Absztrakt

Bevezetés: Régóta ismert, hogy a szülők egészségügyi műveltsége fontos tényezője a gyermekek egészségének. Világszerte sokféle megközelítésből vizsgálták az egészségműveltséget, Magyarországon azonban eddig nem történt kísérlet sem a definiálására, sem a mérésére. Célkitűzés: A szerzők célja volt, hogy definiálják a szülői egészségműveltséget, és létrehozzanak egy kérdőívet, amelynek segítségével a szülői egészségműveltség pontosan felmérhető. Módszer: Szülők, védőnők és gyermekgyógyászok bevonásával állították össze a szülői egészségműveltség témaköreit, és meghatározták, hogy ezeknek milyen dimenziói vannak. Ezek és a szakirodalomból ismert tesztek alapján állították össze a felmérésére szolgáló kérdőívet. Eredmények: A szülői egészségműveltség négyféle dimenziója: az ismeretek, a funkcionális tudás, a magabiztosság és a motiváció. A létrehozott kérdőív a négy dimenziót nyolc témakörön keresztül vizsgálja. Következtetések: Létrejött a szülői egészségműveltség első, kulturálisan adaptált, magyar nyelvű definíciója és ennek mérését segítő kérdőív. Alkalmazása segítséget nyújthat mind az alapellátás, mind az egészségnevelés hatékonyságának növelésében. Pontosan vizsgálhatóvá válhat a szülők egészségügyi műveltségének és a gyermek egészségi állapotának kapcsolata. Orv. Hetil., 2015, 156(42), 1715–1718.

Összefoglaló. Bevezetés: A magyar felnőtt lakosság heterogén attitűdje folytán az influenza elleni átoltottság elmarad az nemzetközi ajánlásoktól. A háziorvosok meggyőző potenciálja jelentős, ezért fontos szerepük van a felnőtt lakosság oltással kapcsolatos döntéseinek befolyásolásában. Célkitűzés: Az influenza elleni oltásra vonatkozó támogató és akadályozó tényezők azonosítása felnőtt háziorvosok és a teljes lakosság és körében. Módszer: 1000 fő, a teljes felnőtt lakosságra reprezentatív alany, valamint 317 fő, felnőtt- és vegyes praxisban dolgozó háziorvosokra reprezentatív orvos megkérdezése önkitöltős online kérdőív segítségével. Eredmények: Az influenza elleni oltás lehetősége 93%-ban ismert a lakosság számára, 30% a leginkább a háziorvos tanácsát követné ebben a kérdésben. A háziorvosok jelentősen túlbecsülik az ellátott lakosság átoltottságát. Az oltást nem tervezők leggyakoribb indokai: nem tartják veszélyesnek az influenzát, bíznak a saját immunrendszerükben, tartanak az oltás mellékhatásaitól. Megbeszélés: Elenyésző az influenza elleni oltás lehetőségét mereven elutasítók aránya. A többség relatív indokok alapján tartja kevésbé fontosnak ezt a lehetőséget. A háziorvos hiteles szereplő a lakosság jelentős része számára. Következtetés: A háziorvos szerepe kulcsfontosságú a lakosság átoltottságának növelésében. Orv Hetil. 2021; 163(6): 222–228.

Summary. Introduction: Compared to the international guidelines, the flu vaccination rate of the Hungarian adult population is not satisfactory due to its heterogeneous attitude towards vaccination. Based on previous results, the convincing potential of general practitioners seems to be significant, therefore they have an important role when influencing people’s decision-making concerning this topic. Objective: To identify drivers and barriers to flu vaccination among general practitioners and the whole population. Method: Adult subjects representing the whole general population (n = 1000), and a representative sample of general practitioners (n = 317) surveyed through online self-completed questionnaires. Results: 93% of the adult population is aware of influenza vaccine’s existence. 30% prefer to follow the general practitioner’s advice on this topic. General practitioners significantly over-estimate the vaccination coverage of the population they serve. The most common reasons for not getting vaccinated against flu: not considering the influenza dangerous, trusting their own immune system, and being afraid of the side effects of the vaccine. Conclusion: The rate of hard refusal of influenza vaccination is negligible. The vast majority of the population consider this option less important for relative reasons. The general practitioner is an authentic actor for a large part of the population. Orv Hetil. 2022; 163(6): 222–228.

A gyermek onkohematológiai ellátás fejlődésével, a javuló gyógyulási eredményekkel előtérbe kerültek a betegek hosszú távú életminőségében szerepet játszó tényezők. Bizonyos, az onkohematológiában használt kezelések gonadotoxikus hatásúak, károsíthatják a fertilitást, emiatt nemzetközi szinten a termékenységmegőrző eljárások egyre nagyobb teret hódítanak. Magyarországon ezek az eljárások gyermekek számára jelenleg csak részben érhetők el. Az egyik ilyen fontos termékenységmegőrző eljárás a petefészekszövet-fagyasztás és az ezt követő autotranszplantáció. Közleményünkben bemutatjuk a Semmelweis Egyetem II. Gyermekgyógyászati Klinikája, valamint Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája közti együttműködés keretében történt petefészekszövet-fagyasztást, mely az első prepubertáskorban alkalmazott hazai eset. A II. Gyermekgyógyászati Klinikán recidív lymphomatoid granulomatosis miatt kezelt, csontvelő-transzplantációra felterjesztett gyermek a kezelése során tervezetten olyan kemoterápiás kondicionáló kezelésben részesül, mely magas kockázattal petefészek-elégtelenséghez, következményes meddőséghez vezethet. Emiatt a család kérését figyelembe véve, a gonadotoxikus kezelést megelőzően, az onkoteam és a szakmai grémium a termékenység megőrzése céljából történő petefészekszövet-fagyasztás (ovarium-krioprezerváció) mellett döntött. A szükséges engedélyek birtokában 2021 decemberében a Gyermekgyógyászati Klinikán a gyermek jobb oldali petefészkét laparoszkópos úton eltávolítottuk, és a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Asszisztált Reprodukciós Osztályára szállítottuk, ahol előkészítést követően a szövetmintákat mélyfagyasztottuk hosszú távú tárolás és későbbi autotranszplantáció céljából. Az onkohematológia fejlődésével növekszik az igény a fertilitásmegőrző eljárások iránt. Ezek egy része Magyarországon a felnőtt lakosság számára elérhető, de gyermekkorú betegeknél ilyen beavatkozásokra rutinszerűen még nincs lehetőség. A cikkben bemutatott, egyedi engedélyeztetéssel elvégzett eljárás jelenleg ma Magyarországon gyermekek esetében úttörőnek számít. A szerzők célja a jövőben egy olyan onkofertilitási hálózat létrehozása, mely a későbbiekben alapul szolgálhat a hasonló esetek minél gördülékenyebb ellátásához. Orv Hetil. 2023; 164(3): 104–109.

