Search Results

You are looking at 1 - 10 of 12 items for

  • Author or Editor: Ádám Mészáros x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A dolgozat a modern büntetojog egyik legproblematikusabb területének, a tettesség-részesség tanának egy szeletével, a tettesség általános fogalmával, illetve annak lehetséges jövobeni változásával foglalkozik. A tanulmány elso része a tettesség fogalmát illetoen kialakult álláspontokat tekinti át, figyelembe véve a mai magyar büntetojog meghatározó személyiségeinek eredményeit. A szerzo a tettesfogalom alakulását annak történetiségében is vizsgálja, és a különbözo álláspontokat ütköztetve feltárja a felmerülo problémákat. Konklúzióként egy olyan általános tettesfogalmat próbál alkotni, amely azon túl, hogy de lege lata helytálló, csökkenti a dogmatikai szempontból felvetheto következetlenségek lehetoségét.  A dolgozat második része a tettesfogalomnak a közvetett tettesség törvényi szabályozásával összefüggo kérdéseit mutatja be, az eddig napvilágot látott két lehetséges megoldási javaslat figyelembevételével. Ennek célja a közvetett tettesség törvényi szabályozásával - nevezetesen annak a tettesség vagy a részesség keretében való elhelyezésével - kapcsolatos problémák feltárása, amely talán segítségül szolgálhat e könnyunek semmiképp sem nevezheto kérdés eldöntéséhez.

Restricted access

Háttér: A kiégés prevalenciája a humán szolgáltató szektorban dolgozók, így az orvosok körében is magas. A Maslach Kiégés Leltár egészségügyi dolgozók kiégésének mérésére szolgáló verziójának (MBI-HSS) validitását és reliabilitását számos országban elvégezték, de Magyarországon egyelőre nem állnak rendelkezésre a kérdőív pszichometriai jellemzőire vonatkozó adatok. Célkitűzés: Az MBI-HSS magyar változatának pszichometriai elemzése, reliabilitásának és validitásának vizsgálata, valamint a szomatikus és pszichés betegségekkel való kapcsolatainak feltérképezése. Módszerek: A keresztmetszeti vizsgálatba 420 orvost vontunk be. Az MBI-HSS belső konzisztenciáját megerősítő faktorelemzéssel és tételelemzéssel végeztük. Kritérium-validitását a Karasek-féle Követelmények-kontroll-támogatás Kérdőív bevonásával, útelemzéses eljárással teszteltük. A testi és pszichés megbetegedésekkel való összefüggéseket Mann–Whitney-próbával elemeztük. Eredmények: Az MBI-HSS magyar változatának faktorelemzése az eredeti teszthez hasonlóan megerősíti a háromfaktoros struktúrát. Megfelelő illeszkedést a kérdőív 19-itemes változata mutat, mely nem tartalmazza a 14., 21. és 22. tételt. Mindhárom dimenzió belső konzisztenciája megfelelő. A kritérium-validitás vizsgálata az MBI-HSS skálák elvárt összefüggéseit támasztotta alá a munkahelyi stressz különböző dimenzióival. Emellett a kiégés szignifikáns kapcsolatot mutat daganatos és kardiovaszkuláris betegségekkel, illetve a pszichés megbetegedésekkel. Következtetés: Az MBI-HSS 19-tételes magyar változata megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult a kiégés mérésére orvosok körében. A mérőeszköz felhasználható a humán szolgáltató szektorba dolgozók kiégésének vizsgálatára.

Restricted access
Society and Economy
Authors:
Ádám Mészáros
,
András Tétényi
,
Bernadett Lehoczki
,
István Benczes
, and
István Magas
Restricted access

