Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for

  • Author or Editor: Ágnes Harmath x
  • All content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors: Barbara Pete, Ágnes Harmath, Zsanett Szigeti, Csaba Papp, and Júlia Hajdú

A szerzők az 1976 és 2005 közötti időszakban, az intézetük genetikai tanácsadásán előforduló autoszomális dominánsan öröklődő Holt–Oram-szindrómás esetekről számolnak be. Első betegük, egy Holt–Oram-szindrómás férfi a betegség 50%-os átörökítési esélyét túl magasnak ítélve, lemondott a gyermeknemzésről. Két, Holt–Oram-szindrómában szenvedő nő terhességében történt magzati ultrahangvizsgálat és echokardiográfia. Az egyik esetben kizárták a betegség lehetőségét, a másik esetben diagnosztizálták a magzat Holt–Oram-szindrómáját. Ezenkívül két, genetikai szempontból nem terhelt nő magzatában ismerték fel a Holt–Oram-szindrómát praenatalisan a második trimeszterben. Az egyik esetben a szív- és végtagfejlődési rendellenességek olyan súlyosak voltak, hogy a házaspár a terhesség megszakításához folyamodott. A vetélésindukciót követő fetopatológiai vizsgálat megerősítette a praenatalis diagnózist.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Júlia Hajdú, Barbara Pete, Ágnes Harmath, Artúr Beke, Csaba Papp, Zsanett Szigeti, and Zoltán Papp

Célkitűzés: Tíz, praenatalisan diagnosztizált pulmonalis billentyűagenesia esetében a társuló cardialis, extracardialis és kromoszóma-rendellenességek, valamint a terhesség kimenetelének elemzése alapján a diagnosztikus és prognosztikus tényezők azonosítása. Beteganyag és módszer: A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Magzati Echokardiográfiás Laboratóriumában 1993. január 1. és 2005. december 31. között praenatalisan felismert pulmonalis billentyűagenesia-esetek adatainak retrospektív elemzése. A diagnózis ellenőrzése fetopatológiai, patológiai, illetve postnatalis ultrahangvizsgálattal történt. Vizsgálták a terhességi kort a praenatalis diagnózis idején, a magzati echokardiográfia indikációját, a társuló cardialis, extracardialis és kromoszóma-rendellenességek előfordulását. Eredmények: A pulmonalis billentyű agenesiájának diagnózisát praenatalisan tíz esetben állapították meg. A terhesség kora a diagnózis felállításának idején átlagosan 23,1 hét (18–33 hét) volt. Hat esetben a rendellenességet a 24. hét előtt, négy esetben pedig annál későbbi terhességi korban diagnosztizálták. A szülők kérésére hat esetben került sor a terhesség megszakítására. Négy terhességet viseltek tovább. Egy magzat elhalt méhen belül, két beteg újszülöttkorban halt meg. Egy újszülött sikeres műtéti beavatkozást követően él, és jól van, a közlemény írása idején 5 éves. Öt magzatnál a Botallo-vezeték hiánya társult a pulmonalis billentyű betegségéhez, közülük három magzatnál Fallot-tetralógia, egy magzatnál atrioventricularis septum defectus, egy betegnél pedig subaorticus kamrai septumdefectus volt a komplex cardialis rendellenesség része. Öt betegnél a Botallo-vezeték fejlettsége szabályos volt, közülük egy betegnél az aortabillentyű dysplasiája, egy másik betegnél pedig a tricuspidalis billentyű dysplasiája volt megfigyelhető. Három magzatnál nem volt társuló szívfejlődési rendellenesség. A magzati echokardiográfia indikációja két esetben kóros magzati szívkép, egy esetben magzati hydrops, három esetben mellkasi ciszta gyanúja, egy esetben extracardialis malformatio, három esetben a pozitív családi anamnézis volt. Konklúzió: Az arteria pulmonalis billentyű agenesiája súlyos fejlődési rendellenesség, melynek prognózisa a társuló rendellenességektől függ. Korrekt praenatalis diagnózis lehetséges, melynek birtokában körülhatárolhatók a lehetséges beavatkozások, és véleményezhetők a betegek életkilátásai. Jelen adatfeldolgozás alapján az ismétlődés kockázata egyes családokban autoszomális recesszív öröklődésmenetnek is megfelelhet.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Beáta Szalóczi, Ágnes Harmath, Barbara Pete, Eszter Kovács, János Rigó jr., and Júlia Hajdú

