Search Results

You are looking at 1 - 10 of 62 items for

  • Author or Editor: Ágnes Nagy x
Clear All Modify Search

The turbulence in global financial markets presents a serious challenge to the stability of the monetary policy trilemma configuration. The trilemma states that a country may simultaneously choose only two of the following three policy goals: monetary policy independence, exchange rate stability, and financial integration. In order to analyse if the financial crisis brought changes in Romania’s monetary policy preference, we have constructed indexes that measure the trilemma policy goals individually in the period between 2005 and 2012. Using these indices, we have shown that there are significant differences between the means of monetary independence and exchange rate stability indices in the pre- and post-crisis periods.

Restricted access

Az 1990-es évek óta számos nemzetközi szakember írt az evészavar szomatikus szövődményeiről, így a fogászati-sztomatológiai jellegűekről is. Közülük többen hangsúlyozták azt, hogy ez a fiatal korosztályra jellemző súlyos táplálkozási betegség a szájüregi elváltozásokkal már a korai szakaszban megjelenhet, így a fogorvosok az elsők között diagnosztizálhatják. Ennek ellenére sokszor még sincsenek tudatában a multidiszciplináris kezelésben való részvételük fontosságával. Még ha tudnák is, hogy miről szól ez a betegség és idejekorán felismernék a szájüregi elváltozások alapján, akkor sem tépné ki a probléma gyökerét a betegeknek adott tanács: Gyakrabban mossanak fogat! Nem csak a faló-purgáló mechanizmus szövődményeinek minél korábbi kezelése, az orális higiénia megtartása, hanem a pszichiáterek közreműködésével a patológiás szokások kontrollálása és gyógyítása is szükséges a teljes gyógyulás érdekében. A betegség multidiszciplináris jellegéből adódóan kívánatos a sokoldalú kommunikáció, ezért a szervi-szervezeti betegségek fogászati tükröződésének a fogorvosi konferenciákon és szaklapokban való közlésén túl a sztomatológiai eredmények háziorvosok, szakorvosok általi megismerése is javasolt. Orv. Hetil., 2012, 153, 1779–1786.

Restricted access

Abstract

The Kiskunhalas-NE (KIHA-NE) fractured hydrocarbon reservoir is part of the structurally rather complex crystalline basement of the Great Hungarian Plain. In the course of petrologic and thermometric examinations various rock types of the investigated area have been classified and characterized. There are four basic lithological units in the area. In the lowest structural position orthogneiss is common, which according to its petrographic features is assumed to be identical to the orthogneiss body of the adjacent Jánoshalma (JH) basement high (metamorphic peak temperature T < 580 °C according to Zachar and M. Tóth 2004). The next rock unit upward is the highly mylonitized variety of the orthogneiss with textural features suggesting deformation in an extensional stress regime. In the higher section of the mylonite zone graphitic gneiss mylonite is characteristic, with a peak metamorphic T of 410±45 °C. The lithology in the shallowest position of the area is a graphitic carbonate phyllite, with a T of 375 ± 15 °C. Estimation of the deformation temperature for both mylonitic rocks results in approximately Tdef ∼ 455 °C. All data together suggest that between the top (graphitic carbonate phyllite) and the bottom (orthogneiss) of the ideal rock column there is about 200 °C peak metamorphic temperature deviation. The two extreme metamorphic blocks probably became juxtaposed along an extensional fault zone in the basement at approximately 15 km depth.

