Search Results

You are looking at 1 - 10 of 42 items for :

  • Author or Editor: Zoltán Mátrai x
  • Medical and Health Sciences x
Clear All Modify Search

Az emlőrák IV. stádiuma gyógyíthatatlan, de kezelhető állapot, amelyben elsősorban szisztémás és tüneti kezelések szükségesek, míg a sebészet szerepe alárendelt. Az átlagos teljes túlélés 18–24 hónap, az 5 éves túlélés 5–20%. A szoliter, illetve oligometasztatikus szelektált esetekben mind a primer daganatnak, mind a visceralis áttéteknek az agresszív sebészi eltávolítása túlélési előnyt eredményezhet. A műtéti indikációt biológiai szemlélettel, multidiszciplináris megközelítésben kell felállítani. További sebészi indikációt képezhetnek a kifekélyesedett, vérző, az emberi léthez méltatlan higiéniás állapotok, a központi idegrendszeri áttétek, akut neurológiai tünetek, a hydro-, pneumothorax vagy a fenyegető törések. A sebészi beavatkozások a mellűri drenázst, a minimálisan invazív technikákat, a testüregi műtéteket, a kiterjedt lágyrész-, mellkasfali reszekciókat és plasztikai rekonstrukciót is magukban foglalják. A IV. stádiumban végzett sebészet pontos onkológiai értékének felmérése további multicentrikus, prospektív összehasonlító vizsgálatokat szükségeltet. Jelen közlemény áttekinti a távoli áttétet adó emlőrákok eseteiben végezhető sebészi beavatkozásokat és ezek eredményeit, valamint a helyileg kiújuló tumorok műtéti lehetőségeit. Orv. Hetil., 2014, 155(37), 1461–1468.

Restricted access
Authors: Zoltán Langmár, Balázs Langmár, Márta Király and Zoltán Mátrai

Abstract

There is probably nobody in Hungary who does not know the name of József Béres; however, only a few will be aware what powerful commitment and perseverance lay behind his results. József Béres has acquired ever lasting merit in Hungarian trace element research and his fair and decent life that always radiated deep humanity is an example not only for those involved in scientifi c research or in the healing professions but also for those who “simply” would like to draw strength for the struggles of everyday life. The unwavering perseverance of the modestly dressed man who gained his knowledge by hard diligence as well as the honest desire to help those in need is a quality József Béres had; thus, his life is exemplary for all of us. When researching this brief essay, I relied primarily on biographical and other data associated with his research that had been generously provided by his family.

Restricted access
Authors: Zoltán Langmár, Zoltán Mátrai, Kálmán Iványi and István Szabó

Abstract

Pregnancy in a rudimentary horn is a rare entity with the most signifi cant risk of life-threatening intra-abdominal bleeding caused by rupture. With the use of vaginal ultrasonography, an early diagnosis can be made before symptoms occur. Management consists of laparoscopic resection of the rudimentary horn with the pregnancy and the ipsilateral tube. Authors present a case of a 9-week pregnancy successfully treated with laparoscopic resection.

Restricted access
Authors: Judit Csomor, Tamás Györke, Richárd Kiss and Zoltán Mátrai
Open access
Authors: Viktor Lakatos, András Kozma, Emma Ádám, Gabriella Halm and Zoltán Mátrai

Absztrakt:

A krónikus limfoid leukémia (CLL) patofiziológiájának és genetikai hátterének feltárása az utóbbi években nagy léptékkel fejlődött csakúgy, mint a betegség kezelése. A CLL egyik legerősebb prognosztikai markere a kóros klón genetikai mintázata, melynek jellemzése a rutin klinikai gyakorlatban fluoreszcens in situ hibridizáció (FISH) citogenetikai elemzéssel történik. Az ezen alapuló Döhner-féle osztályozás a CLL eseteket igen különböző kimenetelű alcsoportokra osztja. A leggyakoribb eltérések (13q-, 12+, 11q-, 17p-) mellett az esetek 5–7%-a 6q deléciót hordoz. Ezen esetek klinikai és prognosztikai irodalma szórványos, eredményei ellentmondásosak. Összefoglalónkban az irodalom áttekintését követően saját eredményeink felhasználásával is dokumentáljuk, hogy a 6q delécióval járó esetekre korai progresszivitás, kedvezőtlen prognosztikai mintázat és rövid túlélés jellemző. Miután biológiai viselkedésében és kimenetelében közel áll a 17p deletált szubtípushoz, további vizsgálatok tárgya, hogy e betegek optimális terápiája is az első vonalbeli jelátvitelgátlás lesz-e.