A szerzők egy Basedow–Graves-kór miatt korábban thyreoidectomián átesett, kezeletlen anya koraszülöttjének esetét ismertetik. Gondozatlan terhességből magzati tachycardia, fenyegető intrauterin asphyxia miatt sürgős császármetszéssel született a 33. hétnek megfelelő érettségű, 1350 gramm súlyú, dysmaturus (testsúlypercentil <10), nagy nyaki strumával bíró koraszülött. Az újszülött respiratoricus elégtelenség miatt konvencionális és magas frekvenciás gépi lélegeztetésben részesült, súlyos tachycardia (>180/perc), cardialis decompensatio miatt béta-blokkoló, digoxin- és dobutaminterápiát igényelt. Kivizsgálása során cardiomegalia, pericardialis folyadékgyülem, súlyos tüdőhypoplasia, mitralis és tricuspidalis insufficientia, hepatosplenomegalia igazolódott. A pajzsmirigy-szabadhormonok szintje többszörösen meghaladta a referenciaértéket (fT4: > 6 ng/dl, fT3: > 30 pg/ml), a TSH-szint ugyanakkor 0 volt. Légzéstámogatást 7, keringéstámogatást 10 napig igényelt, propranolol- mellett K-jodid-kezelésben részesült. Tachycardiája mérséklődött, a béta-blokkoló kezelést csökkentett adagban kapta tovább, pajzsmirigyhormonszintjei fokozatosan a normális tartományba kerültek. A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a Basedow–Graves-kórban szenvedő anya újszülöttjénél jelentős súlybeli, növekedésbeli elmaradás, súlyos keringési elégtelenség, thyreotoxicosis tünetei alakulhatnak ki, és hangsúlyozzák az anyai hormon-, valamint antitestszintek nyomon követésének jelentőségét.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Barbara Pete, Júlia Hajdú, Ágnes Harmath, Zsolt Csapó, Csaba Papp, Zsanett Szigeti, and János Rigó jr.

A praenatalis ultrahangvizsgálatok elterjedése óta számos próbálkozás történt a ritka Cantrell-pentalógia (elülső hasfali defektus, sternumdefektus, elülső diaphragmahernia, pericardiumhiány és szívfejlődési rendellenesség) intrauterin felismerésére. Célkitűzés és módszerek: Intézetünkben 1991. január és 2009. június között diagnosztizált Cantrell-pentalógiás magzatok praenatalis ultrahangvizsgálati eredményeit hasonlítottuk össze a boncolás során leírt fejlődési rendellenességeikkel. Saját és a nemzetközi szakirodalomban található Cantrell-pentalógiás magzatok prae- és postnatalis leletei alapján vizsgáltuk a pentalógia részét képező malformatiók és ectopia cordis előfordulási gyakoriságát, és ezek praenatalis felismerési arányát. Eredmények: A fenti időszakban 6 Cantrell-pentalógiás magzatot diagnosztizáltunk. Praenatalisan 3 esetben multiplex, 3 esetben izolált malformatiót észleltünk. A boncolás sternumdefektust minden magzatban igazolt. Összesen 49 Cantrell-pentalógiás eset adatainak elemzése azt mutatja, hogy a praenatalisan leggyakrabban felismert ectopia cordis (91%, 31/34) és hasfali defektus (83%, 38/46) mellett (prevalenciájuk 69%, 34/49 és 94%, 46/49) a pentalógiás magzatok jelentős részében sternumdefektus (80%, 39/49) és elülső diaphragmahernia (73%, 36/49) is megtalálható. Következtetések: A Cantrell-pentalógia részét képező, de izoláltnak vélt malformatio praenatalis észlelésekor érdemes keresni a tünetegyüttes további összetevőit a pontos diagnózis intrauterin felállítása érdekében.

Open access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors: Katalin Kristóf, L. Janik, Kinga Komka, Ágnes Harmath, Júlia Hajdú, A. Nobilis, F. Rozgonyi, K. Nagy, J. Rigó, and Dóra Szabó

The occurrence of Candida spp. was investigated during a three-year period in two neonatal intensive care units, Budapest, Hungary. The species distribution among the 41 analysed cases was the following: C. albicans (30/41, 73%), C. parapsilosis (10/41, 24%) and C. glabrata (1/41, 3%). All of the isolates were susceptible to the tested drugs. There was a significant difference in the birth weight, the gestational age <30 weeks and the occurrence of caesarean section between the C. albicans and the C. parapsilosis groups of the cases. Respiratory tract colonization was the same (76–77%) in the extremely low birth weight (ELBW) and the very low birth weight (VLBW) groups. Comparing the ELBW, VLBW, and >1500 g birth weight groups, significant difference was found in the parenteral nutrition, the gestation weeks <36 or <30, the polymicrobial infection and the transfusion. The ratio of C. albicans, C. parapsilosis and C. glabrata was 9:7:1 in ELBW group; 6:3:0 in VLBW group and 15:1:0 in >1500 g group. The mortality rate for C. parapsilosis was higher than for C. albicans.

Restricted access
Clinical and Experimental Medical Journal
Authors: Judit Jeager, Zsófia Schuler, Attila Molvarec, Mónika Perlaki, Lilla Sassi, Barbara Kőhalmi, Mihály Silhavy, Ágnes Harmath, János Rigó, and Éva Görbe

Abstract

Methods: Investigating the combined effect of administering surfactant at delivery, antenatal steroid prophylaxis, reduced oxygen concentration and lowered pressure of mechanical ventilation, early weaning and extubation, as well as supplementation of vitamins A and C on the development of bronchopulmonary dysplasia of very low birth weight infants. Experimental subjects were 13 very low birth weight preterm infants, born between September 2007 and February 2008, selected as being at high risk of developing bronchopulmonary dysplasia on the basis of their IL-6 levels (obtained from tracheal aspirate and whole blood) taking CRP into consideration as well. These subjects were given the aforementioned treatment alternative to the one generally used and professionally recommended. Newborns with normal IL-6 levels in tracheal aspirate were considered the “normal” group and received the treatment traditionally recommended for premature babies.

