Search Results
You are looking at 1 - 10 of 74 items for
- Author or Editor: Ágnes Kovács x
- Refine by Access: All Content x
The paper provides a systematic review on the cost-of-illness studies in an age-associated condition with high prevalence, benign prostatic hyperplasia (BPH), published in Medline between 2005 and 2015. Overall 11 studies were included, which were conducted in 8 countries. In the US, the annual direct medical costs per patient ranged from $255 to $5,729, while in Europe from €253 to €1,251. In 2008, in the UK total annual direct medical costs of BPH were £180.8 million at national level. In the US, overall costs of BPH management in the private sector were estimated at $3.9 billion annually, of which $500 million was attributable to productivity loss (year 1999). Due to demographic factors and possible surgical innovations in the field of urology, the costs of BPH are likely to increase in the future. Over the next decade the age of retirement is projected to rise, consequently, the indirect costs related to aging-associated conditions such as BPH are expected to soar. To promote the transparent and cost-effective management of BPH, development of rational clinical guidelines would be essential that may lead to significant improvement in quality of care as well as reduction in healthcare expenditure.
A machiavellista személyek úgy mutatnak kiemelkedő interaktív hatékonyságot, hogy nincs kiemelkedő mentalizációs teljesítményük. Az ellentmondás magyarázatára a szakirodalom a mentalizációs teljesítmény mérésének jellegzetességével (az ösztönzők hiányával) kapcsolatos motivációs érvet, illetve a fejlettebb általános emberismeretre hivatkozó kognitív érvet kínálja.Saját fejlesztésű kérdőívvel végzett kutatásunk, amelyben 399 személy vett részt, a mentalizációval kapcsolatos igényeket, célokat, attitűdöket ragadja meg. A mentalizációval összefüggő önbeszámolóknak három háttértényezőjét azonosítottuk, a mások mentális állapotainak megismerésére irányuló igényt, a zökkenőmentes interakciók igényét és a mentalizáció műveletére irányuló attitűdöt. Eredményeink szerint a machiavellista személyek kevésbé szeretnék mások mentális állapotait megismerni, de a másik két tekintetben nem különböznek a machiavelliánus nézetekkel kevésbé egyetértő társaiktól. Tanulmányunkkal a motivációs magyarázathoz kapcsolódunk, kiterjesztve annak hatókörét, amennyiben bemutatjuk, hogy a machiavellistákat általában véve kevésbé érdekli mások mentális állapotainak megismerése. A kutatásnak a machiavellisták fejlettebb általános emberismeretének irányába mutató implikációi vannak.
Liver cells of the twenty-one day old rat embryo are isolated by a modified method and autophagy is studied in them by electron microscopic morphology and morphometry. Immediately after isolation or 2.5 h incubation in nutrient-free medium, embryonic hepatocytes contain high amount of glycogen and only very few autophagic vacuoles. In contrast, all glycogen is lost and 15% of the cytoplasmic volume is occupied by late autophagic vacuoles in hepatocytes after 18 h in the same medium. Presence of 3- methyladenine in the latter case inhibits both the loss of glycogen and the appearance of autophagic vac- uoles while enlarging the multivesicular body compartment. Our findings reveal major differences between isolated embryonic and adult hepatocytes concerning autophagy. Several types of autophagic vacuoles are described in the cell types of the erythropoietic cell lineage. This means that autophagy is an integral part of erythropoiesis not only in bone marrow, but also in embryonic liver that is investigat- ed here for the first time from this point of view. The presence of unclosed isolation membranes and the predominance of early autophagic vacuoles in reticulocytes indicates that the molecular machinery of segregation is still active in this functionally and structurally highly reduced cell type.
Abstract
Fissuring of rocks is frequently of greater importance in practical rock engineering operations than the strength of the intact rock. In practice boreholes are usually analyzed by the RQD method. The limitation of this method has been discussed by several authors: for example, for RQD = 0 % [that is, where the joint intercept (distance between joints in the cores) is 10 cm or less], or RQD = 100%, the RQD provides no information on the core pieces themselves. It does not matter whether the discarded pieces are soil or fresh rock pieces up to 10 cm in length. In early 2003, more than 3,000 meter-long boreholes were analyzed in parallel with two different methods: traditional RQD, and Hansági's C (or Kiruna) Method. According to the results, in the case of a very good or very poor core, the C method shows the jointing patterns better than the widely-used RQD method. The goal of this paper is to present the C method and its advandages/disadvandages. Linear regression was found for the values between 10% < RQD < 90%, but the C value is much more sensitive than the RQD. The classification of the boreholes according to C method is also presented.
Mentalizációra irányuló igény és együttműködés integratív alkutárgyalásban
The need for mentalizing and cooperation in integrative negotiation
A mentalizációra irányuló igény társas helyzetben a partner mentális állapotának (hiedelmeinek, érzéseinek, motívumainak) a megismerésére irányuló beszámolt törekvés. A mentalizációs jelenségkör vonatkozásában az eddigi kutatások a mentalizációs teljesítmény társas viselkedésben betöltött szerepére irányultak, jellemzően a proszociális viselkedésre.
A kutatás a mentalizációra irányuló igény szerepét vizsgálja több szempontos tárgyalások során. Elvárásaink szerint a mentalizációra irányuló erős igény segíti a személyeket abban, hogy feltérképezzék alkupartnerük övékétől eltérő prioritásait és az alkuhelyzet integratív potenciálját jól kihasználó egyezségeket kössenek.
A 75 tárgyalásból (N = 150) származó tapasztalataink szerint azok a párok, amelyekben a személyeknek átlagosan magas a mentalizációs igénye, valóban jobban kihasználják az integratív alkuteret, de nem a feladat szerkezetének jobb megragadása, hanem a partnerhez való erősebb alkalmazkodás miatt. A magasabb mentalizációs igény egyúttal az integratív alku viselkedéses stílusjegyeivel is együtt járt.
