Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Ágnes Bata x
Clear All Modify Search

Jelen vizsgálat az extra erőfeszítési hajlandóságot vizsgálta a végrehajtó funkciók tükrében. Az extra erőfeszítés arra a plusz költségre utal, amit egy feladat megoldása során a minimális erőbefektetéshez képest kifejtünk (Rosenbaum, Gong és Potts, 2014). Az erőfeszítés mérésére az ún. vödrös teszt szolgált, míg a végrehajtó funkciók működésének vizsgálatához egy pszichometriai modell nyújtott alapot (Miyake és mtsai, 2000). A modell a végrehajtó funkciók három komponensét különíti el: a váltást, a gátlást és a frissítést. A váltás mérésére a Plusz-mínusz feladat, a gátlás mérésére a Stop jel, a frissítés komponens mérésére pedig a Nyomkövetés feladat szolgált. A komplex végrehajtó működés mérésére a Hanoi tornyai feladat szolgált. Az eredmények szerint azok a személyek, akik többször fejtettek ki extra erőt a vödrös feladatban, több lépésből oldották meg a Hanoi tornyai feladatot. A végrehajtó funkciók egyes komponensei és az extra erőfeszítési hajlandóság nem mutatott kapcsolatot. A tanulmány az első olyan munka, amely egy perceptuális-motoros feladat során kifejtett költség és a végrehajtó funkciók kapcsolatát vizsgálta, és azt találta, hogy az extra erőfeszítésre hajlamos személyek kevésbé hatékonyan teljesítenek egy olyan helyzetben, ahol komplex végrehajtó működések szükségesek.

Restricted access

Due to the shift in consumer behaviour, the proportion of well informed, conscious consumers has been growing steadily, and functional foods with their capacity to protect health have been gaining more and more ground. To achieve market success in the field of functional foods, producers should be able to communicate information effectively concerning health issues and their newly developed product should indeed meet consumer expectations. The aim of our study was to identify and define the components of the dimensions of consumer attitudes in Hungary together with the barriers and motivators of health behaviour. Our research also examined how these factors influence consumer willingness to consume functional foods. Our surveys were carried out in focus groups of health-conscious (n=8) and not health-conscious (n=8) consumers. Our findings confirmed the adequacy of the international dual model, regarding the attitudes of Hungarian consumers towards functional food. Moreover, we also explored the most popular health food categories and sources of information on nutrition.

Open access

Absztrakt:

Napjainkban a fejlett társadalmak egészségtudatosságának látványos fejlődésének vagyunk tanúi. A fogyasztói magatartás átalakulásának köszönhetően folyamatosan növekszik a jól informált és független döntéseket hozó, egészségtudatos fogyasztók aránya, és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb teret hódítanak az egészségvédő hatásokkal rendelkező élelmiszerek a piacon. Az egészségügyi hatásokat tekintve hazánkban elsősorban a szív- és érrendszeri problémák megelőzésére, a baktériumflóra befolyásolására, a testtömeg-szabályozásra, az energia-, valamint a vitaminpótlásra helyezik a hangsúlyt. Gyakorlatilag bármelyik élelmiszertípus gazdagítható úgynevezett funkcionális tulajdonságokkal, azonban a technikai nehézségek mellett a fő kihívás az élelmiszergyártók számára a fogyasztók meggyőzése termékük kipróbálásáról, illetve annak folyamatos használatáról. A funkcionális élelmiszerek piaci sikerességében a kutatás-fejlesztésen és az innováción túlmenően a vásárlói tudat formálása és a folyamatos ismeretbővítés is kiemelt szerepet játszik. Mindezek tükrében különösen indokolt az egészségügyi szakemberek és kutatók, illetve az egészségvédő élelmiszereket gyártó vállalatok közötti kollaboráció megerősítése, ugyanis az eredményes és széles körű együttműködés jelentős hatást gyakorolhat az új funkcionális élelmiszerek kifejlesztésére, illetve e termékek társadalmi elfogadottságára. Orv Hetil. 2018; 159(30): 1221–1225.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Ágnes Kinyó, Anna Lakatos, Anita Varga, Roland Gyulai, Erika Varga, Zsuzsanna Bata-Csörgő and Lajos Kemény

Az allopurinol hatékony húgysavszintcsökkentő gyógyszer, amely az esetek többségében nem okoz mellékhatásokat, azonban a betegek 2%-ában szedése során bőrtünetek jelentkezhetnek és súlyos, allopurinol indukálta hiperszenzitivitási szindróma alakulhat ki. Célkitűzés: A szerzők azzal a céllal foglalják össze a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikáján allopurinol indukálta hiperszenzitivitási szindrómás eseteket, hogy felhívják a figyelmet a tünetegyüttessel kapcsolatos tapasztalatokra. Módszer: Az esetek retrospektív áttekintése. Eredmények: Az utóbbi négy évben 11, allopurinol indukálta hiperszenzitivitási szindrómában szenvedő beteget kezeltek. A betegek átlagéletkora 70,3 év volt. Az allopurinol bevezetése előtt négy beteg esetében (36%) volt ismert valamilyen mértékű vesekárosodás, nyolc beteg (72%) szedett tiazid diuretikumot. A bőrtünetek az esetek többségében generalizált erythemás, maculopapulosus tünetek voltak (kilenc beteg, 82%), két betegnél (18%) erythema multiforméra jellemző bőrtüneteket észleltek. Az allopurinolkezelés indikációja minden beteg esetében tünetmentes hyperurikaemia volt. Következtetések: Az allopurinol indukálta hiperszenzitivitási szindróma súlyos, akár életet veszélyeztető tünetegyüttes, amelynek kiváltója gyakran tünetmentes hyperurikaemia miatti allopurinolkezelés. Az allopurinolkezelés a tartósan fennálló, diétára és életmód-változtatásra nem javuló hyperurikaemia esetében javasolt. Bevezetése körültekintéssel, a vesefunkcióhoz korrigált dózisban, a beteg életkorát, valamint tiazid diuretikum együttes adását is figyelembe véve történjen. Orv. Hetil., 2012, 153, 586–591.

Restricted access