Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Ádám Miklósi x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

The aim of the present study was to examine the links between independent rating and coding approaches to assessing activity-impulsivity and inattention in dogs. Fifty-six adult Belgian shepherd dogs were videotaped performing in behavioural tests. Seventeen behavioural variables were measured by coders (video coding). Raters watched the same videotapes and then rated the activity-impulsivity and inattention of each dog (video rating). Owners filled out the Dog ADHS-RS questionnaire measuring activity-impulsivity and inattention. Video rating of activity-impulsivity correlated with the scale scores of the owner, but video codings did not. The results suggest that the owner ratings and video ratings are tapping the same constructs, but behavioural variables assessed in the present study were not appropriate for mirroring the owners’ assessments. The findings suggest that if consistent individual differences in broad behavioural traits are the primary focus of analyses, then ratings seem to capture information not easily captured in coding approaches designed to assess the same constructs.

Restricted access

Az utóbbi években több vizsgálat eredménye is valószínűsítette azt a hipotézist, hogy az emberi környezethez való alkalmazkodás (domesztikáció) során a kutya speciális viselkedésevolúción ment keresztül. Többen felvetették, hogy mivel az ember és a kutya evolúciós léptékben is számottevő ideje közös adaptációs feltételekkel szembesül, ez olyan konvergens evolúciós folyamatokhoz vezethetett, melyek a két fajban hasonló jellemvonások - viselkedési analógiák - kialakulását eredményezték. Véleményünk szerint e hipotézis új lehetőséget jelent az emberi viselkedési mechanizmusok megértését célzó összehasonlító vizsgálatok számára.  A kutya és ember között feltételezett viselkedésevolúciós konvergenciák feltárására kutatócsoportunk olyan, egyetlen kutya (Filip) bevonásával végzett vizsgálatsorozatot indított, mely mélyebb betekintést enged a kutyaelme működésének sajátosságaiba. E kutatás alapvetően arra kérdésre irányul, hogy az emberrel való társas érintkezés követelménye hogyan befolyásolta azokat a kognitív struktúrákat, melyek a kommunikáció, a szociális tanulás és az elmeolvasás képességeiben nyilvánulnak meg. Kísérletes vizsgálataink paradigmatikus eleme, hogy Filip viselkedését természetes környezetében (otthon), a családtagokkal való interakció hétköznapi helyzeteiben figyeljük meg. Bár e longitudinális vizsgálat egyes eredményei korábban már publikálásra kerültek (Miklósi, Topál, 2001), az alábbiakban Filip elmeolvasási képességeit illetően közlünk részleteket. Kísérletünkben - mely egy korábbi emberszabású vizsgálat (Gomez, Teixidor, 1992) megismétlése volt - azt vizsgáltuk, hogy képes-e a kutya felismerni és saját viselkedésének kialakításakor számításba venni má­sok ismereti állapotát. Eredményeink szerint Filip képes volt kommunikációs viselkedését egy problémamegoldási helyzetben oly módon alakítani, hogy az meglepően jól illeszkedett a feladat megoldásában neki segítséget nyújtó ember szituációval kapcsolatos ismereteihez. Hangsúlyozzuk azonban, hogy e kifinomultan szabályozott viselkedés pontos mechanizmusa távolról sem tisztázott, s ami a kutya tényleges elmeolvasási képességeit illeti, különböző alternatív magyarázatok jöhetnek szóba.

