Search Results

You are looking at 1 - 10 of 32 items for

  • Author or Editor: Ágnes Horváth x
Clear All Modify Search

The antibacterial effect of the components of clary sage (Salvia sclarea L.) and spearmint (Mentha spicata L. var. crispa (Bentham) Danert) was investigated by means of high-performance thin-layer chromatography-direct bioautography against the Gram-positive soil bacterium Bacillus subtilis (Bs) and Gram-negative bacteria such as a pepper pathogen Xanthomonas euvesicatoria (Xe), a luminescence gene-tagged Arabidopsis pathogen Pseudomonas syringae pv. maculicola (Psm) and a luminescent marine Aliivibrio fischeri (Af). Sclareol, linalool, and linalyl acetate were identified as active components of clary sage and carvone as the antibacterial substance in spearmint. Sclareol inhibited all tested bacteria, linalool and carvone showed antibacterial effect against all Gram-negative strains tested, while linalyl acetate only against Xe and Af. Some minor components of the clary sage essential oil also gave a zone of inhibition when tested on Gram-negative bacterium strains.

Restricted access
Educatio
Authors: Ágoston Horváth, Ágnes Makó and Krisztián Széll

Absztrakt:

Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy a szakképzésből kikerülő fiatalok a végzés után milyen karrierutat járnak be, milyen munkaerőpiaci státuszmintázatok azonosíthatók körükben. Vizsgálatunk alapját az MKIK GVI szakképzési pályakövetéses vizsgálatának összekapcsolt adatbázisa adta, mely lehetővé tette a szakképzésben végzettek 2017 júniusa és 2018 decembere közötti pályaútjának havi szintű elemzését. A vizsgált időszakban öt munkaerőpiaci státuszt azonosítottunk: dolgozó, munka mellett tanuló, tanuló, munkanélküli, gyermekvállalás miatt inaktív. A szakképzéskutatásokban eddig még nem alkalmazott szekvenciaanalízis segítségével a havi státuszok alapján kísérletet tettünk tipikus pályaútmintázatok megragadására. Az elemzés eredményeként öt csoportot (klasztert) tudtunk megkülönböztetni: a tanulók, a munkaerőpiacra lépők, a munkavégzéssel párhuzamosan tanulmányokat folytatók, a dolgozók, valamint a munkanélküliek/inaktívak csoportjait. A csoportok háttérváltozók szerinti elemzése a hátrányok koncentrálódására és újratermelődésére mutat rá: a munkanélküliek, inaktívak helyzetét alapvetően meghatározzák családjuk kedvezőtlen szocioökonómiai körülményei.

Open access

Absztrakt:

Az innovációs politikák kiemelt és növekvő szerepet kapnak a nemzeti fejlesztési stratégiákban, és az egyes ágazatok maguk is létrehozhatnak a sajátosságaikat tükröző ágazati innovációs stratégiákat. Az oktatási ágazat általában kettős szerepet kap a nemzeti innovációs stratégiákban: egyfelől a gazdasági és társadalmi fejlődés egyik legfontosabb motorjaként jelentik meg, másfelől az ágazaton belül zajló, belső innovációkat is támogatnia kell. Egyéb ágazatokhoz hasonlóan az oktatás ágazat innovációs stratégiájának is egyik meghatározó eleme az innovációk mérhetővé tétele. A tanulmány szerzői 2016-ban indítottak egy olyan kutatást (Innova kutatás), melynek keretei között az innovációs folyamatok megragadását és mérését célzó munka is folyik.

Jelen tanulmány az Innova kutatás első adatgyűjtésére támaszkodva mutatja be, milyen innovációs aktivitás jellemzi a magyar oktatási rendszert, illetve konkrét esettanulmányokon keresztül elemzi a hazai oktatási innovációs gyakorlat természetét. Az elemzésekből kiderül, hogy az oktatási ágazat innovációkban igen gazdag, és képes az innovációs folyamatok menedzselésére. Megállapítható, hogy az innovációs folyamatok elemzése egyaránt igényel kvantitatív és kvalitatív eszközöket, illetve – a vizsgált jelenség összetettsége miatt – többféle perspektíva párhuzamos alkalmazását. A tanulmány indirekt módon alátámasztja, hogy a nemzeti innovációs stratégiát érdemes és lehetséges kibővíteni ágazatspecifikus, ezen belül az oktatási ágazatra vonatkozó elemekkel.