Célkituzés:Magyarországon az egészségügyben dolgozók morbiditási és mortalitási mutatói az összlakosságénál kedvezotlenebbek. Hipotézisünk szerint a mutatók alakulásának hátterében az egészségügyben dolgozók speciális stresszterhelése áll. Jelen vizsgálatunk az egészségügyben dolgozó diplomás nok terhességgel és szüléssel kapcsolatos mutatóinak vizsgálatát tuzte ki céljául. Módszer:Országos, reprezentatív, 12 643 fore kiterjedo kvantatív vizsgálat, amely kor, nem, településtípus szerint reprezentálja a magyar lakosságot. A vizsgált alminta: 132 egészségügyben dolgozó diplomás no. Eredmények:Az egészségügyben dolgozó diplomás nok körében nagyobb arányú volt a veszélyeztetett terhességek, meddoségi és teherbeesési problémák aránya, valamint az abortuszszám. A terhespatológiai esetek és a munkastressz kapcsolata szignifikáns összefüggést mutatott. A munkastressz rizikótényezoje mellett a társas támogatás hiánya, a házassági stressz, valamint a fizikai abúzus mutatott jelentos összefüggést a vizsgált problémákkal. Konklúzió: A kérdés vizsgálata felhívja a figyelmet az egészségügyi dolgozók fokozott veszélyeztetettségére. Kutatási eredményeink megerosítik, hogy a munkakörnyezeti tényezok javítása elsodleges a további prevenció szempontjából.

Restricted access

Absztrakt

Esetismertetés: A 35 éves nőbetegnél epigastrialis panaszok miatt végzett gastroscopia 2 cm-es antralis ulcust talált. Biopszia: közepesen differenciált intestinalis típusú adenocarcinoma. Praeoperativ staging CT és endoscopos UH: cT2cN0cM0. Műtét: Laparoscopos subtotalis gyomorresectio + módosított D2 lymphadenectomia, Roux-en-Y szerinti rekonstrukcióval. A duodenum és a gyomor mobilizálását LigaSure Dolphin (5 mm × 37 cm Covidien) segítségével végeztük. A proxymalis és distalis resectióhoz Endo-Gia Ultra Universal Stapler (Covidien) vágó-varró gépeket használtunk (60 mm-es AMT). Ezt követően módosított D2 lymphadenectomiát végeztünk a ligamentum hepatoduodenale, a truncus coeliacus, valamint az arteria lienalis eredésének környékéről. A side-to-side retrocolicus loop gastrojejunostomiát laparoscoposan Endo-Gia Ultra Universal Stapler segítségével készítettük el a gyomor hátsó falára. A felhozott jejunumkacsot Endo-Giával átvágtuk és lezártuk a gyomorcsonk resectiós vonalával egy szintben, a gyomorcsonk nyílását ugyanezzel a Gia-varrattal zártuk. Így a loop gastrojejunostoma Roux-en-Y anastomosissá alakítható. Az ‘Y’ end-to-side jejunojejunostomiát a specimen eltávolítására használt minilaparotomián kézi varrattal készítettük el. Műtéti idő: 200 perc, vérveszteség: 100 ml. Eszközök: Endo-Gia Ultra Universal Stapler vágó-varró gép + 6 darab 60 mm AMT‑tár + 1 darab 45 mm AMT-tár, LigaSure Dolphin 5 mm × 37 cm. A postoperativ szak eseménytelenül telt, a kilencedik ápolás napon a beteget panaszmentesen elbocsátottuk. Végleges szövettan: Invazív intestinalis típusú adenocarcinoma, 2,7 cm átmérő, pT1bpN0, HER-2 2+. Megbeszélés: A laparoscopos subtotalis gyomorresectio retrocolicus Roux-Y rekonstrukcióval onkológiai kompromisszum nélkül, jó funkcionális eredménnyel végezhető a gyomorrák korai stádiumaiban.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: A depresszió és a kiégés gyakran lép fel együtt egészségügyi szakdolgozók körében. Bár tüneteik hasonlóak, kezelésük eltérő, így mihamarabbi felismerésük rendkívül fontos. Célkitűzés: A kiégés és a depresszió demográfiai és munkahelyi rizikó-, valamint védőtényezőinek feltárása és diagnosztizálásuk elősegítése. Módszer: A depressziót a rövidített Beck Depresszió Kérdőívvel, a kiégést a Maslach Kiégés Leltárral mértük 1713 egészségügyi szakdolgozó körében keresztmetszeti adatfelvétellel. A kockázati és védőtényezőket t-próbával és varianciaanalízissel tártuk fel. Eredmények: A depresszió és a legalább közepes szintű kiégés prevalenciája egyenként 35,1% és 34–74% volt. A partner/gyermek megléte, a hosszabb, valamint a járóbeteg-ellátásban való munkaviszony a kiégés védőtényezőjének bizonyult. A partner hiánya és a férfi nem egyenként a depresszió és a deperszonalizáció kockázati tényezőjeként jelent meg. Következtetések: A depresszió és a kiégés magas prevalenciája egészségügyi szakdolgozók körében jelentős közegészségügyi probléma. A két tünetegyüttes kutatásunkban feltárt kockázati és védőtényezőinek ismerete megkönnyítheti időben történő diagnosztizálásukat és hatékony kezelésüket. Orv. Hetil., 2015, 156(32), 1288–1297.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Veronika Mészáros
,
Zoltán Cserháti
,
Attila Oláh
,
Dóra Perczel Forintos
, and
Szilvia Ádám