Restricted access

Here we suggest that subjects' performance in a traditional object permanence paradigm could be based on the contribution of different cognitive capacities such as (1) the ability to represent an object mentally in case of invisible displacements; (2) the ability to use appropriate deductive inferences; (3) the ability to use associative learning and local rules or cues; and (4) the presence of appropriate motivation to solve the task. In addition to these, there is another factor that may contribute to the performance, at least in some social species: (5) the ability to identify and use social rules that are formed by the interaction with the experimenter during the consecutive object hiding and search tasks. Experiment 1 was designed to demonstrate that such social rules may have an independent influence on the performance of both human and dog subjects during consecutive object hiding and search tasks. The behaviors of adult and preschool humans and adult pet dogs were compared in a modified version of the successive invisible displacements task (no object condition) and in a similar task in which, however, the location of the target object was well known by the subjects (game condition ).  During the no object condition most of the humans and dogs performed a full and systematic search of all potential hiding places. However, results in game condition indicate that Piagetian object permanence tests may be interpreted by both dogs and humans not only as object hiding and finding tasks, but, alternatively, as social-behavioral games of different sorts that may contribute to the systematic search performance. It seems that successful performance on such tasks should not be interpreted exclusively as indicating a representational understanding of object permanence and an ability for deductive inferences. A second experiment was directly designed to demonstrate the influential effect of social rules in the object hiding and finding tasks. Results show that the functional 'opacity' of the Hider's behaviour (i.e., performing both functionally relevant and irrelevant actions upon hiding) enhanced the emergence of 'obeying social rules' (i.e., dogs tended to perform search behaviour, although they knew the location of the target object). We suggest that during their domestication dogs may have been selected for certain human-like capacities such as recognising and following social rules in the context of interacting with humans.

Restricted access
Biologia Futura
Authors:
Anna Gábor
,
Noémi Kaszás
,
Ádám Miklósi
,
Tamás Faragó
, and
Attila Andics

Background and aims

Conspecific individual recognition using vocal cues has been shown in a wide range of species but there is no published evidence that dogs are able to recognize their owner based on his/her voice alone (interspecific individual recognition).

Methods

In our test, dogs had to rely on vocal cues to find their hidden owner in a two-way choice task. From behind an opaque screen, both the owner and a control person uttered neutral speech (reading sentences from a receipt) before the dogs were allowed to make their choice. Correct choices were reinforced by food and by verbal praise.

Results

During the six-choice trials, dogs chose their owner’s voice significantly more often than the control person’s voice. There was no effect of learning throughout the trials, and dogs did not show side preference.

Discussion

Thus, dogs are able to discriminate interspecific voices, suggesting that they are able to identify their owner based on vocal cues alone. This experimental design allows exploration of the role of individual acoustic parameters (such as fundamental frequency) in voice discrimination.

Open access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
József Topál
,
Ádám Miklósi
,
Enikő Kubinyi
,
Márta Gácsi
,
Antal Dóka
,
Péter Pongrácz
,
Zsófia Virányi
, and
Vilmos Csányi

A specifikus viselkedési komplexbe szerveződött humán szociális viselkedések alapvető jellegzetessége, hogy az egyes elemeket érintő evolúciós változások csak a többi képességgel összefüggésben történhettek (Csányi, 2000). E komplexum elemeinek egyidejű felbukkanása és párhuzamos fejlődése a homini­záció folyamatán keresztül végül egy humánspecifikus viselkedésrendszer megjelenéséhez vezetett. A humán szociális kogníció kutatásának evolúciós kérdéseit a hagyományos megközelítésben a főemlősök és az ember homológ tulajdonságainak összehasonlításával vizsgálhatjuk. Emellett azonban napjainkban olyan más fajok is előtérbe kerültek melyek a humán szocio-kognitív képességek evolúciós analógiáit megjelenítve szintén alkalmasak fajunk kialakulásának modellezésére. Úgy tűnik, a kutyák megfelelő viselkedési modellt jelentenek a nyelv kialakulása előtt megjelenő humán szociális készségek néhány jellemzője, különösen a vizuális és a nem verbális vokális jelek tanulmányozásához. Írásunkban amellett érvelünk, hogy a kutyák konvergens szociális evolúciója modellezi a korai (pre­ling­vis­z­tikus) humán szociális evolúciót. Bemutatjuk, hogy a humán viselkedési komplexum számos, funkcionálisan analóg eleme jelen van a kutyákban, melyek az emberi környezethez történő adaptáció révén a humán szociális kompetenciával analóg kutyaspecifikus viselkedéselemekként kerültek be a kutya viselkedési komplexbe .

Restricted access