Search Results
You are looking at 1 - 7 of 7 items for
- Author or Editor: Ádám Domonkos Tárnoki x
- Refine by Access: All Content x
Bevezetés: A dohányzási szokásokat környezeti tényezők (család, barátok) és pszichés tényezők is alakítják. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki az egy- és kétpetéjű ikrek dohányzási szokásait befolyásoló környezeti tényezők megismerését. Módszer: 45 egypetéjű és 23 kétpetéjű ikerpár (életkor 35±16 év) kérdőíves vizsgálatát végezték. Eredmények: Ha az anya nem dohányzik, az 53%-kal, ha az apa nem dohányzik, az 49%-kal csökkenti az esélyét annak, hogy ikergyermeke dohányossá váljon. A kétpetéjű ikreket a szülők nagyobb mértékben befolyásolják (70%), mint az egypetéjű ikreket (31–36%). Ha az ikertestvér vagy testvér nem dohányzik, az 86%-kal csökkenti az esélyét annak, hogy az egyén dohányozzon. Ez az összefüggés egy- és kétpetéjű ikrek körében is jelentős mértékű. Ha a baráti társaságban van olyan, aki dohányzik, és nem próbál leszokni, az 8,3-szeresére növeli az esélyét annak, hogy az egyén dohányozzon. A baráti társaság szerepe férfiak, illetve fiatalok esetében jelentősebb. Következtetések: A szülők és a testvérek példamutató magatartása segíti iker fiataloknál a dohányzásra való rászokás elkerülését. Orv. Hetil., 2013, 154, 978–984.
Az ikervizsgálatok szerepet játszanak a fenotípusos változók kialakulásáért felelős genetikai és környezeti tényezők arányának, továbbá a genotípusok közötti genetikai kapcsoltság vizsgálatában. Magyarországon az ikerkutatások döntően az 1970-es években kezdődtek és alapjukat három ikernyilvántartás (köztük két iker-regiszter) biztosította. A vizsgálatok elsősorban a különböző veleszületett rendellenességekre, a fogamzásgátló tabletták és a folsav ikergyakoriságra való hatására, az ikrek pszichoszexuális viselkedésének megismerésére, az alkoholfogyasztási szokások örökletességének becslésére irányultak. Először mutatták ki a laktóz(mal)abszorpció monogénes mendeli öröklődését. 2007-ben alakult meg a Magyar Ikerregiszter, amelynek segítségével több ikervizsgálatra nyílt ismét lehetőség, például a metabolikus szindróma és az érelmeszesedés hátterének megértésére. Nemzetközi ikervizsgálat során többek között az artériás stiffness, a centrális vérnyomás, a carotis intima/media falvastagság, a vénás biomechanika, a testösszetétel, a légzésfunkció és a dohányzási szokások vizsgálatára is sor került. Először sikerült kimutatni a nem alkoholos zsírmáj örökletességének hiányát és a carotisplakkok kialakulásában az öröklődés szerepét. A dolgozat a Magyar Ikerregiszter jövőbeni terveiről is áttekintést nyújt. Orv. Hetil., 2013, 154, 1579–1586.
Bevezetés: 2009-ben egy budapesti közkórházban történt dohányfüst-felmérési vizsgálat nagymértékű szennyezettséget igazolt. A belélegezhető 2,5 mikrométer átmérőnél kisebb részecskék (PM2,5) koncentrációja 1 és 336 μg/m3 között változott. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a beltéri légszennyezettség változását 2009 és 2012 között, a 2011-es törvényi szigorítást követően. Módszer: A légszennyezettséget TSI SidePak AM510 Personal Aerosol Monitorral mérték. Eredmények: A betegellátó részlegeken a PM2,5-szintek átlagosan 92%-kal csökkentek, 87,7 µg/m3-ről 6,9 µg/m3-re. A nem betegellátó részlegeken a PM2,5-szint 67%-kal nőtt, 64,8 µg/m3-ről 108,0 µg/m3-re. A növekedést csak a nyilvános mellékhelyiségekben mért nagy PM2,5-szint-emelkedés okozta. A nyilvános mellékhelyiségeket kizárva, 83%-os csökkenést találtak a PM2,5-ben, a nem betegellátó részlegeket tekintve 64,8 µg/m3-ről 11,1 µg/m3 szintre csökkent. Következtetések: A 2011. évi XLI. törvénynek köszönhetően a PM2,5-értékek jelentősen a normális határérték alá csökkentek. Az egészségügyi személyzet és a páciensek dohányzása a kevésbé forgalmas helyiségekbe szorult vissza. A törvény szigorúbb végrehajtására van szükség a teljes kórházi dohányfüstmentesség eléréséhez. Orv. Hetil., 2013, 154, 658–664.