Bevezetés: Az egészségügyi szakdolgozók körében a depresszió és a kiégés előfordulása magas, ugyanakkor megelőzésükről kevés magyarországi kutatási adat áll rendelkezésre. Célkitűzés: A tanulmány a megküzdési stratégiák mediáló szerepét vizsgálja a munkahelyi stressz, a depresszió és a kiégés viszonylatában. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálat 1333 egészségügyi szakdolgozó bevonásával. A résztvevők validált önkitöltős kérdőívek segítségével ítélték meg munkahelyi stresszterheltségüket, kiégettségüket, a depressziós tünetek jelenlétét, valamint megküzdésistratégia-preferenciáikat. Az elemzés strukturális egyenletmodellezéssel történt. Eredmények: A súlyos depresszió prevalenciája 5,6%-os volt. A minta csaknem 50%-a súlyos személyes teljesítménycsökkenésről számolt be. A munkahelyi stressz közvetlenül és közvetetten – a megküzdési stratégiák mediálása által – is előre jelezte a kiégést, illetve a depressziós panaszokat. A megküzdési stratégiák közül a problémahelyzetek reális szemléletét erősítő kognitív átstrukturálás csökkentette a kiégés és depressziós tünetek megjelenésének valószínűségét. Következtetések: A vizsgálat új adatokkal szolgál kognitív szempontú intervenciós stratégiák tervezéséhez, valamint kiemeli a megküzdési stratégiák jelentőségét a depresszió és a kiégés megelőzésében. Orv. Hetil., 2013, 154, 449–454.

Open access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors:
István Mészáros
,
Ferenc Olasz
,
Enikő Kádár-Hürkecz
,
Ádám Bálint
,
Ákos Hornyák
,
Sándor Belák
, and
Zoltán Zádori

Feline enteric coronaviruses have three open reading frames (ORFs) in region 3 (3a, 3b, and 3c). All three ORFs were expressed with C-terminal eGFP and 3xFLAG tags in different cell lines and their localisation was determined. ORF 3a is predicted to contain DNA-binding and transcription activator domains, and it is localised in the nucleus and in the cytoplasm. ORF 3b is also predicted to contain DNA-binding and activator domains, and was found to localise in the mitochondrion. Besides that, in some of the non-infected and FIPV-infected cells nucleolar, perinuclear or nuclear membrane accumulation of the eGFP-tagged 3b was observed. The exact compartmental localisation of ORF 3c is yet to be determined. However, based on our co-localisation studies 3c does not seem to be localised in the ER-Golgi network, ERGIC or peroxisomes. The expression of 3c-eGFP is clearly cell type dependent, it is more stable in MARC 145 cells than in Fcwf-4 or CrFK cells, which might reflect in vivo stability differences of 3c in natural target cells (enterocytes vs. monocytes/macrophages).

Restricted access

„A pénz nem boldogít…” vagy mégis? – avagy az anyagi helyzet változásának kapcsolata a boldogsággal

„Money can’t buy happiness”… or can? – the relationship between financial status change and happiness

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Sándor Nagy
,
Szilvia Ádám
, and
Veronika Mészáros

