Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Ádám Galamb x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors: Ádám Galamb, Boglárka Pethő, Dávid Fekete, Győző Petrányi and Attila Pajor

Absztrakt

Bevezetés: A habituális vetélés a nők 1%-át érintő rendellenesség, amelynek hátterében genetikai, endokrin, méhűri anatómiai, immunológiai, mikrobiológiai és hematológiai, valamint andrológiai zavarok mutathatók ki mint kockázati tényezők, de az esetek felében ismeretlen ok miatt alakul ki. Célkitűzés: A habituális vetélés kockázati tényezőinek kutatása során a szerzők arra a kérdésre kerestek választ, vajon a magyar lakosságban milyen gyakran fordul elő a méhüreget érintő anatómiai rendellenesség. Módszer: Retrospektív módon dolgozták fel 152 habituális vetélő adatait. Az esetleges méhűri eltérés tisztázására 132 betegben vagy diagnosztikus hiszteroszkópia, vagy a méhüreg 3 dimenziós ultrahangvizsgálata, 16 esetben hysterosalpingographia, 4 esetben hysterosalpingo-sonographia történt. Eredmények: Megállapították, hogy a habituális vetélők 15,8%-ában méhűri rendellenesség mutatható ki. A rendellenességek közül septum uteri 6,5%-ban, endometriumpolypus 2,6%-ban, uterus arcuatus 2%-ban, uterus bicornis 2%-ban, submucosus myomagöb 1,3%-ban és méhűri synechiák 1,3%-ban fordultak elő. Következtetések: A szerzők megfigyelése arra utal, hogy habituális vetélésben szenvedő nőkben a méhüreg morfológiai rendellenessége gyakori. Ilyen esetekben javasolt a méhüreg anatómiai vizsgálata. Orv. Hetil., 2015, 156(27), 1081–1084.

Open access

A humán papillomavírus (HPV) a XXI. század leggyakoribb nemi úton terjedő kórokozója. A daganatkeltő (onkogén) HPV-típusokkal történő fertőzés tehető felelőssé a méhnyakrákok 99,7%-ának kialakulásáért. A megelőzésben döntő szerepe van a szűrésnek, amely a méhnyakrák előfordulását és halálozását bizonyítottan csökkentheti. Jelenleg 16 női HPV-centrum működik országszerte, amelyekben egységes irányelvek alapján végeznek szűréseket, tanácsadást és gondozást. Az első központot 2007 márciusában jelen közlemény szerzői hozták létre Budapesten, a Semmelweis Egyetem II. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. Betegek és módszerek: A szerzők 1155 páciensnél végeztek HPV-tipizálást, a vírus DNS-ének PCR-módszerrel való kimutatásával. Vizsgálták, hogy ebben a nem válogatott népességben milyen arányban mutatható ki a HPV-vel való fertőzöttség, milyen a különböző genotípusok, illetve a magas kockázatú (onkogén) típusok aránya, milyenek a fenti mutatók korcsoportokra vetítve, valamint milyen arányban mutatható ki egyidejűleg citológiai eltérés. A szerzők a központban elvégzett szűrések adatait összehasonlították a fejlett országokban talált eredményekkel, és választ kerestek arra, vajon magasabb-e a vírussal való fertőzöttség aránya a hazai népességben. Eredmények: A páciensek 55,5%-ában volt kimutatható a vírus valamelyik típusa, 38,5%-ában az onkogén típusok egyike. A HPV-vel való fertőzöttség aránya a 15 és 25 év közötti korosztályban volt a legmagasabb (62,9%). A magas kockázatú típusok között a 16-os volt a leggyakoribb, 19,5%-os aránnyal. A magas kockázatú vírussal való fertőzöttség mellett 32,1%-ban fordult elő egyidejű citológiai eltérés, s ezek több mint kétharmadában (70,6%) több magas kockázatú típus egyidejű jelenlétét igazolták. A citológiai eltéréssel járó esetekben 32%-ban volt kimutatható a 16-os típus. Következtetések: A szerzők által vizsgált, nem válogatott népesség fertőzöttségének aránya meghaladja a nemzetközi adatokat. Figyelemre méltó a legfiatalabb korosztály magas fertőzöttségi aránya, valamint a több onkogén típussal való egyidejű fertőzöttséggel járó magasabb kockázat. A 16-os és a 18-as típus magas daganatkeltő képessége szembetűnő az általunk vizsgált csoportban, de nem elhanyagolható az 51-es és a 31-es típus szerepe sem. Orv. Hetil., 2011, 152, 1804–1807.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: István Szabó, Zoltán Langmár, Zoltán Fontányi, Gábor Sobel, Máté Hazay, Ádám Galamb, Dóra Zergényi-Molnár, Péter Sziller and Attila Pajor

A petevezető-eredetű meddőség, amelynek oka 15–25%-ban a kürt proximalis szakaszának elzáródása, egyre nagyobb figyelmet kap a reprodukciós szakemberek részéről. A kétoldali tubaocclusio szervezeten kívüli megtermékenyítés javallatát képezi, mivel a terhességi arány a makrosebészeti eljárás eredményességével csaknem azonos. Azzal együtt, hogy az asszisztált reprodukciós eljárások alkalmazásával egyre jelentősebb eredményeket érnek el, a nem kellően megalapozott javallattal indított in vitro fertilizációs kezelések felesleges terhet jelentenek mind a páciensek, mind a társadalombiztosító számára. Egyértelmű tehát, hogy a petevezető átjárhatóságának vizsgálatára irányuló eljárások folyamatos tökéletesítése rendkívül fontos mind a páciensek kisebb megterhelése, mind a finanszírozói oldal szempontjából. Közleményünkben ajánlunk egy lehetséges kivizsgálási protokollt, amely egy ülésben végezhető el, valamint felhívjuk a figyelmet egy általunk kifejlesztett, egyszerűen kivitelezhető, ám véleményünk szerint igen fontos vizsgálati technikára, amely diagnosztikus hiszteroszkópia útján alkalmazható, lehetővé téve a kürtök szelektív vizsgálatát.

Open access