Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for

  • Author or Editor: Ágnes Fazekas x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Abstract

The choice between the subject and the object approaches and their combination is one of the challenges designers of innovation surveys face. Although it is encouraged by the Oslo manual, the combined use of these two approaches is rare. The paper presents a large scale education sector innovation survey using these approaches simultaneously in a matched employer/employee data collection with a special focus on small innovations initiated at grassroots level.

Open access
Pszichológia
Authors: Ágnes Szőllősi, Kata Fazekas, and Anikó Kónya

Absztrakt

A személyes önéletrajzi emlék élménygazdagságát az emlékezetkutatás két megközelítésben vizsgálja: az élmény és az elbeszélés felől. A felidézés során átélt élményállapot feltárása fenomenológiai ítéleteken alapuló kérdőíves eljárások segítségével történik. Más módszerek az elbeszélt emlékből kiemelhető epizodikus tartalmakra koncentrálnak. Első vizsgálatunkban arra kerestük a választ, hogy a felidézést kísérő szubjektív élmény hogyan bontható fel. Az egyik legelterjedtebb élményskála (MCQ; Johnson, Foley és mtsai, 1988) módosított magyar változatának (m-MCQ) tételeit 214 személy adatai alapján a következő öt faktorba soroltuk: (1) Általános élénkség; (2) Idői lokalizáció és idői integráció; (3) Érzelmi intenzitás és személyes jelentőség; (4) Szenzoros részletek; (5) Újraélés gyakorisága. Második vizsgálatunk arra a kérdésre irányult, hogy az emlékezeti élmény mennyiben feleltethető meg az elbeszélt önéletrajzi esemény tartalmának. Ennek feltárásához az m-MCQ faktorait összevetettük az Önéletrajzi Interjú eljárásban (Autobiographical Interview, AI; Levine, Svoboda és mtsai, 2002; Szőllősi, Büki és Kónya, 2011) kidolgozott epizodicitás-mutatókkal. Az összehasonlítás rámutat a fenomenológiai ítéletek, illetve az emlékezeti elbeszélés elemzésén alapuló eljárások hasonlóságaira és különbségeire.

Restricted access

Innovációk és innovációs folyamatok a magyar oktatási rendszerben

Innovations and Innovation Processes in the Hungarian Education System

Educatio
Authors: Ágnes Fazekas, Gábor Halász, and László Horváth

Absztrakt:

Az innovációs politikák kiemelt és növekvő szerepet kapnak a nemzeti fejlesztési stratégiákban, és az egyes ágazatok maguk is létrehozhatnak a sajátosságaikat tükröző ágazati innovációs stratégiákat. Az oktatási ágazat általában kettős szerepet kap a nemzeti innovációs stratégiákban: egyfelől a gazdasági és társadalmi fejlődés egyik legfontosabb motorjaként jelentik meg, másfelől az ágazaton belül zajló, belső innovációkat is támogatnia kell. Egyéb ágazatokhoz hasonlóan az oktatás ágazat innovációs stratégiájának is egyik meghatározó eleme az innovációk mérhetővé tétele. A tanulmány szerzői 2016-ban indítottak egy olyan kutatást (Innova kutatás), melynek keretei között az innovációs folyamatok megragadását és mérését célzó munka is folyik.

Jelen tanulmány az Innova kutatás első adatgyűjtésére támaszkodva mutatja be, milyen innovációs aktivitás jellemzi a magyar oktatási rendszert, illetve konkrét esettanulmányokon keresztül elemzi a hazai oktatási innovációs gyakorlat természetét. Az elemzésekből kiderül, hogy az oktatási ágazat innovációkban igen gazdag, és képes az innovációs folyamatok menedzselésére. Megállapítható, hogy az innovációs folyamatok elemzése egyaránt igényel kvantitatív és kvalitatív eszközöket, illetve – a vizsgált jelenség összetettsége miatt – többféle perspektíva párhuzamos alkalmazását. A tanulmány indirekt módon alátámasztja, hogy a nemzeti innovációs stratégiát érdemes és lehetséges kibővíteni ágazatspecifikus, ezen belül az oktatási ágazatra vonatkozó elemekkel.

Open access

A pedagógusok szakmai fejlődését, tanulását meghatározó rendszerszabályozási környezet

Factors Wich Influence The Competence Measurements Results In Romanian Minority’s Education

Educatio
Authors: Judit Szivák, Zoltán Rónay, Judit Saád, and Ágnes Fazekas

Absztrakt:

A tanulmányban arra a kérdésre keressük a választ, hogy a hazai oktatás világát aktuálisan szabályozó rendszerkörnyezet miként orientálhatja a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését. Az elemzés az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetében zajló, a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését vizsgáló OTKA-kutatás keretein belül született és elsődlegesen arra irányult, hogy feltárja, a vizsgált stratégiai és jogi szabályozó dokumentumokban a pedagógusok szakmai fejlődésével, tanulásával kapcsolatban milyen célok, elvárások fogalmazódnak meg, milyen támogatóeszközök segítik azok elérését, valamint milyen ellenőrző funkciók működnek ezekhez kapcsolódóan. Az elemzés megállapította, hogy a szabályozó dokumentumokban a szakmai fejlődés alapvető kontextusa sokkal inkább az elvárás és annak ellenőrző mechanizmusai, mint a támogatott, autonómiára épített professziókép. Az egyes stratégiákban kevéssé látható a fejlesztéspolitika koherens és kifejtett koncepciója, sokkal inkább a közalkalmazotti kötelezettségek ellenőrző mechanizmusainak standardizáló rendszerei.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Gabriella Nagy, Katalin Lukács, Ágnes Sziray, Katalin Fazekas, Ágnes Florián, László Tamási, and Zsuzsánna Károlyi

