyszer- (diuretikum) mellékhatások is szerepet játszanak. Orv. Hetil., 2013, 154, 1235–1241.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Ilona Szmirnova, Emese Gellérd, Gábor Tamás Pintér, György Szmirnov, Zsolt Németh and György Szabó

Absztrakt:

Bevezetés: A szellemi fogyatékosok fogászati ellátása egyre nagyobb kihívások elé állítja az egészségügyet. Magyarországon mintegy 100 000 olyan értelmi fogyatékos van, akik speciális ellátásra szorulnak. Célkitűzés: Retrospektív vizsgálatunk célja, hogy nemzetközi összehasonlításban összefoglaljuk a Semmelweis Egyetem (SE) Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinikájának Rehabilitációs Osztályán az utóbbi 5 évben ellátott szellemi fogyatékos betegek demográfiai adatait, a beteganyag összetételét és a terápiás eredményeket. Módszer: A súlyos értelmi fogyatékosok fogászati ellátása csak altatásban lehetséges. A SE Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinikáján az utóbbi 5 évben 1717 felnőtt értelmi fogyatékos beteget kezeltek altatásban. (Enyhe, közepes, súlyos értelmi fogyatékosokat, Down-kórosakat, autistákat, epilepsziás és pánikbetegeket.) Eredmények: A legfontosabb eredmény, hogy úgy tűnik, az akut fogászati, szájsebészeti ellátás csaknem megoldott. Az ezeket a betegeket segítő alapítványokkal, szervezetekkel jó kapcsolatrendszer alakult ki. Megmutatkozott viszont az az óriási szükséglet, amely az értelmi fogyatékos betegek prevenciójával, gondozásával kapcsolatos. Következtetés: Magyarországon még nem született olyan felmérés, amely ezeknek a betegeknek a fogászati ellátási szükségleteit objektíve felmérte volna. Nemzetközi viszonylatban viszont több ilyen közlemény ismert. Ezek alapján megállapítható, hogy mind a cariesfrekvencia, mind a parodontalis betegségek előfordulása növekszik a korral és a retardáltság mértékével. A szájhigiéné nem kielégítő, a betegek, illetve gondozóik nem kapnak kielégítő információt, csak nagyon kevesen vesznek részt megfelelő képzésben, nem motiváltak a szájüregi egészség megőrzésében. A fogászati ellátás – az akut esetek kivételével – nem kielégítő. A kezelésben a prevenció érdekében szorosan együtt kell működni az erre szakosodott civil szervezetekkel, alapítványokkal, gyógypedagógusokkal, pszichiáterekkel. Orv Hetil. 2019; 160(35): 1380–1386.

Open access

The present study evaluated the histological changes in the muscle tissue after limb lengthening in skeletally immature rabbits and assessed the effect of different lengthening rates on the regeneration and degeneration properties of striated muscle. Thirteen different lengthening protocols were applied on a total of 16 male domestic white rabbits divided into four groups. The histopathological changes were analysed by a semiquantitative method according to the scoring system of Lee et al. (1993). After evaluation of the five main degenerative parameters (muscle atrophy, internalisation of muscle nuclei, degeneration of the muscle fibre, perimysial and endomysial fibrosis, haematomas), it is evident that rabbits subjected to limb lengthening at a rate of 3.2 mm/day showed more degenerative changes than those limb-lengthened at 0.8 or 1.6 mm/day. Our study showed that the regenerative mechanisms were not endless. If the daily lengthening rate reached the 3.2 mm/day limit, the regenerating ability of the muscle decreased, and signs of degeneration increased significantly.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Barnabás Galambos, Péter Banga, Zsolt Kövesi, József Németh, Lajos Jakab and Tamás Czigány

Absztrakt

Bevezetés: A szerzők elemzik retrospektív vizsgálatukban 1986-tól 2006-ig egy regionális érsebészeti centrum érsérüléseit a kialakulás mechanizmusa, típusa, lokalizációja a sebészeti kezelés és a terápiás eredmények alapján.

Anyag és módszer: Ezen periódus alatt 128 érsérülés közül 90 direkt 30 indirekt behatás miatt alakult ki ill. a trauma által okozott krónikus károsodás (álaneurizma, trombózis, AV fisztula) következtében 8 esetben történt beavatkozás. Izolált érsérülés 97 betegnél fordult elő, míg 31 esetben ideg, csont és lágyrészsérüléssel kombinálódott az érsérülés. Leggyakrabban az artéria femoralis superficialis (22,6%) és a popliteo-cruralis (22,6%) artériák sérültek, ezeket követték a radio-ulnaris erek (13,2%).