Results: 50% of the infants needed HFO ventilation (for 4 to 11 days). All infants needed synchronized intermittent mandatory ventilation (for 2 to 17 days). 17% of them also received continuous positive airway pressure treatment (for 2 to 7 days). The incidence of bronchopulmonary dysplasia was 16.66%.

Conclusions: For very low birth weigh infants with risk for developing bronchopulmonary dysplasia the combined use of surfactant therapy, antenatal steroid prophylaxis, lowered oxygen saturation goals, early weaning and extubation, and A and C vitamin supplementation has resulted in decreased incidence of bronchopulmonary dysplasia.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Varga, Judit Jeager, Ágnes Harmath, Botond Berecz, Tímea Kollár, Barbara Pete, Zsófia Magyar, János Rigó jr., and Éva Romicsné Görbe

Bevezetés: Az extrém kis súlyúak (születési súly 1000 gramm alatt) életkilátásai és morbiditási tényezői rosszabbak, mint az igen kis súlyú vagy érett újszülöttek hasonló mutatói. A Centers for Disease Control 2013-ban megjelent, 2009-re vonatkozó adatai szerint az 500 gramm alatti születési súlyú koraszülöttek mortalitása az Egyesült Államokban 83,4% volt. Az esetek többségében túlélés esetén is súlyos szövődményekre lehet számítani. Célkitűzés: A retrospektív vizsgálat arra irányult, hogy az 500 gramm alatti születési súlyú koraszülöttek mortalitásában bekövetkezett változások okait keressék. Módszer: A 2006. január 1. és 2012. június 1. között a Semmelweis Egyetem, I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán született 48 extrém kis súlyú újszülött túlélési és morbiditási adatait vizsgálták. Az újszülötteket két csoportra osztották: 2009. január 1. előtt és 2009. január 1. után születettek csoportjára. A statisztikai analízist a t-, F- és χ2-próba segítségével végezték. Eredmények: Szignifikáns különbség volt a túlélési arányban a két vizsgált időszak között, a túlélés 26,31%-ról 55,17%-ra javult (p = 0,048), miközben a szövődmények (bronchopulmonalis dysplasia, koraszülöttek retinopathiája, agykamrai vérzés, periventricularis leukomalacia, nekrotizáló enterocolitis) előfordulási gyakorisága nem változott szignifikánsan. A túlélők átlagos gesztációs kora (25,57 hét) magasabb volt, mint a meghaltaké (24,18 hét), a különbség szignifikáns volt (p = 0,0045). Következtetések: A személyi feltételek, az orvosok és szakdolgozók képzettsége a technikai feltételekkel együtt javította a koraszülöttek életben maradási esélyeit. Az újszülött intenzív ellátás működési feltételrendszerének teljesülése és a szteroidprofilaxis kiterjesztése tovább javíthatják az eredményeket. Orv. Hetil., 2015, 156(10), 404–408.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Éva Görbe, Judit Jeager, Bálint Nagy, Ágnes Harmath, Erik Hauzman, Ervin Hruby, Barbara Kőhalmi, Mónika Perlaki, Lilla Sassi, and Attila Rab

Bevezetés: A neonatális szepszis mortalitása magas, és koraszülöttek esetén a szepszis rizikója emelkedik a születési súly csökkenésével. Anyag és módszer: A szerzők gyorsteszt segítségével 12 érett újszülött és 60 igen kis súlyú (VLBW) koraszülött interleukin-6-vérszintjét határozták meg a C-reaktív protein vizsgálatával egyidejűleg, akiket a Semmelweis Egyetem I. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának Neonatális Intenzív Centrumában kezeltek 2005-ben és 2006-ban. A szérum-IL-6 meghatározása gyorsteszt segítségével történt (Milenia Quickline IL-6, PicoScan system). Eredmények: Vizsgálataikban a szérum-interleukin-6- és CRP-meghatározás korrelált. A szérum-IL-6-meghatározás szenzitivitása a CRP-értékkel együtt az általuk vizsgált betegcsoportban 100% volt, álnegatív eset nem fordult elő. A vizsgálat pozitív prediktív értéke 93%. Adataikat Mann–Whitney-teszt segítségével analizálták (SPSS Statistical Software Package, Chicago, IL, USA). Szignifikáns különbség volt az igazolt szepszis és az infekciós betegcsoport IL-6-értékei között ( p = 0,048), valamint az infekciós és nem infekciós csoport interleukin-6-értékei között ( p < 0,005). Következtetések: Az igen kis súlyúak nem specifikus infekciós tünetekhez hasonló reakcióit értékelve, a szeptikus és nem infekciós esetek elkülönítése a neonatális morbiditás és mortalitás csökkentése érdekében is fontos szempont, a költségek csökkentésével egyidejűleg.

Restricted access