Search Results

You are looking at 1 - 10 of 11 items for

  • Author or Editor: Ágnes Fazekas x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Mit tanulhatunk a globális oktatáspolitikai rendszerektől?

What Can We Learn from Development Agencies?

Educatio
Author:
Ágnes Fazekas
Open access

Abstract

The choice between the subject and the object approaches and their combination is one of the challenges designers of innovation surveys face. Although it is encouraged by the Oslo manual, the combined use of these two approaches is rare. The paper presents a large scale education sector innovation survey using these approaches simultaneously in a matched employer/employee data collection with a special focus on small innovations initiated at grassroots level.

Open access
Pszichológia
Authors:
Ágnes Szőllősi
,
Kata Fazekas
, and
Anikó Kónya

Absztrakt

A személyes önéletrajzi emlék élménygazdagságát az emlékezetkutatás két megközelítésben vizsgálja: az élmény és az elbeszélés felől. A felidézés során átélt élményállapot feltárása fenomenológiai ítéleteken alapuló kérdőíves eljárások segítségével történik. Más módszerek az elbeszélt emlékből kiemelhető epizodikus tartalmakra koncentrálnak. Első vizsgálatunkban arra kerestük a választ, hogy a felidézést kísérő szubjektív élmény hogyan bontható fel. Az egyik legelterjedtebb élményskála (MCQ; Johnson, Foley és mtsai, 1988) módosított magyar változatának (m-MCQ) tételeit 214 személy adatai alapján a következő öt faktorba soroltuk: (1) Általános élénkség; (2) Idői lokalizáció és idői integráció; (3) Érzelmi intenzitás és személyes jelentőség; (4) Szenzoros részletek; (5) Újraélés gyakorisága. Második vizsgálatunk arra a kérdésre irányult, hogy az emlékezeti élmény mennyiben feleltethető meg az elbeszélt önéletrajzi esemény tartalmának. Ennek feltárásához az m-MCQ faktorait összevetettük az Önéletrajzi Interjú eljárásban (Autobiographical Interview, AI; Levine, Svoboda és mtsai, 2002; Szőllősi, Büki és Kónya, 2011) kidolgozott epizodicitás-mutatókkal. Az összehasonlítás rámutat a fenomenológiai ítéletek, illetve az emlékezeti elbeszélés elemzésén alapuló eljárások hasonlóságaira és különbségeire.

Restricted access

Innovációk és innovációs folyamatok a magyar oktatási rendszerben

Innovations and Innovation Processes in the Hungarian Education System

Educatio
Authors:
Ágnes Fazekas
,
Gábor Halász
, and
László Horváth

Absztrakt:

Az innovációs politikák kiemelt és növekvő szerepet kapnak a nemzeti fejlesztési stratégiákban, és az egyes ágazatok maguk is létrehozhatnak a sajátosságaikat tükröző ágazati innovációs stratégiákat. Az oktatási ágazat általában kettős szerepet kap a nemzeti innovációs stratégiákban: egyfelől a gazdasági és társadalmi fejlődés egyik legfontosabb motorjaként jelentik meg, másfelől az ágazaton belül zajló, belső innovációkat is támogatnia kell. Egyéb ágazatokhoz hasonlóan az oktatás ágazat innovációs stratégiájának is egyik meghatározó eleme az innovációk mérhetővé tétele. A tanulmány szerzői 2016-ban indítottak egy olyan kutatást (Innova kutatás), melynek keretei között az innovációs folyamatok megragadását és mérését célzó munka is folyik.

Jelen tanulmány az Innova kutatás első adatgyűjtésére támaszkodva mutatja be, milyen innovációs aktivitás jellemzi a magyar oktatási rendszert, illetve konkrét esettanulmányokon keresztül elemzi a hazai oktatási innovációs gyakorlat természetét. Az elemzésekből kiderül, hogy az oktatási ágazat innovációkban igen gazdag, és képes az innovációs folyamatok menedzselésére. Megállapítható, hogy az innovációs folyamatok elemzése egyaránt igényel kvantitatív és kvalitatív eszközöket, illetve – a vizsgált jelenség összetettsége miatt – többféle perspektíva párhuzamos alkalmazását. A tanulmány indirekt módon alátámasztja, hogy a nemzeti innovációs stratégiát érdemes és lehetséges kibővíteni ágazatspecifikus, ezen belül az oktatási ágazatra vonatkozó elemekkel.