Open access

Bioautography can be extended to a complex system called BioArena by linking different steps to it, for example dissolving a variety of compounds in the cell suspension to affect biological activity, measuring putative mediators of antibiosis, for example formaldehyde (HCHO) and hydrogen peroxide (H 2 O 2 ) in the inoculated layer, and performing densitometric and ex and in situ spectroscopic examination to follow the changes in the inhibition zones and active compounds (e.g. antibiotics and toxins). Possibilities of the basic elements of BioArena system are illustrated in this paper by results with aflatoxin B1 (AFB1). Target bacterial cells in the logarithmic growth phase were found to be the most sensitive for direct bioautography. Densitometric signals of bioautograms (negative densitometry) of 0.125–1 μg AFB1 spots showed logarithmic correlation with the amount of AFB1. The HCHO capturer L-arginine decreased whereas the HCHO generator-mobilizer Cu(II) ions increased the antibacterial-toxic effect of AFB1. The latter effect was also confirmed by negative densitometry. Besides higher levels of HCHO, a decrease of H 2 O 2 in the toxin spot was found. HCHO could also originate, among other sources, from demethylation of AFB1, which is apparent from the Fourier transform Raman spectra obtained in situ from the AFB1-containing spots. These results support the suggested role of HCHO and its reaction products with H 2 O 2 (e.g. singlet oxygen ( 1 O 2 ), ozone (O 3 )) in the antibacterial-toxic effect of AFB1.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Ágnes Fehér, Mónika Fekete, János Tamás Varga and Ildikó Horváth

Absztrakt:

Bevezetés: A védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság már az orvosok körében is tapasztalható. Fontos, hogy a fiatal orvosgenerációk megfelelő tájékozottsággal rendelkezzenek, betegeiket meg tudják győzni az oltások hasznosságáról, maguk jó példát mutassanak e téren. Célkitűzés: A tanulmány célkitűzése a Semmelweis Egyetem általánosorvostan-hallgatóinak vakcinológiai ismereteit, valamint a védőoltásokhoz való hozzáállásukat felmérni a ’Népegészségtan és preventív medicina’ oktatása előtt és után. A kanyaró és a hepatitis B-vírus elleni védőoltások mellett hangsúlyt kapott a hallgatók véleménye az influenza elleni védőoltásról és hatékonyságáról. Módszer: Az adatgyűjtés önkéntes résztvevőkkel, anonim, önkitöltéses kérdőívekkel történt. Az oktatás és az átoltottság közötti összefüggés igazolása Pearson-féle korreláció számításával és egytényezős varianciaanalízissel történt. Eredmények: Tanulmányunkban rávilágítunk a vakcinológia oktatását követő ismeret- és attitűdváltozás mértékére. Az orvostanhallgatók tudása hiányos, negatív attitűdökkel rendelkeznek az influenza elleni oltással kapcsolatban. A válaszadók általánosságban hasznosnak tartották a védőoltásokat, azonban az influenza elleni vakcinát a kitöltőknek csak a kétharmada vélte fontosnak. A hallgatók influenzaátoltottsága oktatás előtt 6,5%, az oktatást követően 24% volt. A statisztikai számítások igazolták az összefüggést az oktatás és az átoltottság mértékének emelkedése között. A hallgatók kétharmada (67,8%) volt tisztában azzal, hogy az influenza elleni oltóanyagot járvány idején is be szabad adni. Meglepő módon a kézmosás fontosságának nagyobb szerepet tulajdonítottak a védőoltásnál az influenza megelőzésében. Következtetések: Az oktatás jelentősége vitathatatlan a leendő orvosok szemléletének, felelősségtudatos magatartásának alakításában. Megbízható tudást kell szerezniük, hogy gyakorló orvosként meggyőzzék betegeiket a fertőző betegségek primer prevenciója leghatékonyabb eszközének igénybevételéről. Szemléletváltás szükséges, hogy a védőoltással – megszakítva a fertőzési útvonalat – nemcsak a saját, de a környezetük, ezáltal a betegeik egészségének védelmét is szolgálják. Orv Hetil. 2019; 160(30): 1193–1199.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Szilvia Szamosi, Ágnes Horváth, Zoltán Szekanecz and Gabriella Szűcs

Absztrakt:

Az elmúlt években egyre több adat jelent meg a D-vitamin immunregulációban betöltött szerepével kapcsolatosan. Feltételezhető, hogy az autoimmun és gyulladásos reumatológiai betegségek patogenezisében és fenntartásában is kiemelkedő jelentősége van az alacsony D-vitamin-szintnek. Számos autoimmun betegségben, így szisztémás sclerosisban (SSc) is gyakori a D-vitamin-deficientia előfordulása, amely asszociációt mutat az – ebben a betegcsoportban tapasztalt – alacsony csontsűrűségértékekkel és az osteoporosis magasabb prevalenciájával. SSc-ben a hagyományos osteoporosis-rizikófaktorok jelenlétén túl egyéb, betegségspecifikus tényezők (bőr- és belszervi érintettség, malabsorptio, szisztémássclerosis-altípus, szerológiai jellegzetességek, gyógyszeres kezelés) is hozzájárulnak a csontásványianyag-tartalom csökkenéséhez. A fenti tényezők komplex interakciói és a klinikai vizsgálatok heterogenitása miatt nehéz azok valódi hatását megítélni a sclerodermás betegek csontsűrűségére, és rendkívül hiányosak az ismereteink a betegek törési rizikójára, illetve osteoporoticus törésekkel összefüggő mortalitására vonatkozóan is. Jelen közleményben áttekintjük a D-vitamin immunmoduláns hatásaival kapcsolatban rendelkezésre álló irodalmi adatokat és összefoglaljuk a szisztémás sclerosisos betegek körében vizsgált D-vitamin-szintre, csontásványianyag-tartalomra, csontanyagcsere-markerek eltéréseire és az osteoporosis előfordulására vonatkozó eredményeket. Orv Hetil. 2017; 158(32): 1252–1258.

Restricted access

Absztrakt:

Az „Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása” (Health Behaviour in School-aged Children, HBSC) kutatás 1985 óta folyik hazánkban, nemzetközi keretben. Célja a 11–17 éves korosztály egészséget befolyásoló szokásainak és szubjektív egészségi állapotának feltérképezése, ezek időbeli és nemzetközi trendjeinek követése és a magatartásokat, egészségi mutatókat befolyásoló tényezők felderítése, működési mechanizmusaik vizsgálata.

Tanulmányunkban bemutatjuk néhány, egészséget támogató (táplálkozás, fizikai aktivitás), illetve kockázati magatartásforma (dohányzás, alkoholfogyasztás, szexuális élet) jellegzetes változásait a 2000-es évektől kezdődően. Eredményeinket nemzetközi szinten is értelmezzük.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsa Varga, Barnabás Horváth, Bálint Liktor, Ágnes Szirmai, T. László Tamás and Tamás Horváth

Absztrakt:

A mal de débarquement szindróma ritka, vestibularis kórkép; legfőbb jellegzetessége az utazás, mozgó járművön (hajón, repülőn) tartózkodás után vagy spontán kialakuló tartós, hintázó, billegő egyensúlyzavar. A tünetek átmenetileg megszűnnek ismételt járműre szállás, például autóval utazás során. A krónikus fáradtság, szorongás, depresszió gyakran társuló panaszok. A diagnózis felállítása kihívást jelent, sokszor a páciensek maguk ismerik fel a betegséget. A pontos patofiziológia és definitív kezelési mód nem ismert, az optokineticus stimulációval végzett kezelés és a transcranialis mágneses stimuláció új terápiás perspektívát kínál. Tanulmányunkban 5 beteget mutatunk be, akiknél tartós, hónapokon át fennálló, folyamatos, imbolygó jellegű egyensúlyzavar alakult ki. Vizsgálatuk során normál belsőfül-funkciót vagy nem specifikus eltéréseket, továbbá negatív koponya mágneses rezonanciás vizsgálati leletet regisztráltunk. A kórlefolyás bemutatásán keresztül feltárjuk azokat a differenciáldiagnosztikai kérdéseket, amelyek segítségül szolgálnak a kórkép felismerésében. Ismertetjük az etiológiai háttérre vonatkozó elméleteket, a különböző kezelési módokkal elért nemzetközi eredményeket, továbbá a saját beteganyagunkon alkalmazott terápiás próbálkozásokat. A mal de débarquement szindróma diagnózisa kizáráson alapul, gyakran nem kerül felismerésre. Típusos kórtörténet, negatív vagy nem specifikus vizsgálati eredmények mellett érdemes megfontolni e kórkép diagnózisát. A korai diagnózis csökkentheti az orvosi vizitek és a nélkülözhető vizsgálatok számát. A gyakori diagnosztikus tévedés tovább fokozhatja a betegséggel társuló romló életminőséget, szorongást, depressziót. Orv Hetil. 2020; 161(20): 846–851.

Restricted access
Acta Biologica Hungarica
Authors: Ágnes Gallé, Zalán Czékus, Krisztina Bela, Edit Horváth, Jolán Csiszár and Péter Poór

Although the participation of glutathione transferases (GSTs) in light-dependent pathways and the circadian changes in the whole detoxification system have been studied, there are fewer results regarding the exact daily fluctuation of GSTs. In the present study, it was demonstrated that light up-regulated, while dark period decreased the plant GST activity and the expression of the selected tau group GST genes in tomato. These findings provide additional information on our current knowledge on the circadian rhythm of GSTs in plants and could help in further defining detoxification processes.

Restricted access