Search Results

You are looking at 1 - 10 of 26 items for

  • Author or Editor: Ágnes Kiss x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Empirikus vizsgálatunkban 96, tanulási zavar veszélyeztetettségét mutató 5-7 éves korú gyermek fejlesztését követtük nyomon. Célunk az volt, hogy elemezzük az adott fejlesztési körülmények között a kognitív képességrendszer korspecifikus változásait. Vizsgálati mintánkat három korcsoportba soroltuk. Fo módszerünk a Sindelar-féle kognitív képességfejleszto program volt, de a gyermekek egy része más párhuzamos megsegítésben is részesült. A terápia idotartama egy tanév volt. Az ellenorzés a fejlodési periódus kezdetén és befejezésekor vizsgált képességprofilok összehasonlításával történt. Eredményeink: 1. A kognitív tanulási képességrendszer változása részleges összefüggést mutat az életkorral, mivel a fejlodés mérté­ke vizsgálati mintánk legidosebb csoportjában jelentosebbnek bizonyult, mint a fiatalabbak­nál, de csak egyes területeken. 2. A fiatalabb gyermekek csoportjaiban a kognitív képességrendszer bázisfunkcióinak fejlodése jellemzo elsosorban, míg az idosebb gyermekeknél a komplex részképességek muködésében is megfigyelheto nagyobb fokú pozitív változás. 3. A kognitív képességprofil elemei közötti együttjárások száma és mértéke megnövekedett a gyakorlási periódus végére. Összehangoltabban, integráltabban muködo képességstruktúrát kaptunk, melyben az életkor elorehaladtával fokozottabb és aktívabb a képességrendszer elemeinek egymásra hatása.

Restricted access

The pine wood nematode (PWN), Bursaphelenchus xylophilus — a quarantine pest — has been monitored since 2003 in Hungary. The present paper gives a short review of the monitoring/survey system and the results obtained.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A cone-beam komputertomográfia elterjedt a fej-nyaki régió diagnosztikájában. Ezeken a felvételeken gyakran észlelhető a sinus maxillaris nyálkahártyájának megvastagodása. Célkitűzés: Az odontogen sinusitis maxillaris okaként azonosítható fogak és foggyökerek előfordulási arányának meghatározása és a felvételeken látható átlagos mucosamegvastagodás rögzítése. Módszer: A vizsgálat alapjául szolgáló felvételek a Pécsi Tudományegyetem Fogászati és Szájsebészeti Klinikáján készültek 2015–2016 között. A felvételek voxelmérete 0,25–0,4 mm között változott, a képmező mérete 15 × 12 cm volt. Az akvizíciós idő pedig maximum 27 másodperc volt. Eredmények: Az átnézett 260 felvétel közül 170 eset tett eleget a kiindulási kritériumoknak. Az átlagos mucosavastagság 8,8 mm-nek adódott. Jelen vizsgálatban a felső első molarisok palatinalis és a második molarisok mesiobuccalis gyökere asszociálódott leggyakrabban odontogen sinusitis maxillaris kórképéhez. Következtetés: A szokványos terápiára nem vagy csak átmenetileg reagáló krónikus sinusitis maxillaris esetén indokolt lehet fogorvosi konzílium, és cone-beam komputertomográfiás felvétel készítése dentalis góc kizárása végett. Orv Hetil. 2017; 158(44): 1747–1753.

Restricted access

Rv0802c acetyltransferase is a mycobacterial RNase E-associated protein. 6His and FLAG-tagged acetyltransferase was cloned from Mycobacterium tuberculosis H37Rv, expressed in Escherichia coli and partially purified. It is a 25 kDa protein showing a modest sequence homology with other acetyltransferases. The R-X-X-G-X-G sequence for acetyl-coenzyme A recognition and binding can be found in the molecule.