Open access

A pedagógusok szakmai fejlődését, tanulását meghatározó rendszerszabályozási környezet

Factors Wich Influence The Competence Measurements Results In Romanian Minority’s Education

Educatio
Authors:
Judit Szivák
,
Zoltán Rónay
,
Judit Saád
, and
Ágnes Fazekas

Absztrakt:

A tanulmányban arra a kérdésre keressük a választ, hogy a hazai oktatás világát aktuálisan szabályozó rendszerkörnyezet miként orientálhatja a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését. Az elemzés az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetében zajló, a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését vizsgáló OTKA-kutatás keretein belül született és elsődlegesen arra irányult, hogy feltárja, a vizsgált stratégiai és jogi szabályozó dokumentumokban a pedagógusok szakmai fejlődésével, tanulásával kapcsolatban milyen célok, elvárások fogalmazódnak meg, milyen támogatóeszközök segítik azok elérését, valamint milyen ellenőrző funkciók működnek ezekhez kapcsolódóan. Az elemzés megállapította, hogy a szabályozó dokumentumokban a szakmai fejlődés alapvető kontextusa sokkal inkább az elvárás és annak ellenőrző mechanizmusai, mint a támogatott, autonómiára épített professziókép. Az egyes stratégiákban kevéssé látható a fejlesztéspolitika koherens és kifejtett koncepciója, sokkal inkább a közalkalmazotti kötelezettségek ellenőrző mechanizmusainak standardizáló rendszerei.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Gabriella Nagy
,
Katalin Lukács
,
Ágnes Sziray
,
Katalin Fazekas
,
Ágnes Florián
,
László Tamási
, and
Zsuzsánna Károlyi

Az elmúlt másfél évtizedben a biológiai válaszmódosító szerek, különösképpen a TNF-α-gátlók jelentős áttörést hoztak számos immunmediált reumatológiai, gasztroenterológiai és bőrgyógyászati betegség kezelésében. Egyre szélesebb körű alkalmazásuk során mellékhatásaikat is mind jobban megismerjük. Cél: Jelen munkánk célja az volt, hogy biológiai terápiában részesülő reumatológiai és bőrgyógyászati betegeink kezelése során, 3 éves nyomon követési periódus tapasztalatait összefoglalva elemezzük az előforduló mellékhatásokat, különös tekintettel a bőrgyógyászati szövődményekre. Módszer: A vizsgált 3 éves időszak alatt 324 beteget kezeltünk biológiai válaszmódosítókkal (adalimumab: 92, etanercept: 107, infliximab: 125 beteg). A kezelés alapjául szolgáló diagnózis rheumatoid arthritis volt 174 esetben, spondylarthritis ankylopoetica 60 betegnél, míg arthritis psoriatica 11 és psoriasis vulgaris 79 esetben. Eredmények: Hiperszenzitivitást 11 betegnél tapasztaltunk (3,4%), közülük 5 volt súlyos, a kezelés elhagyását igénylő eset. A mellékhatások legnagyobb részét az infekciók tették ki, közülük 10 (3,1%) érintette a bőrt, míg 9 (2,8%) a légzőtraktusra lokalizálódott. A fertőzések többsége enyhe vagy középsúlyos lefolyású volt. Malignus bőrtumor kialakulását csupán 1 esetben (0,3%) észleltük. Ritka mellékhatásként néhány betegnél gyógyszer indukálta gyulladásos reakciót figyeltünk meg: egy betegnél psoriasis jelentkezett a kezelés alatt, háromnál a már meglévő pikkelysömör jelent meg új, palmoplantaris lokalizációban. Egy esetben lichenoid exanthema kialakulását észleltük (n = 5; 1,5%). Megállapítások: A TNF-α-blokkolók alkalmazása során relatíve gyakoriak a bőrgyógyászati jellegű mellékhatások. Tapasztalataink alapján a túlérzékenységi reakciók mellett ezek döntő többsége bőrinfekció vagy gyulladásos dermatosis, mint például gyógyszer indukálta psoriasis. Jelen anyagunkban csak elenyészően kis számban tapasztaltuk malignus bőrtumor keletkezését. Orv. Hetil., 2011, 152, 212–220.

Restricted access
Physiology International
Authors:
Ágnes Fehér
,
Zsófia Szarvas
,
Andrea Lehoczki
,
Mónika Fekete
, and
Vince Fazekas-Pongor

Abstract

Purpose

The goal of our review was to gather information on the most important community-acquired and hospital-acquired co-infections among coronavirus disease 2019 (COVID-19) patients, and to examine not only the effect of these co-infections on disease outcomes but also to identify the possible risk factors that predispose COVID-19 patients to co-infections.

Methods

Medline (PubMed) and Google Scholar were searched for relevant articles published between January 1st, 2020, and September 31st, 2021, on the topic of co-infections among COVID-19 patients.