Elméleti háttér: A boldogság fogalmi tisztázásának, valamint a boldogsággal összefüggő tényezők vizsgálatának a pozitív pszichológia viszonylag nagy figyelmet szentel. Jelen tanulmányunkban a jövedelmet, illetve az anyagi helyzet változását (romlás, javulás vagy konstans anyagi helyzet) helyezzük fókuszba, és azt vizsgáljuk, hogy hogyan kapcsolódik a boldogsághoz. Célkitűzésünk: egyfelől annak tisztázása, hogy az anyagi helyzet változása összefüggésben van-e a boldogság szubjektív megítélésével. Továbbá annak elemzése, hogy az egyén jövedelme befolyásolja-e a kapcsolat természetét, tehát hogyan alakul az említett viszony magasabb, illetve alacsonyabb jövedelem mellett. Módszerek: Mintánkat a Hungaro study 2013 vizsgálat 471 válaszadója alkotja, akik az általunk vizsgált – Életesemény Kérdő ívben feltett, valamint jövedelemmel és boldogsággal kapcsolatos – kérdésekre hiánytalanul válaszoltak, és jövedelmük 2013-ban 50 000 –145 999 Ft-os tartományba esett. Eredmények: Eredményeink azt mutatják, hogy azok, akik az elmúlt egy évre vetítve az anyagi helyzetük romlásáról számolnak be, kevésbé boldognak ítélik magukat azokhoz képest, akiknek javult, vagy nem változott az anyagi helyzete (F(2, 468) = 18,640; p < 0,001; η2 = 0,074). Ez az eredmény nemtől, kortól, iskolázottságtól és a lakóhelytől független. A különböző jövedelemkategóriába tartozó emberek boldogságának mértéke azonos abban az esetben, ha nem változott az anyagi helyzetük (F(1, 148) = 0,09; p = 0,771; η 2 = 0,001); ám kevésbé boldognak ítélik magukat az alacsonyabb jövedelemkategóriába tartozók, ha anyagi helyzetük romlásáról számolnak be (F(1, 288) = 6,39; p = 0,012; η 2 = 0,022). Következtetések: Eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy az anyagi helyzet romlása – főképp alacsonyabb jövedelem mellett – hatást gyakorol az egyén által megélt boldogságra. Így prevenciós célú lehet társadalmi szinten olyan értékek előtérbe helyezése az anyagi értékek mellett (vagy helyett), mint például a bizalom, a tolerancia vagy a hála, amelyek hosszabb távon is szavatolhatják a boldogság magasabb szintjét.

Background: Positive psychology pays relatively much attention to the conceptual clarification of happiness and the study of factors related to happiness. In the present study, we focus on the relations of income and changes in financial status (worsening, improvement, or unchanged) to happiness. Aims: Our goal is to explore the relationship between a change in financial situation and the subjective assessment of happiness. Furthermore, we analyze whether the income of the individual influences the nature of the relationship, i.e., how the said relationship changes with higher or lower income, respectively. Methods: Our sample consisted of 471 respondents from the Hungarostudy 2013 survey, who fully answered the questions of income, happiness and certain items of the Life Events Questionnaire. Their income was in the range of 50,000 –145,999 Ft in 2013. Results: Our results showed that those who reported a deterioration in their financial situation over the past year considered themselves less happy than those who improved or experienced no change in their financial situation (F(2, 468) = 18.640, p < 0.001, η 2 = 0.074). These results were independent of gender, age, education, and type of settlement. We found that the degree of happiness of people belonging to different income categories was the same if their financial situation did not change (F(1, 148) = 0.09, p = 0.771, η 2 = 0.001); however, those in the lower income category considered themselves less happy when they reported a deterioration in their financial situation (F(1, 288) = 6.39, p = 0.012, η 2 = 0.022). Conclusions: Our results suggest that deterioration in the financial situation, especially among those with lower income, has an impact on the happiness experienced by the individual. Thus, introduction of values and attributes into our society such as trust, tolerance, gratitude in addition to (or instead of) material values may lead to improvements in the perception of happiness in the long term.

Open access

Dimensionality of burnout - Is the Mini Oldenburg Burnout Inventory suitable for measuring separate burnout dimensions?

A kiégés multidimenzionális természetének vizsgálata a Mini Oldenburg Kiégés Kérdőív pszichometriai elemzésének tükrében

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Veronika Mészáros
,
Szabolcs Takács
,
Zsuzsanna Kövi
,
Máté Smohai
,
Zoltán Gergely Csigás
,
Zsuzsanna Tanyi
,
Edit Jakubovits
,
Dóra Kovács
,
Ilona Szili
,
Andrea Ferenczi
, and
Szilvia Ádám