Restricted access
Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Helga Judit Feith
,
Zsuzsanna Soósné Kiss
,
Ágnes Kovácsné Tóth
, and
Péter Balázs

Ismereteink szerint ez idáig nem történt olyan átfogó vizsgálat Magyarországon, amely egészségügyi felsőoktatásban tanuló hallgatók szociokulturális hátterét vizsgálta volna. Célkitűzés: Keresztmetszeti kutatásunk fő célkitűzése az volt, hogy megismerjük és elemezzük a leendő orvosnők, diplomás ápolónők és védőnők társadalmi hátterében megmutatkozó különbségeket. Módszer: Jelen kutatásunk orvostanhallgató-nők, valamint egészségügyi főiskolai karon tanuló hallgatónők között készült, a Semmelweis Egyetemen. Összesen 295 hallgatónőt vontunk be a kutatásba, értékelhető választ adott 68,08% ( n = 201). Az eredményeket az SPSS programcsomag segítségével elemeztük, leíró statisztikai megközelítésben. Eredmények: A felmérésben részt vevő hallgatónők számos szociodemográfiai jellemzőjében meghatározó különbséget tapasztaltunk. Az orvostanhallgató-nők nagyobb hányada diplomás szülők gyermeke, ugyanakkor a főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgatónők esetében ennek jóval kisebb az esélye. Nem találtunk ugyan statisztikailag alátámasztható különbséget a három hallgatói csoport családi állapotában, de megállapítható, hogy kevesebb diplomásápoló-hallgatónő volt férjezett, illetve élt élettársi kapcsolatban. Következtetések: A főiskolai hallgatónők, valamint az orvostanhallgatók szociokulturális hátterében megmutatkozó különbségek, az ebből következő társadalmi hátrányok nagyobb mértékben sújtják az ápoló- és védőnőhallgatókat, mint az orvostanhallgató-nőket.

Restricted access

Hátrányos helyzetű tanulók szociális és érzelmi intelligenciájának vizsgálata az Arany János tehetséggondozó programban

The study of the social and emotional intelligence of disadvantaged students in Arany János talent support program

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Ágnes Harsányiné Petneházi
,
Judit Páskuné Kiss
,
Erzsébet Lestyán
,
Nóra Kós
, and
Ágota Szabóné Balogh

Háttér és célkitűzések

Kutatásunk annak a kérdésnek a megválaszolására irányult, hogy egy középiskolai, ötéves komplex tehetséggondozó programba beválogatott hátrányos helyzetű, alacsony szocioökonomiai státusszal bíró tanulók szociális és érzelmi intelligenciája mutat-e eltérést a náluk egyébként kedvezményezettebb helyzetben lévő társaikétól, és ha igen, miben.

Módszer

Kutatásunk során a SZEMIQ (Oláh, 2005b) szociális érzelmi intelligencia tesztet használtuk. Különös figyelmet fordítottunk az érzelmek akarat útján történő szabályozásának a képességére, tekintettel arra, hogy ez kiemelt jelentőséggel bír az önmegvalósítás és az élettel való elégedettség pszichés jellemzőinek megjelenésében, amelyek pedig a tehetséghasznosulás szempontjából kiemelt pszichés jellemzők (Bar-On, 1997, 2001, 2006).

Eredmények

Eredményeink szerint a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában (AJTP) és a kontrollcsoportban a tanulók érzelmi és szociális intelligenciája között minimális a különbség. Az AJTP-s fiatalok szignifikánsan sikeresebbek a kapcsolatok építésében, nyitott, együttműködő egyének. Nemi különbségek ugyanakkor a programban való érintettségtől függetlenül kimutathatók. Leginkább a lányokra jellemző, hogy higgadt, kiegyensúlyozott természetűek, énerejük átlagon felüli. A fiúk konstruktív megküzdést alkalmaznak, kevésbé félnek a kihívásoktól, valamint pozitívabb önértékeléssel bírnak. Következtetések: Eredményeink alapján javasoljuk a hátrányos helyzetű tehetségesek fejlesztését vállaló programok szakemberei, pedagógusai, számára a tehetséges gyerekek szociális és érzelmi intelligenciájának a célirányos fejlesztését.