Összefoglaló. A gyermekkorban kialakuló Cushing-szindróma ritka betegség, a leggyakrabban exogén szteroidadás következményeként jelentkezik. A daganatos betegségek közül a hypophysis kortikotropint szekretáló adenomája, illetve a mellékvesekéreg-tumorok okoznak a leggyakrabban Cushing-szindrómát. Jelen tanulmányunkban egy Cushing-szindrómával diagnosztizált fiú esetét mutatjuk be. Az endokrinológiai kivizsgálás adrenokortikotropin (ACTH)-independens hypercortisolismust támasztott alá. A hasi MRI-felvételen egy éles határral rendelkező, 3,5 cm nagyságú terime ábrázolódott a jobb mellékvese-régióban. A tumort parciális mellékvese-eltávolítás során távolították el. A szövettani elemzés mellékvesekéreg-adenomát igazolt. A gyermek klinikailag és laborértékei alapján gyógyultnak tekinthető. A Cushing-szindrómával kezelt betegek hosszú távú nyomon követése szükséges, melynek során szükség szerint biztosítani kell a glükokortikoidok és az egyéb szteroidhormonok megfelelő pótlását, a kialakult szövődmények kezelését, és adott esetben időben fel kell ismerni a Cushing-szindróma késői relapsusát is. Orv Hetil. 2022; 163(10): 407–412.

Summary. Cushing’s syndrome (CS) in children is a rare disease, most frequently caused by either an adrenal tumor or a corticotropin-secreting pituitary adenoma. Its early detection and effective treatment are highly important to avoid the short- and long-term consequences of hypercortisolism. We report a case of a child with Cushing’s syndrome resulting from an adrenocortical adenoma. Endocrinological data revealed adrenocorticotropin (ACTH) independent hypercortisolism. MRI scan of the adrenal glands showed a single, well-encapsulated tumor on the right adrenal gland with a diameter of 3.5 cm. Adrenal gland sparing surgery was performed with total excision of the tumor. The histological analysis confirmed the diagnosis of adrenal adenoma. The child was cured clinically and biochemically. The long-term follow-up of patients treated for Cushing’s syndrome should include the adequate replacement of glucocorticoids and other steroid hormones, treatment of osteoporosis and other pathologic effects of hypercortisolism and long-term screening for the relapse of Cushing’s syndrome. Orv Hetil. 2022; 163(10): 407–412.

Bevezetés és célkitűzés: Az Európai Unióban a hepatitis C-vírussal (HCV) fertőzött betegek kétharmada nem tud a fertőzöttségéről. A WHO célja 2030-ra az új krónikus hepatitises esetek számának 90%-os csökkentése. A börtönökben a HCV-fertőzöttek aránya a lakosságénak a tízszeresét is elérheti. A cikk a magyar büntetés-végrehajtási intézetekben 2007 és 2017 között zajlott HCV-szűrő vizsgálat eredményeinek összefoglalása. Módszer: Az önkéntes alapú anti-HCV-szűrő vizsgálatot követően a pozitív eseteknél HCV-PCR- és -genotípus-meghatározás történt. A betegek írásos beleegyezése után kezdődött el az interferonalapú kezelés, mely a hepatológusok irányításával és a büntetés-végrehajtási intézetek egészségügyi személyzetének együttműködésével történt. Eredmények: A magyar börtönök 84%-ában folyik HCV-szűrő program és -kezelés. Összesen 25 384 betegnél történt meg ezen időszak alatt az anti-HCV-szűrő vizsgálat. A betegek 6,6%-ában anti-HCV-pozitivitást és 3,8%-ában HCV-PCR-pozitivitást találtunk. A HCV-PCR-pozitív betegek 55,2%-ában kezdődött el a kezelés. Teljes időtartamú volt a kezelés 143 betegnél, idő előtt fejeződött be 162 betegnél (42,6%), míg 75 betegnél nem ismert a kezelés időtartama. A rendelkezésre álló, a kezelés vége utáni 24. heti eredmény alapján a tartós terápiás válasz 88% volt. Megbeszélés: A büntetés-végrehajtási intézetekben folyó HCV-szűrő és -kezelési program egy jól működő rendszer. A sikeres kezelésben nagy szerepe van a betegek felvilágosításának, a hepatológus kollégák és a börtönök egészségügyi dolgozói közötti együttműködésnek. Következtetés: Eredményeink azt mutatják, hogy a „test and treat” gyakorlat a HCV mikroeliminációjának kivitelezhető módja a börtönökben. Orv Hetil. 2022; 163(22): 871–878.