Restricted access
Periodica Mathematica Hungarica
Authors: Gábor Nagy, Gyula Pap and Ágnes Szendrei
Restricted access

A fejlett országok jóléti államai nemzetközi versenyképességük megtartása és hosszú távú finanszírozhatóságuk érdekében a 80-as évektől a gazdaság számos területéről visszahúzódtak, miközben az egészségügyi szektorban fenntartották domináns szerepüket. Ennek hátterében elsősorban az idősödő lakosság, az egészségügyi technológiák kínálatának növekedése, a betegségek struktúrájának és a társadalom igényeinek megváltozása áll. Ebben a tanulmányban Hollandia és Anglia egészségügyi rendszerén keresztül vizsgáljuk ezeket a jelenségeket és hatásukat az egészségügyi források újraelosztására. Vizsgálatunk azt mutatja, hogy nagyon hasonló célok – a hatékonyság javítása és a méltányosság biztosítása – mentén kialakított, de eltérő társadalmi-gazdasági hagyományokkal rendelkező egészségügyi rendszerek sok szempontból különböző módon reagálnak az őket ért hatásokra. A holland rendszerben a magánszektor szerepe az egészségügyi piac működésében fokozatosan erősödik, amely versenyző biztosítókat működtető társadalombiztosítási rendszer kialakításához vezetett. Angliában az elsődleges rendszerszervező elv az egészségügyi szolgáltatásokhoz történő méltányos hozzáférés biztosítása, amely állami tulajdonú területi monopóliumok működtetését erősítette. Az alapvető különbségek ellenére az állam újraelosztó, koordináló szerepe társadalmi-gazdasági berendezkedéstől függetlenül mindkét országban kulcskérdés maradt. Eközben a magánszektor, a verseny és a hatékonysági elvárások az egészségügyi költségvetésekre nehezedő nyomás hatására mindenhol erősödtek. Vizsgálatunkból az következik, hogy a jóléti államokban a közösségi döntéseken nyugvó nemzeti egészségpolitikának a külső és belső környezeti tényezők hatása mellett is jelentős mozgástere marad, így az állam nemcsak elszenvedője az egészségügyi szektorban végbemenő változásoknak, hanem maga is képes befolyásolni őket.

Restricted access

Absztrakt

Vizsgálatunk célja emlő- és/vagy nőgyógyászati tumorral kezelt nők táplálkozási szokásaiban bekövetkező változások vizsgálata volt, összefüggésben néhány demográfiai tényezővel, a daganat típusával és az egészségügyi személyzet diagnózist követő életmód-tanácsadó tevékenységével. Az önkitöltős, kérdőíves felmérésben 155 véletlenszerűen kiválasztott, emlő-, illetve nőgyógyászati tumorral kezelt nő vett részt. A kérdőív a megkérdezettek szocio-demográfiai jellemzőit, az orvoshoz fordulás körülményeit, a daganat terápiájának módját, a jelenlegi egészségi állapotot, valamint a daganat diagnózisa előtti és utáni életmódot vizsgálta. A megkérdezett nők 78,7%-a változtatott a táplálkozási szokásain a daganat diagnózisát követően. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás emelkedett a legnagyobb arányban (70,3%). A magasabb végzettségű nők nagyobb arányban reformálták meg táplálkozásukat, mint az alacsonyabb végzettségűek (p=0,031). Azok, akiknek orvosuk javasolta az életmód-változtatást, közel négyszer nagyobb eséllyel (OR: 3,87; CI: 1,40–10,69) módosítottak táplálkozási szokásaikon, szemben azokkal, akik nem kaptak ilyen tanácsot. Az emlőtumoros betegek háromszor nagyobb eséllyel (OR: 3,21; CI: 1,05–9,84) alakítottak étrendjükön, mint a nőgyógyászati daganattal kezelt páciensek. A daganatos betegek étrendjének változtatását leginkább befolyásoló tényező az orvosi személyzet tanácsadó tevékenysége volt. Az eredmények alapján az orvosok kiemelkedő szereppel bírnak a daganatos páciensek táplálkozásának megváltoztatásában.