Restricted access
Authors: László Góbor, Ferenc Czeyda-Pommersheim, Zoltán Mátrai and István Köves

Absztrakt

A Kraske-műtét alkalmazása olyan lehetőség, amely idős, rossz általános állapotú (kísérőbetegségekkel terhelt) rectumdaganatos beteg esetén a szövődmények és a műtéti megterhelés minimalizálását teszi lehetővé, természetesen megjegyzendő, hogy a Kraske-amputáció nem váltja ki a hagyományos rectumresectio vagy abdominoperinealis rectumamputatio onkológiai radikalitását. Osztályunkon az elmúlt hat évben 382 rectumresectio során 154 abdominoperinealis rectumexstirpatiot, 219 Dixon-műtétet végeztünk, valamint 9 alkalommal fokozott műtéti rizikójú betegnél alsó-középső harmadi rectumtumor miatt Kraske-amputációt, utóbbiaknál rövid távon 50% feletti túlélést biztosítva. Ezen kilenc műtéttel kapcsolatos tapasztalatainkról számolunk be.

Restricted access
Authors: Csaba Kunos, Gusztáv Gulyás, Pál Pesthy, Eszter Kovács and Zoltán Mátrai

Az emlő térfogatának ismerete pontosabb műtéti tervezést tesz lehetővé a daganat miatt végzett műtétek, az emlőhelyreállító és a szimmetrizációs műtétek során, valamint jelentősen megkönnyíti az implantátumválasztást a rekonstrukciós és az esztétikai emlőműtéteknél. Az emlőtumor és az emlő térfogatának aránya és ennek ismerete onkológiai szempontból prognosztikai értékű, elősegíti az onkológiai műtét pontosságát. A tumor és a szükséges biztonsági zóna méretének ismerete lehetővé teszi a tumor maradéktalan eltávolítását az onkoplasztikai elveknek megfelelően. A szerzők áttekintik az emlőtérfogat-meghatározás lehetőségeit, részletesen bemutatják a mágneses rezonanciavizsgálattal történő térfogat-meghatározás módszerét. Diagnosztikus mágneses rezonanciavizsgálatok digitális anyagának feldolgozásával meghatározták az emlőparenchyma és a tumor térfogatát, mérték az emlők térfogatkülönbségét. Ezen adatok ismeretében tervezték a helyreállító műtétet és választották ki az implantátumot. Megállapítják, hogy emlőaszimmetria fennállásakor, térfogatcsökkentő emlőplasztika tervezésekor és ismeretlen méretű implantátumok cseréje esetén a digitális térfogat-meghatározás hasznos segítség a műtéti tervezéskor. Orv. Hetil., 2014, 155(11), 407–413.

Restricted access
Authors: Zoltán Langmár, Máté Mátrai, Ferenc Bánhidy and Sándor Csömör

A modern, kombinált onkoterápiás módszerek egyre jobb túlélési eredményeket és életminőséget biztosítanak, ezért várhatóan mind nagyobb számban lesznek olyan páciensek, akik a reproduktív funkciók megőrzésének igényével lépnek fel. Több módszer áll rendelkezésünkre, amellyel biztosítható a termékenység az onkoterápia kapcsán. Annak ellenére, hogy az eljárások többsége még kísérleti stádiumban van, és a hatékonyságuk, valamint biztonságosságuk nem pontosan meghatározott, a fertilitás megőrzésének lehetőségei mindenképpen ígéretesek. A szervezeten kívüli megtermékenyítés és az embriók krioprezervációja kidolgozott eljárás, de kivitelezése késlekedést okoz az onkoterápia megkezdésében, ami bizonyos ráktípusok esetében kockázatos lehet. Emellett a magas ösztrogénszinteket eredményező petefészek-stimulációs kezelések ellenjavalltak ösztrogénfüggő daganatok fennállása esetén. Az érett petesejtek krioprezervációját követően, intracitoplazmatikus spermiuminjekció segítségével végzett in vitro fertilizáció kivitelezhető lehet, de alkalmazhatósága korlátozott az alacsony sikerességi arány miatt. A petefészekszövet fagyasztással történő konzerválására és sikeres autotranszplantációjára vonatkozó klinikai tanulmányok ismertek. A fagyasztás/felolvasztás folyamán alkalmazott korszerű technológiák eredményei egyre ígéretesebbek. Ennek ellenére egyelőre még csak egy élveszülésről számoltak be a módszer alkalmazását követően. Ez az eljárás a közeljövőben alkalmas lehet a pubertás előtti életkorban levő nőbetegeknél a későbbi termékenység biztosítására. A petefészekszövet krioprezervációja és transzplantációja azonban egyelőre még kísérleti eljárásnak tekintendő, és további evidenciák szükségesek az eljárás hatékonyságára és biztonságára vonatkozóan.