Az elmúlt másfél évtizedben a biológiai válaszmódosító szerek, különösképpen a TNF-α-gátlók jelentős áttörést hoztak számos immunmediált reumatológiai, gasztroenterológiai és bőrgyógyászati betegség kezelésében. Egyre szélesebb körű alkalmazásuk során mellékhatásaikat is mind jobban megismerjük. Cél: Jelen munkánk célja az volt, hogy biológiai terápiában részesülő reumatológiai és bőrgyógyászati betegeink kezelése során, 3 éves nyomon követési periódus tapasztalatait összefoglalva elemezzük az előforduló mellékhatásokat, különös tekintettel a bőrgyógyászati szövődményekre. Módszer: A vizsgált 3 éves időszak alatt 324 beteget kezeltünk biológiai válaszmódosítókkal (adalimumab: 92, etanercept: 107, infliximab: 125 beteg). A kezelés alapjául szolgáló diagnózis rheumatoid arthritis volt 174 esetben, spondylarthritis ankylopoetica 60 betegnél, míg arthritis psoriatica 11 és psoriasis vulgaris 79 esetben. Eredmények: Hiperszenzitivitást 11 betegnél tapasztaltunk (3,4%), közülük 5 volt súlyos, a kezelés elhagyását igénylő eset. A mellékhatások legnagyobb részét az infekciók tették ki, közülük 10 (3,1%) érintette a bőrt, míg 9 (2,8%) a légzőtraktusra lokalizálódott. A fertőzések többsége enyhe vagy középsúlyos lefolyású volt. Malignus bőrtumor kialakulását csupán 1 esetben (0,3%) észleltük. Ritka mellékhatásként néhány betegnél gyógyszer indukálta gyulladásos reakciót figyeltünk meg: egy betegnél psoriasis jelentkezett a kezelés alatt, háromnál a már meglévő pikkelysömör jelent meg új, palmoplantaris lokalizációban. Egy esetben lichenoid exanthema kialakulását észleltük (n = 5; 1,5%). Megállapítások: A TNF-α-blokkolók alkalmazása során relatíve gyakoriak a bőrgyógyászati jellegű mellékhatások. Tapasztalataink alapján a túlérzékenységi reakciók mellett ezek döntő többsége bőrinfekció vagy gyulladásos dermatosis, mint például gyógyszer indukálta psoriasis. Jelen anyagunkban csak elenyészően kis számban tapasztaltuk malignus bőrtumor keletkezését. Orv. Hetil., 2011, 152, 212–220.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Ágnes Kiricsi, Piroska Fazekas, Attila Nagy, Zoltán Tóbiás, Zsolt Bella, László Rovó, and Miklós Csanády

Absztrakt:

A laryngokele, azaz gégelégsérv a Morgagni-tasakok egy- vagy kétoldali kiboltosulásának következménye. Jóindulatú elváltozás, mely gyakran tünetszegény, és mellékleletként fedezik fel, azonban akár életet veszélyeztető légúti obstrukciót okozhat, mely azonnali sürgősségi gégemetszést tesz szükségessé. A szerzők három esetet és annak műtéti megoldásait mutatják be. Orv Hetil. 2019; 160(31): 1235–1240.

Open access
Magyar Sebészet
Authors: Ilona Szentmihályi, János Imre Barabás, Ágnes Bali, Gábor Kapus, Csilla Tamás, Balázs Sax, Endre Németh, Miklós Pólos, László Daróczi, Andrea Kőszegi, Chun Cao, Kálmán Benke, Péter Barnabás Kovács, Levente Fazekas, Zoltán Szabolcs, Béla Merkely, and István Hartyánszky

Absztrakt

A szívtranszplantáció kiemelt projekt lett a Semmelweis Egyetemen belül. Ennek megfelelően a szívátültetés és a mechanikus keringéstámogatás finanszírozása is rendkívüli jelentőséget kapott. A szerzők a transzplantációs és műszíves betegek költségeinek összehasonlításáról végzett költséghatékonysági számítási modell felépítéséről számolnak be. A modell megalkotásánál direkt allokációs költségszámítást, döntésifa-modellt, inkrementális költséghatékonysági rátát és költséghatékonysági térképmódszert használtak. Módszerükkel össze tudják hasonlítani a műszívbeültetésen átesett és a szívtranszplantációs betegcsoportok kezdeti, perioperatív és utókezelési költségeit. Modelljük alkalmas lehet hosszú távú utánkövetés és kellő elemszámú beteg bevonásával költséghatékonysági elemzések elkészítésére, gazdasági döntéstámogató következtetések meghozatalára.

Restricted access