Theoretical background: Research on burnout has widespread interest in mental health sciences. The Demands-Resources Model of Burnout represents a new direction in research. Similarly to the most popular model of burnout, the Multidimensional Model, it embeds burnout in an organizational framework. Goals: The purpose of this study is to analyze the dimensionality and divergent validity of the Mini Oldenburg Burnout Questionnaire (MOLBI), the measurement tool of the Demands-Resources Model. Our work also tests the multidimensional theory, which posits that the burnout dimensions are independent of one another and do not form a global burnout factor. Method: Participants' (n = 406 people, 59.1% female) mean age was 39.4 (SD = 11.06) years and most of them had a graduate degree. In addition to the MOLBI questionnaire, participants completed the Work-Family Balance and Mental Health Test. We conducted a parallel analysis and exploratory factor analysis to analyze the structure of MOLBI; a bifactor analysis and model-based reliability test to analyze the validity of global and specific factors. We assessed the relationships between MOLBI and other parameters with Kendall's tau-b correlation. Results: Our results showed that the original two-factor structure of the questionnaire fit our data best (χ2= 78.489, DF = 26, p < 0.001; CFI = 0.977; NNFI = 0.960; RMSEA = 0.068; RMSEA CI90:0.066-0.070). The reliabilities of factors and global scores were adequate. Besides, the bifactor analysis showed that the global burnout dimension and disengagement subscale had enough explanatory power. The exhaustion factor of burnout was moderately associated with work-family balance and resilience. The disengagement factor was moderately related to creative problem-solving capacity. Conclusions: MOLBI demonstrates appropriate psychometric characteristics and can be reliably used for the assessment of global burnout (with the total score) and disengagement. Therefore, it fits the dimensional perspective of mental health problems. Considering the construct and divergent validity analysis, exhaustion and global burnout show a similar correlation pattern, while disengagement measures the motivational and behavioral aspects of the phenomenon.

Elméleti háttér: A kiégés kutatása széleskörű érdeklődésre tart számot a mentális- és egészségtudományokban. A kutatásban új irányt képvisel a kiégés Követelmény-Erőforrás Modellje, amely a fogalom legnépszerűbb modelljéhez, a Multidimenzionális modellhez hasonlóan szervezeti keretbe ágyazza a kiégés jelenségét. Cél: Tanulmányunk célja a kiégés Követelmény-Erőforrás Modelljéhez mérőeszközként illeszkedő Mini Oldenburg Kiégés Kérdőív (MOLBI) pszichometriai elemzése. Munkánk kiemelten vizsgálja a multidimenzionális teória egyik alapvető állítását, miszerint a kiégés dimenziók egymástól függetlenek és nem alkotnak egy globális kiégés faktort. Módszer: A vizsgálatban 406 fő vett részt (59,1% nő). Átlagosan 39,4 (SD = 11,06) évesek és legtöbbjük felsőfokú végzettségű. A résztvevők a MOLBI kérdőív mellett a Munkahely-Család Egyensúly és a Mentális Egészség Kérdőívet is kitöltötték. A MOLBI struktúrájának elemzésére parallel analízist és feltáró faktoranalízist alkalmaztunk. A globális és specifikus faktorok létjogosultságának elemzésére bifaktor elemzést és modellfüggő megbízhatósági vizsgálatokat végeztünk. A MOLBI kapcsolatrendszerét Kendall tau-b korrelációval elemeztük. Eredmények: Eredményeink azt mutatták, hogy a kérdőív kétfaktoros eredeti faktorstruktúrája megerősíthető (χ2 = 78,489, DF = 26, p < 0,001; CFI = 0,977; NNFI = 0,960; RMSEA = 0,068 ; RMSEA CI90:0,066-0,070). A dimenziók megfelelő reliabilitás értékekkel rendelkeztek. Emellett a bifaktor elemzés eredményei szerint a kérdőív két faktorának összege - a teljes kiégés dimenzió - is megfelelő magyarázó erővel bírt. A kiégés kimerülés faktora elsősorban a munka-család egyensúllyal, valamint a rezilienciával mutatott közepes erősségű kapcsolatot. Következtetések: A MOLBI megfelelő pszichometriai paraméterekkel rendelkező mérőeszköz, amelynek alkalmazásával mind a teljes kiégés, mind a kiábrándultság megbízhatóan mérhető. Ezáltal jól illeszkedik a klinikai diagnosztikában jelenleg uralkodó dimenzionális szemlélethez. A vizsgálatban használt konstruktum és divergens validitás elemzését figyelembe véve, a kimerültség és a teljes kiégés hasonló korrelációs mintázatot mutat, a kiábrándultság viszont a jelenség motivációs és cselekvéses aspektusát méri.

Open access