Search Results
You are looking at 1 - 2 of 2 items for
- Author or Editor: Violetta Varga x
- Refine by Access: All Content x
A környezetpszicholĂłgiai helyidentitás-elmĂ©let szerint a fizikai környezet a szemĂ©lyisĂ©g fontos formálĂłja. A jelentĹ‘s helyek az ismerĹ‘ssĂ©g, a kontroll Ă©s az odatartozás Ă©rzĂ©se rĂ©vĂ©n segĂtik az identitás kialakulását, fenntartását Ă©s kifejezĂ©sĂ©t. ElemzĂ©sĂĽnkben bemutatjuk, hogy a századvĂ©g BudapestjĂ©nek ilyen szerepet is betöltĹ‘ intĂ©zmĂ©nye volt a kávĂ©ház. A tanulmányban irodalmi, törtĂ©neti, nĂ©prajzi, szociolĂłgiai leĂrások Ă©s pszicholĂłgiai, kĂĽlönös tekintettel környezetpszicholĂłgiai ismeretek talaján egyfajta lehetsĂ©ges környezetpszicholĂłgiai magyarázatát adjuk annak a jelensĂ©gnek, hogy mikĂ©ppen tettek szert a budapesti kávĂ©házak döntĹ‘ kultĂşrtörtĂ©neti Ă©s pszicholĂłgiai jelentĹ‘sĂ©gre az emberek Ă©letĂ©ben a századfordulĂł idejĂ©n.A kávĂ© Ă©s a kávĂ©ház törtĂ©netĂ©nek rövid áttekintĂ©se után elemezzĂĽk a kávĂ©házkultĂşra szimbolikáját. ElĹ‘ször összefĂĽggĂ©sbe hozzuk a kávĂ©ház jelkĂ©prendszerĂ©t a városiasodással, a polgárosodással Ă©s a korszak jelentĹ‘sebb társadalomlĂ©lektani jellegzetessĂ©geivel. Az urbanizáciĂł Ă©s a kávĂ©ház kapcsolatára vonatkozĂłan megállapĂtjuk, hogy a kávĂ©házak ebbĹ‘l a szempontbĂłl kettĹ‘ssĂ©get hordoztak: egyaránt mutatták a városiasság Ă©s a falusiasság jegyeit, egymással látszĂłlag Ă©lesen ellentĂ©tes igĂ©nyeket elĂ©gĂtve ki sikeresen. A polgárosodás Ă©s a kávĂ©ház viszonyának kapcsán ismĂ©t találkozunk a látszĂłlag feloldhatatlan ellentĂ©tek egysĂ©gesĂtĂ©sĂ©vel: a kávĂ©házak ugyanis olyan helyek voltak, ahol az emberek közötti távolságtartás Ă©s közeledĂ©s szabályozása mind tĂ©nyleges fizikai, mind Ă©rzelmi szinten egyaránt lehetsĂ©ges volt. Ide kapcsolĂłdik a kávĂ©ház mint kultĂşrhely Ă©s közĂ©leti fĂłrum (ismĂ©t egy Ă©rdekes dinamikai csomĂłpont!), ahol a (jĂł) modorosság Ă©s az otthonosság Ă©pp nem kioltotta egymást, hanem magasabb szinten, az otthonosság megvalĂłsĂtása keretĂ©ben sikeresen integrálĂłdtak. A századfordulĂł kávĂ©házai elemzĂ©sĂĽnkben tehát a kor emberĂ©nek fontos helyidentitás-kifejezĹ‘ környezetei voltak. Itt mutatkozik meg egy Ăşjabb dinamikai szál: a magán- Ă©s közĂ©leti tĂ©r ellentĂ©te. A kávĂ©ház szimbolizálta ugyanis a közĂ©leti fĂłrumot, Ă©s ezzel egy idĹ‘ben a magánĂ©leti teret, az otthont. VĂ©gĂĽl elemezzĂĽk a kávĂ©házaknak otthont adĂł Ă©pĂĽletek fizikai jellemzĹ‘it abbĂłl a szempontbĂłl, hogy milyen szerepĂĽk volt ezeknek a kávĂ©házak közkedvelttĂ© válásában. Ă–sszegzĂ©sĂĽnkben megállapĂtjuk, hogy a kávĂ©házkultĂşra páratlan nĂ©pszerűsĂ©gĂ©nek sok oka közĂĽl pszicholĂłgiailag legmarkánsabbnak az ellentĂ©tek dinamikáját találtuk, ami megfelelt a korabeli magyar társadalom Ă©s az ország sajátosságainak. AmĂg a kávĂ©házak falain belĂĽl az ellentĂ©tek feloldhatĂłk Ă©s integrálhatĂłk voltak, addig kĂvĂĽl, a valĂłdi világban ez már nem volt megvalĂłsĂthatĂł. A kávĂ©házak ebben az Ă©rtelemben jelenthettĂ©k a századfordulĂł emberĂ©nek fontos (hely)identitásalakĂtĂł tĂ©nyezĹ‘jĂ©t.