Eredmények: Százharminckét esetben volt szükség műtéti megoldásra, többek között direkt varrat 26, artériás sérülésnél interpozíció 50, vénasérülésnél interpozíció 5, end to end anasztomózis 12, vénafoltplasztika 7 esetben volt a választott műtét. Huszonnyolc esetben végeztünk nem-rekonstruktív, 4 esetben pedig endovaszkuláris beavatkozást. Öt szekunder amputációt végeztünk és 5 beteget veszítettünk el. A végtagmentési arány 95%-os volt.

Megbeszélés: A végtagi érsérülések sikeres rekonstrukcióinak a limitáló tényezői az egyidejű, kombinált, súlyos csont, lágyrész és idegsérülések.

Restricted access
Clinical and Experimental Medical Journal
Authors: Zoltán Langmár, Miklós Németh, Tamás Mátrai, Kálmán Iványi, László Harsányi, Magdolna Dank, Eszter Székely and Zoltán Kazy

Abstract

Primary adenocarcinoma of the rectovaginal septum is a rare clinical entity that arises most often from endometriosis. The authors report a successfully treated case of primary adenocarcinoma of the rectovaginal septum without associated endometriosis in a 68-year-old woman. Diagnostic and treatment modalities were reviewed by the authors emphasizing that early diagnosis is difficult and that the only curative method is primary surgical therapy.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Gyöngyi Petra Major, Szabolcs Halász, Tamás Simor, Orsolya Németh, Orsolya Pothárn and Lajos Nagy

Bevezetés: A Vas megyei Markusovszky Kórházban 2009. július óta folynak szív mágneses rezonanciás vizsgálatok. Leggyakrabban a myocardialis viabilitás megítélésére, kisebb arányban myocarditis, sportolóknál előforduló tisztázatlan etiológiájú syncope, cardiomyopathia és más ritkább betegségek kivizsgálására alkalmazzák. Célkitűzés: A szerzők arra a kérdésre kerestek választ, hogy a krónikus coronariaocclusio mögötti myocardiumrégiók mágneses rezonanciás vizsgálatával megítélt myocardium-életképesség megléte, illetve hiánya milyen arányban járult hozzá a klinikai döntéshozatalhoz, azaz a revascularisatiós stratégia megválasztásához. Módszerek: A fő elemzési szempontok az alábbiak voltak: az occlusio utáni szívizom-életképesség jelenléte vagy hiánya, a revascularisatio szükségessége, illetve ennek tényleges megtörténte. Eredmények: A vizsgálatba bevont 88 beteg 103 elzárt coronariájának ellátási területét vizsgálva 86 régió revascularisatiós stratégiáját a mágneses rezonanciás vizsgálat eredménye alapján határozták meg, ami az elzárt coronariák 83,5%-ának felelt meg. Következtetések: A szív mágneses rezonanciás vizsgálata jelentősen hozzájárult a krónikus occlusióval rendelkező coronariabetegek revascularisatiós stratégiájának felállításához. Bár a mágneses rezonanciás vizsgálat drága, az érintett myocardiumrégió életképességének megítélését mind az infarctustransmuralitás, mind a szegmentális kiterjedés tekintetében a szívizom-szcintigráfiánál és a terheléses echokardiográfiánál pontosabban határozza meg. Orv. Hetil., 2012, 153, 1638–1644.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Bödecs, Boldizsár Horváth, Lajos Kovács, Marietta Diffellné Németh and János Sándor

Hazánkban nem történt átfogó vizsgálat a várandósság alatti depresszió és szorongás gyakoriságának feltérképezésére. Célkitűzés: A szerzők a hiányzó adatok megállapításán túl célul tűzték ki azok szociodemográfiai összefüggéseinek vizsgálatát is. Módszer: Szombathely 10 védőnői körzetében populációs alapú monitoringot hoztak létre minden nőről, aki 2008. február 1. és 2009. február 1. között került terhességi nyilvántartásba. Háromszázhét fő kora terhességi várandóson a depressziót a rövid Beck-depresszió-kérdőívvel, a szorongást a Spielberger-féle vonásszorongás-kérdőívvel mérték. Eredmények: A várandósok 17,9%-a (95%MT: 13,0–21,5%) jelzett depressziós tüneteket, 1,0%-uk súlyos depressziót mutatott. A szorongásos tüneteket mutatók aránya 14,6% (95%MT: 10,7–18,6%) volt, míg 4,2% kifejezetten szorongott. Szignifikánsan magasabb szintű depressziót és szorongást jeleztek a szakmunkás képesítésnél kevesebbel rendelkezők, a legalacsonyabb jövedelműek és a munkahellyel nem rendelkezők. Ezenfelül szignifikánsan magasabb depressziót jeleztek a 18 évnél fiatalabbak és az élettársi kapcsolatban élők. Következtetések: A vizsgált mintában a kora terhességi depresszió és szorongás prevalenciája lényegében megegyezik a fejlett piacgazdaságú országokban megfigyelhető gyakoriságokkal.

Restricted access