Szilágyi János György: Pelasg ősök nyomában. Budapest 2002.; Horváth László: Az athéni Hypereidés (fordítás és tanulmányok). Budapest 2001.; K. W. Kierdorf: Römische Geschichtsschreibung der republikanischen Zeit. Heidelberg 2003.; Michael von Albrecht: A római irodalom története, I-II. kötet. Ford. Tar Ibolya. Budapest 2003-2004.; Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában, Lénárd Sándor írásai a nyelvekről. Szerk. Siklós Péter és Terts István. Budapest, Typotex Kiadó 2003.; Richard F. Thomas: Virgil and the Augustan Reception. Cambridge 2001.; Bölcske. Römische Inschriften und Funde. Hrsg. Á. Szabó-E. Tóth. Libelli Archaeologici Ser. Nov. No. II. Ungarisches Nationalmuseum. Budapest 2003.;
A prosztatarák Magyarországon is jelentős népegészségügyi probléma, ezért a halálozás mérséklése céljából szűrővizsgálata indokolt lenne. Szűrővizsgálati módszerek, úgymint a prosztataspecifikus antigén (PSA) kimutatása és a rectalis digitális vizsgálat rendelkezésre állnak, ám érzékenységük, fajlagosságuk, pozitív jósló értékük kívánnivalókat hagy maguk után. Nem randomizált vizsgálatokból származó bizonyítékok a szűrés lehetséges haszna mellett szólnak, azonban randomizált, ellenőrzött vizsgálatok még nem szolgáltattak meggyőző bizonyítékot. A szűrővizsgálat – a fajlagosság korlátozott volta miatt – túldiagnosztizálás és túlkezelés révén jelentős kárt is okozhat. A szerzők népegészségügyi szempontból megalapozott álláspontja szerint a szűrővizsgálati módszerek alkalomszerű felhasználása a szakorvosi diagnosztika keretében nem ütközik akadályba, azonban népegészségügyi lakosságszűrés nem kezdhető el mindaddig, amíg a folyamatban lévő randomizált, ellenőrzött vizsgálatok meg nem hozzák a várt bizonyítékokat.
A rosszindulatú daganatos megbetegedések súlyos népegészségügyi problémát jelentenek Magyarországon. A daganatos halálozás mérséklésére a tünet- és panaszmentes személyek szervezett szűrővizsgálata a legígéretesebb stratégia. A szakterület mai állása szerint a népegészségügyi szűrővizsgálat kritériumait a mammográfiás emlőszűrés, a citológiai vizsgálatot alkalmazó méhnyakszűrés és a székletbeli rejtett vér immunkémiai kimutatásán alapuló vastagbélszűrés elégíti ki. A szájüregi daganatok és a prosztatarák korai felismerésére szolgáló epidemiológiai módszerek hatásossága máig nem bizonyított, ezért csak az orvosi gyakorlat részeként, alkalomszerűen alkalmazhatók. A korai tüdőrák felismerésére még nem rendelkezünk hatásos módszerrel, ezért nem szerepel a népegészségügy napirendjén. – A szervezett, azaz személyes meghívást, visszahívást és követést alkalmazó szűrővizsgálatok helyt kaptak a Nemzeti Népegészségügyi Programban. A népegészségügyi szűrés koncepciója összhangban van az Európai Unió irányelveivel. A szűrővizsgálati programok megszervezése, koordinálása és értékelése az Országos Tisztifőorvosi Hivatal feladata. Az elmúlt években kiépült a feladat ellátására alkalmas adminisztratív és információs rendszer, beleértve az országos szűrési nyilvántartást, az ÁNTSZ intézeteire alapozott szűrési koordinációs rendszer, valamint az országos igényeket kielégíteni képes mammográfiás és citológiai hálózat. A vastagbélszűrés feltételeinek megteremtése folyamatban van. A közlemény összefoglalja a megoldásra váró feladatokat és a szervezett szűrés várható eredményeit.
Magyarországon az emlőrák jelentős népegészségügyi probléma. A halálozás mérséklésére a tünetmentes asszonyok szervezett, azaz személyes behíváson, visszahíváson és utánkövetésen alapuló szűrővizsgálata a legígéretesebb módszer. A tapintásos emlővizsgálattal kiegészített mammográfiás szűrés az 50–65 éves korcsoportban bizonyítottan hatásos; praemenopausalis asszonyok esetében a hatásosság még nem bizonyított, ennek ellenére a közvélemény és a szakmai döntéshozókra nehezedő nyomás miatt a perimenopausalis korban levő (45 év feletti) asszonyokat nem rekesztik ki a szűrőprogramból. Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Program megteremtette a szervezett emlőszűrés szervezeti, adminisztratív, jogszabályi és pénzügyi feltételeit, így a szűrőprogram 2002 óta működik. A két szűrési ciklus adatai szerint a szervezett szűrésen a meghívottak mintegy 40%-a vesz részt. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár észrevételei szerint a meghívásos szűrés hatására jelentősen megemelkedett a diagnosztikus mammográfiás vizsgálatok száma; ez arra utal, hogy számosan a szervezett szűrés keretein kívül keresik a szűrés lehetőségét. A szűrővizsgálattal felfedezett emlőrákok száma, ezen belül a kis rákok aránya a nemzetközi standard értékeknek megfelelő. Az ún. intervallumrákok gyakoriságának megállapítására a szűrési nyilvántartással együttműködő patológiai adatbank létesítése folyamatban van. A szervezett emlőszűrés egészség-gazdaságtani elemzés szerint elfogadható a finanszírozó számára.