Restricted access

A kiégési szindróma vizsgálata neonatalis intenzív osztályok szakápolói és orvosai körében

Burnout syndrome among healthcare professionals of neonatal intensive care units

Orvosi Hetilap
Authors:
Ibolya Lipienné Krémer
,
Ágnes Harmath
,
Mihály Dió
, and
Zsuzsanna Soósné Kiss

Bevezetés: Az egészségügyi dolgozók kiégése jól ismert probléma. Előfordulásával, az okok felderítésével számos tanulmány foglalkozott. A neonatalis intenzív osztályokon dolgozó szakdolgozók mindennapi munkája kiemelten magas fizikai és lelki megterheléssel, stresszhatással jár. Célkitűzés: A kutatás a neonatalis intenzív osztályokon dolgozó egészségügyi szakdolgozók között a kiégési szindróma előfordulási gyakoriságát és intenzitását mérte fel, valamint vizsgálta az intézményi szinttel, munkakörrel és munkatapasztalattal kapcsolatos összefüggéseket. Módszer: Az adatgyűjtés a Maslach és Jackson által összeállított Maslach Burnout Inventory (MBI-) kérdőív felhasználásával történt 2019-ben. Eredmények: A kiégési szindróma vizsgált dimenziói közül a legjellemzőbb az érzelmi kimerülés volt, amely közel 30%-os gyakorisággal és jellemzően magas intenzitással fordult elő a neonatalis intenzív osztályon dolgozó szakdolgozók (n = 278) körében. Emellett egyötödüket a deperszonalizáció magas gyakorisága és intenzitása jellemezte. Ugyanakkor a személyes hatékonyság csökkenését közel egyharmaduk tapasztalta. A munkakör és az egészségügyben eltöltött idő nem mutatott jelentős összefüggést a kiégési szindróma előfordulásával, azonban a kiégési szindróma magasabb gyakorisággal és intenzitással fordult elő III. szintű neonatalis intenzív osztályon dolgozók körében. Következtetés: Magyarországon elsőként készült kiégésre vonatkozó felmérés kora- és újszülött intenzív osztályon dolgozó egészségügyi szakdolgozók körében átfogó jelleggel. A kiégési szindróma következményeinek ismeretében fontos a megelőzés és a tünetek mielőbbi felismerése. Orv Hetil. 2022; 163(32): 1268–1274.

Open access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors:
Erika Orosz
,
Nóra Szentmáry
,
Huba J. Kiss
,
Ágnes Farkas
,
István Kucsera
, and
Zoltán Zsolt Nagy

Acanthamoeba has a worldwide distribution in the environment and it is capable of causing a painful sight-threatening disease of the cornea designated as Acanthamoeba keratitis (AK). Nowadays, the cases of AK have surged all over the world along with its disease burden due to increasing use of contact lenses used not only for optical correction but also for cosmetic purposes. In our present work, epithelial abrasion of a 27-year-old female soft contact lens wearer with keratitis was examined. Genotype identification was carried out with a real-time fluorescence resonance energy transfer polymerase chain reaction (PCR) assay based on sequence analysis of the 18S rRNA gene. Genotyping allowed the identification of a T8 group isolate. The analysis confirmed the importance of a complete diagnostic protocol, including a PCR assay, for the clinical diagnosis of AK from human samples. Acanthamoeba T8 should be considered as potential causative organism in keratitis in human.