CsecsemĹ‘megfigyelĂ©sek környezetpszicholĂłgiai tapasztalatai egy kvalitatĂv kutatás tĂĽkrĂ©ben
Environmental psychological experiences of infant observations
HáttĂ©r Ă©s cĂ©lok: Kutatásunkban tanulmányi cĂ©lzattal kĂ©szĂĽlt pszichoanalitikus szemlĂ©letű csecsemĹ‘megfigyelĂ©si jegyzĹ‘könyveket vizsgáltunk. A megfigyelĂ©sek eredeti cĂ©ljukat tekintve az anya-csecsemĹ‘ interakciĂłkra, a baba fejlĹ‘dĂ©sĂ©re, illetve a megfigyelĹ‘ által átĂ©lt Ă©lmĂ©nyekre fĂłkuszáltak, mi azonban arra kerestĂĽk a választ, hogy ezek az informáciĂłk milyen konkrĂ©t tapasztalati Ă©lmĂ©nybĹ‘l táplálkoznak, s ezeknek milyen szociofizikai aspektusai Ă©rhetĹ‘k tetten. Arra voltunk tehát kĂváncsiak, hogy a megfigyelĂ©s szempontjai között – annak ellenĂ©re, hogy ez nem volt cĂ©l – megjelennek-e, Ă©s ha igen, mikĂ©nt artikulálĂłdnak szociofizikai tĂ©nyezĹ‘k. MĂłdszer: Az Ego Klinika mĂłdszerspecifikus gyermekterapeuta kĂ©pzĂ©sĂ©ben rĂ©szt vevĹ‘ hallgatĂłk mint megfigyelĹ‘k szolgáltattak adatokat a kutatás számára. TĂz darab, 2006 Ă©s 2016 között kĂ©szĂĽlt, egy-másfĂ©l Ă©ven át heti rendszeressĂ©ggel zajlĂł csecsemĹ‘megfigyelĂ©s feljegyzĂ©seit tartalmazĂł jegyzĹ‘könyv elemzĂ©sĂ©t vĂ©geztĂĽk el. A kvalitatĂv kutatás szövegelemzĂ©ssel, a Grounded Theory mĂłdszerĂ©vel kĂ©szĂĽlt. EredmĂ©nyek: SzövegelemzĂ©sĂĽnk szerint három fontos kulcskategĂłria rajzolĂłdott ki, melyek a megfigyelĂ©sek szociofizikai vetĂĽletĂ©t jelenĂtettĂ©k meg, ezek a „mozgás a tĂ©rben”, a „helyĂ©lmĂ©ny” Ă©s az „elfedĂ©sek” kategĂłrianevet viselik. Emellett nem közvetlenĂĽl szociofizikai vetĂĽletű kategĂłriák is kirajzolĂłdtak („a mĂşlt lenyomatai”, „érzelmek”, „alkalmazkodások” nĂ©ven), melyek fontos kontextuális háttĂ©rkĂ©nt Ă©rtelmezhetĹ‘k. KövetkeztetĂ©sek: Kutatásunk arra világĂtott rá, hogy a környezetpszicholĂłgiai szociofizikai kontextus, mint nem tudatosulĂł, de mĂ©gis erĹ‘teljesen jelen lĂ©vĹ‘ tĂ©nyezĹ‘ hĂşzĂłdik meg a megfigyelendĹ‘ jelensĂ©gek hátterĂ©ben, annak ellenĂ©re, hogy a megfigyelĹ‘i feladat nem tartalmazta fizikai aspektusok megfigyelĂ©sĂ©t. A jegyzĹ‘könyvekben jĂłl körvonalazhatĂłan megjelenĹ‘ szociofizikai tĂ©nyezĹ‘k feltehetĹ‘en a megfigyelĹ‘ gondolatait, Ă©rtelmezĂ©si mĂłdjait is befolyásolták, Ă©s Ăşgy tűnik, fontos informáciĂłforráskĂ©nt, sok esetben Ă©rtelmezĂ©si keretĂĽk sarokpontjaikĂ©nt szolgáltak. Ez a jellegzetessĂ©g egyben felveti annak lehetĹ‘sĂ©gĂ©t, hogy a szociofizikai környezeti viszonyok tanulmányozása bevonhatĂłvá váljĂ©k a megfigyelĂ©si jegyzĹ‘könyvek elemzĂ©sĂ©be.