Restricted access
Authors: Péter Kelemen, Mihály Újhelyi, Dávid Pukancsik, Ákos Sávolt, Eszter Kovács, Zoltán Zaka, Zsuzsa Sándor and Zoltán Mátrai

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A szerzők a Regnault „B” típusú emlőfelvarrás sebészi technikájának módosításával végzett onkoplasztikus műtéti technikát és az új emlősebészeti módszer alkalmazásához kapcsolódó retrospektív klinikopatológiai vizsgálat eredményeit mutatják be. Módszer: 2012. április és 2018. október között, emlőrák miatt, módosított Regnault „B” technikával operált 215 nőbeteg klinikopatológiai adatait prospektíven vezetett adatbázis alapján retrospektív módon vizsgáltuk. A betegek életminőségét validált kérdőív segítségével mértük fel, míg a műtétek esztétikai eredményét a szintén validált Breast Cancer Conservative Treatment (BCCT.core) számítógépes program és az 5 pontos Likert-skála alapján értékeltük. Eredmények: A betegek átlagéletkora 53 év (szórás: 29–81 év) volt. A medián utánkövetési idő 47 hónap (szórás: 7–85 hónap) volt. Az átlag műtéti idő 47 perc (szórás: 35–85 perc) volt, míg a patológiai tumorméret átlagosan 33 mm-nek (szórás: 18–58 mm) bizonyult. Pozitív sebészi szél miatt 13 (6%) esetben irányított reexcisióra, míg 3 (1,4%) esetben mastectomiára kényszerültünk. Az összesített szövődményarány 7,4% (n = 16) volt. Az esztétikai eredmények Likert-skála szerinti átlagértéke 4,2 (szórás: 2–5), míg a BCCT.core program alapján 1,3 pont (szórás: 1–4 pont) volt. Az életminőséggel kapcsolatos kérdőívek eredményei magas betegelégedettséget igazoltak. Következtetés: A módosított Regnault „B” emlőmegtartó technika biztonságos és hatékony standard ’level II.’ onkoplasztikus emlősebészeti technika. A műtét magas betegelégedettséggel, illetve kozmetikai eredménnyel képes a közepes vagy nagyobb térfogatú emlők külső, illetve külső-felső negyedeinek T1–T3-as tumorai miatt az emlők akár 20–50%-ának eltávolítására, majd egyidejű parenchymaáthelyezéssel történő rekonstrukciójára. A módszer előnye, hogy nem igényel ellenoldali szimmetrizációs műtétet, míg hátránya, hogy az emlő bőrpalástján vezetett metszések komplettáló mastectomia esetén az azonnali rekonstrukciót nehezítik. Orv Hetil. 2020; 161(24): 1002–1011.

Restricted access
Authors: Dávid Pukancsik, Péter Kelemen, Ákos Sávolt, Mihály Újhelyi, Eszter Kovács, Zoltán Zaka, Miklós Kásler and Zoltán Mátrai

Absztrakt

Bevezetés: Az azonnali emlőhelyreállító műtétek – biztosítva az onkológiai radikalitást és a megfelelő kozmetikai értéket – nem késleltetik az adjuváns kezeléseket, lehetővé teszik a képalkotó kontrollt, hosszabb műtéti időt igényelve. Célkitűzés: Hazai betegek körében először, az azonnali, postmastectomiás emlőhelyreállító műtétek eredményeinek felmérése és összehasonlítása a nemzetközi irodalom adataival. Módszer: A szerzők 2011. május és 2014. szeptember között 100 betegen végzett 121 terápiás és kockázatcsökkentő profilaktikus, postmastectomiás, azonnali emlőhelyreállító műtét klinikopatológiai adatainak retrospektív feldolgozását végezték. A műtétek onkológiai, műtéttechnikai és kozmetikai adatait statisztikai módszerekkel elemezték. Eredmények: A betegek átlagéletkora 42,6 év, az utánkövetési idő 29,4 hónap, a műtéti idő 132 perc volt. Leggyakrabban bőrtakarékos mastectomiát végeztek (64%). Az emlőhelyreállítás 70%-ban submuscularis szöveti expanderrel történt. Korai posztoperatív szövődményt 18 esetben, lokoregionális kiújulást egy betegnél észleltek. Az adjuváns kezelések megkezdésének átlagideje 4,8 hét volt. A kozmetikai végeredménnyel a betegek 89%-a volt elégedett. Következtetések: Az azonnali emlőhelyreállítás technikái biztonságosan és eredményesen végezhetők, megfelelve a nemzetközi irodalom eredményeinek. Orv. Hetil., 2016, 157(46), 1830–1838.

Restricted access