Abstract
Objective
To compare the levels of indoor air pollution found in a sample of public locations in Hungary where smoking was and was not observed.
Methods
The TSI SidePak AM510 Personal Aerosol Monitor was used to measure the concentration of particulate matter less than 2.5 microns in diameter (PM2.5) observed in the ambient air of 6 pubs, 5 restaurants, 11 cafes, and 20 other locations in Budapest and Zalakaros between January and August 2008.
Results
In the 26 places where smoking was observed the average PM2.5 level was 102.3 μg/m3 [range: 3–487 μg/m3]; compared to 5.1 μg/m3 [range: 0–28 μg/m3] in the 16 places where smoking was not observed.
Conclusions
The levels of indoor fine particle air pollution measured in public locations in Hungary where smoking was observed were 18 times higher than the levels in locations where smoking was not observed and in nearly all instances exceeded the levels that the World Health Organization and US Environmental Protection Agency have concluded are harmful to human health.
Abstract
Idiopathic pulmonary fibrosis (IPF) is a chronic progressive disease lacking a definite etiology, characterized by the nonspecific symptoms of dyspnea and dry cough. Due to its poor prognosis, imaging techniques play an essential role in diagnosing and managing IPF. High resolution computed tomography (HRCT) has been shown to be the most sensitive modality for the diagnosis of pulmonary fibrosis. It is the primary imaging modality used for the assessment and follow-up of patients with IPF. Other not commonly used imaging methods are under research, such as ultrasound, magnetic resonance imaging and positron emission tomography-computed tomography are alternative imaging techniques. This literature review aims to provide a brief overview of the imaging of IPF-related alterations.
Bevezetés: A zigozitásbeli különbségek dohányfüst-expozíció terén még ismeretlenek ikrekben. Cél: Az aktív és passzív dohányzásbeli tulajdonságok felmérése ikrekben. Módszer: A vizsgálatban 151 egypetéjű és 62 kétpetéjű magyar és amerikai felnőtt ikerpár (életkor 43,8±16,5 év, átlag±SD) vett részt. Eredmények: Az egypetéjű ikrek 1,8 évvel korábban kezdtek dohányozni, mint a kétpetéjűek (p = 0,08). A kétpetéjűek hosszabb ideig dohányoztak (p<0,01) és több szülői dohányfüst-expozíciót szenvedtek el gyerekkorukban (p<0,05). Az egypetéjű ikrek szigorúbb dohányzási szabályokról számoltak be otthonukban és munkahelyükön (p<0,005), s kevesebb dohányfüst érte őket a beltéri közhelyeken (p<0,01). Az egypetéjű ikrek 85,7%-a dohányzott vagy dohányzik, míg a kétpetéjűek csupán 69,5%-a (p<0,01). Az egypetéjű ikrek kevésbé érzékenyek az éttermi és kávézóbeli dohányfüst-szennyezettségre egy önbecslő kérdőív szerint, mint a kétpetéjűek (p<0,05), amely különbség nem volt megfigyelhető a bárokkal, kocsmákkal és közlekedési eszközökkel kapcsolatosan. Következtetések: Eltérő pszichológiai családi orientáció lehet jelen az ikrek zigozitásától függően. Preventív szülői gondviselés szükséges a dohányfüstnek kitett ikercsaládokban. Orv. Hetil., 2012, 153, 1552–1559.
Célunk az volt, hogy összehasonlítsuk a dohányzó és nemdohányzó beltéri közösségi helyek légszennyezettségszintjét Magyarországon. Itthon még nem készült ilyen tanulmány. Módszer: TSI SidePak AM510 Personal aerosolmonitorral mértük a 2,5 mikrométer átmérőnél kisebb részecskék (PM 2,5 ) koncentrációját 6 kocsma, 5 étterem, 11 kávézó és 20 egyéb helyiség környezeti levegőjében Budapesten és Zalakaroson 2008. január és augusztus között. Eredmények: Azon a 26 helyen, ahol dohányoztak, az átlag-PM 2,5 -szint 102,3 μg/m 3 (tartomány: 3–487 μg/m 3 ); a nemdohányzó 16 hely átlagértéke pedig 5,1 μg/m 3 (tartomány: 0–28 μg/m 3 ) volt. Következtetések: A magyarországi dohányzó beltéri közösségi helyeken a mért kisméretű részecske koncentrációja 18-szor volt magasabb, mint azokon a helyeken, ahol nem dohányoztak. Közel minden esetben a mért értékek túllépték az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization) és a US Environmental Protection Agency által az emberi egészségre károsnak tartott tartományt.