Results

Among community-acquired and hospital-acquired co-infections, bacterial and fungal co-infections are equally frequent, followed by viral co-infections that affected a relatively smaller portion of patients. Overall, co-infections were more frequent in the hospital than at the community level. Risk factors for acquiring co-infections include male gender, longer length of hospital stay, presence of supportive treatment, such as ventilation, the admission to intensive care units, the administration of medications, such as steroids or antibiotics, and certain blood parameters, such as high C-reactive protein or lymphopenia. The presence of co-infections could aggravate the COVID-19 disease severity, prolong the healing time of patients, and lead to worse disease outcomes overall.

Conclusion

Co-infections may increase the mortality of COVID-19 patients, especially in the hospital setting. Paying closer attention to hygiene, adhering to diagnostic and therapeutic protocols, implementing antimicrobial stewardship programs could decrease the occurrence of co-infections and lead to improved outcomes for COVID-19 patients.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Ágnes Kiricsi
,
Piroska Fazekas
,
Attila Nagy
,
Zoltán Tóbiás
,
Zsolt Bella
,
László Rovó
, and
Miklós Csanády

Absztrakt:

A laryngokele, azaz gégelégsérv a Morgagni-tasakok egy- vagy kétoldali kiboltosulásának következménye. Jóindulatú elváltozás, mely gyakran tünetszegény, és mellékleletként fedezik fel, azonban akár életet veszélyeztető légúti obstrukciót okozhat, mely azonnali sürgősségi gégemetszést tesz szükségessé. A szerzők három esetet és annak műtéti megoldásait mutatják be. Orv Hetil. 2019; 160(31): 1235–1240.

Open access
Physiology International
Authors:
Anna Péterfi
,
Ágota Mészáros
,
Zsófia Szarvas
,
Melinda Pénzes
,
Mónika Fekete
,
Ágnes Fehér
,
Andrea Lehoczki
,
Tamás Csípő
, and
Vince Fazekas-Pongor

Abstract

Purpose

The purpose of current review is to conduct a systematic overview of articles published between 2019 and 2021 on the relationship of comorbidities and mortality due to Coronavirus Disease 2019 (COVID-19) among the elderly population.

Methods

We conducted a systematic search on PubMed for articles published between 2019 and 2021 to identify any cohort and case-control studies that investigated the relationship of comorbidities and COVID-19 mortality among the elderly, defined as 60 years of age and above. Databases were searched independently by two authors. Disagreements were resolved by the inclusion of a third investigator. Reviews, systematic reviews, and meta-analyses were excluded from our systematic review.

Results

A total of 15 studies were selected for our systematic review. Of the included studies, 3 were case-control, 3 were prospective cohort studies and 9 were retrospective cohort studies. As for size, 10 studies were conducted on populations of <1000 participants, 3 ranging from 1001 to 10,000, and 2 on populations of >10,000 individuals. The included studies found that the presence of certain conditions, such as cardiovascular, respiratory, renal diseases, malignancies, diseases of the nervous system and diabetes are associated to increased mortality in populations that consisted of elderly patients.

Conclusion

Results of our systematic review suggest that comorbidities contribute to increased COVID-19 mortality among the elderly. The detrimental effect of comorbidities and advanced age on the immune response could lead to a more frequent occurrence of symptomatic and severe infections with COVID-19.

Open access
Physiology International
Authors:
Monika Fekete
,
Zsofia Szarvas
,
Vince Fazekas-Pongor
,
Agnes Feher
,
Norbert Dosa
,
Andrea Lehoczki
,
Stefano Tarantini
, and
Janos Tamas Varga

Abstract

Introduction

Patients with chronic obstructive pulmonary disease (COPD) are a vulnerable group in terms of the outcome of coronavirus infection in relation to their disease or its treatment, with a higher risk of developing serious complications compared to the healthy population.

Aim

The aim of our summary study is to review the background and health outcomes of chronic obstructive pulmonary disease and COVID-19 infection in the presence of both diseases.

Methods

Review of national and international medical databases (PubMed, MEDLINE, and MOB) with keywords COPD, COVID-19, disease risk, cause, prevention, complications, and prognosis.

Results

Meta-analyses show that COPD is one of the most common underlying conditions in patients hospitalized for COVID-19. Such patients are five times more likely to develop a serious complication due to oxygen supply problems therefore they are more likely to be admitted to intensive care units, where they may require mechanical ventilation. In the case of underlying COPD, the usual care plan for COVID-19 infection should be followed, as well as all public health recommendations to minimize the risk of developing and transmitting COVID-19.

Conclusion

Coronavirus infection is especially dangerous for COPD patients, who are much more likely to become seriously ill, so increased surveillance, prevention, early detection, adequate treatment and rehabilitation of the disease group are of paramount importance.

Open access