Restricted access

A colorectalis daganatos betegek kezeléshez jutásának jellemzői egy Baranya megyei pilotvizsgálat keretében

Characteristics related to the treatment of colorectal cancer patients based on a pilot study in Baranya county, Hungary

Orvosi Hetilap
Authors:
Dávid Fodor
,
Csilla Busa
,
Nárcisz Cservenák
,
István Kiss
,
Szabolcs Bellyei
,
Ágnes Csikós
, and
Éva Pozsgai

Összefoglaló. Bevezetés: Az európai országok közül Magyarország a colorectalis daganatos incidencia és mortalitás szempontjából az élen szerepel. Ennek hátterében a beteghez vagy az egészségügyi rendszerhez köthető tényezők is állhatnak. Célkitűzés: Kutatásunk célja, hogy pilotvizsgálat keretében feltárjuk a colorectalis daganatos betegek kezeléshez jutásának körülményeit azáltal, hogy a betegek első tünetei, kivizsgálásuk jellemzői, betegségük stádiuma és a terápiáig eltelt időtartamok közötti összefüggéseket elemezzük. Módszer: Retrospektív adatgyűjtés történt 26, Baranya megyei háziorvosi praxis colorectalis daganatos betegeinek (n = 212) adataira vonatkozóan a praxisok, valamint a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának (PTE KK) adatbázisából. Meghatároztuk a terápiáig eltelt intervallumot (TEI), amely az első orvos-beteg találkozástól – amikor a beteg colorectalis daganatra utaló tünetekkel először jelentkezett orvosnál – a terápia megkezdésének első napjáig eltelt időt jelenti. A statisztikai elemzés során deskriptív analízist, valamint varianciaanalízist végeztünk. Eredmények: A sürgősségire került betegek leggyakoribb tünete a hasi/végbéltáji fájdalom volt, míg a háziorvost felkereső betegek a véres székletet említették a legtöbbször. A sürgősségi osztályon jelentkező betegek esetében lényegesen magasabb arányban (61%) diagnosztizáltak késői (III–IV.) stádiumú daganatot, mint a háziorvoshoz forduló betegek körében (42,7%). A TEI rövidebb volt, ha a betegek sürgősségi osztályra kerültek (TEI-medián: 15 nap késői, 34,5 nap korai [I–II.] stádiumú daganat esetén), mint amikor háziorvosnál jelentkeztek először (TEI-medián: 86 nap késői, 83 nap korai stádiumú daganat esetén). Következtetés: A sürgősségi és a háziorvosi kivizsgálás esetén észlelt TEI-k összemérhetők a nyugat-európai országokéival. A hazai magas mortalitási mutatók hátterében inkább a betegek késedelmes orvoshoz fordulása állhat, ami a primer és szekunder prevenció fontosságára hívja fel a figyelmet. Orv Hetil. 2021; 162(4): 153–160.

Summary. Introduction: Hungary has one of the leading colorectal cancer incidence and mortality rates in Europe. Patient-related and healthcare-related factors may all play a role. Objective: Our objective was to investigate the characteristics related to the treatment of colorectal cancer patients by analysing their initial symptoms, disease stage, referral characteristics and total treatment intervals. Method: A retrospective study was conducted based on data from colorectal patients (n = 212) from the databases of 26 general physician practices and the University of Pécs, Clinical Center. The total treatment interval was determined as the number of days from the first patient-physician consultation with symptoms until the first day of treatment. Descriptive analysis and analysis of variance were performed. Results: Patients’ most common symptom was abdominal/rectal pain when presenting at the emergency department while bloody stool was the most common among patients visiting their general physicians. The proportion of patients with advanced stage (III–IV) cancer was significantly higher at the emergency department than among patients visiting their general physicians (61% and 42.7%, respectively). The total treatment interval was shorter when patients presented at the emergency department (total treatment interval median: 15 days for advanced stage, 34.5 days for early [I–II] stage cancer) than when they initially visited their general physicians (total treatment interval median: 83 days for early stage, 86 days for advanced stage cancers). Conclusion: The total treatment intervals for patients visiting the emergency department or their general physicians were similar to those found in Western European countries. The high mortality rates in Hungary are more probably due to patient-related delays, which highlight the importance of primary and secondary prevention. Orv Hetil. 2021; 162(4): 153–160.

Open access