Restricted access

Absztrakt

Daganatos betegekben a vénás thromboembolia kockázata 2–7-szer nagyobb a nem daganatos betegekhez viszonyítva, ami 1990 óta folyamatosan nő és jelentős morbiditási és mortalitási tényező. A közleményben megbeszélésre kerülnek a vénás thromboemboliára hajlamosító kockázati tényezők. A vénás thromboembolia kockázata függ a daganat típusától és stádiumától, például a hasnyálmirigy- és az agydaganatok nagyobb kockázatot jelentenek vénás thromboemboliára, mint az emlő- vagy a prosztatadaganatok. A kockázat függ a daganat lokalizált vagy metasztatikus állapotától, az utóbbi lényegesen nagyobb kockázatot jelent. A tumoros sejtekből származó prokoaguláns faktorok, citokinek, növekedési faktorok direkt vagy indirekt módon fokozzák a vénás thromboembolia incidenciáját. A daganatellenes kemoterápia 6,5-szeresére emeli a vénás thromboembolia populációs gyakoriságát, amely a kemoterápiát kapó járóbetegek legjelentősebb kockázati faktora és a második leggyakoribb haláloka. A szerzők áttekintik a daganatellenes kemoterápia okozta vénásthromboembolia-profilaxis irányelveinek fejlődését a kórházi és a járóbeteg-ellátásban. A jelenlegi ajánlások profilaxis céljából elsősorban a kis molekulatömegű heparint ajánlják. A daganat okozta kis molekulatömegű heparin további kutatása célzott, hatékony profilaxishoz fog vezetni. Orv. Hetil., 2016, 157(6), 203–211.

Restricted access

Hospice-betegek körében a depresszió gyakori jelenség. Az utóbbi években a nemzetközi szakirodalom új jelenséggel, a demoralizációval is foglalkozik. Klinikai vizsgálatok szerint a depressziónál jobban jellemzi a palliatív ellátásban lévő betegek állapotát. Magyarországon a demoralizációval kapcsolatban még nem történtek vizsgálatok. Célkitűzés: A demoralizációs skála magyarországi bevezetése, gyakorlati hasznosíthatóságának megismerése. A demoralizáció és a depresszió vizsgálata, összehasonlítása. Módszer: A demoralizációs skála magyarra fordítása és felvétele a Beck-féle rövidített depressziós skálával együtt Pécsen az intézeti és otthoni hospice-ellátású betegek körében. Eredmények: A súlyosan demoralizált, ugyanakkor nem depressziós betegek aránya 10,5–21%. A demoralizáció súlyosságát tekintve 37–53% a súlyosan demoralizáltak aránya. Jelentősen demoralizáltabbak és depressziósabbak azok a betegek, akik fájdalomtól vagy súlyos fizikális panasztól szenvednek. Következtetés: Hospice-betegek körében a demoralizáció magasabb arányban jelenik meg, mint a depresszió. A demoralizációs skála alkalmas a betegeket foglalkoztató érzések, gondolatok megismerésére. A fizikai tünetek enyhítése befolyásolja az érzelmi állapotukat. A demoralizációs kérdőív hazai bevezetésével nyert eredmények alapján a módszer jó eszköze lehet a pszichés vezetésnek a palliatív ellátásban. Orv. Hetil., 2012, 153, 737–743.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Patrícia Sarlós, Ágnes Király and Lajos Nagy

Bevezetés: A Peutz–Jeghers-szindróma (PJS) autoszomális dominánsan öröklődő bélpolyposis, mely pigmentanomáliával és fokozott rákrizikóval jár. Célkitűzés, módszer: Két PJS család 5 generációját vizsgáltuk (21–21 fő) a klinikai jellemzők megítélése céljából anamnézis, fizikális vizsgálat, labor, radiológiai és eszközös vizsgálatok segítségével. Eredmények: Az A-családban a 13 érintett személy mindegyikénél születéskor jelen volt a periorális melanosis, az első tünet görcsös hasi fájdalom volt (átlag 12, 2–35 év). Kilenc betegnél összesen 14 hasi műtétet végeztek akut has miatt. 4/13 beteg vékonybélileusban halt meg (átlag 7; 2–31 év), 2/13 gasztrointesztinális (GI) eredetű tumor miatt (54 év). A B-család 7 érintett betegénél szintén hasi görcsök jelentkeztek először (átlag 22 év), fő halálokként nőgyógyászati (1/5) és gasztrointesztinális (GI) malignomák (4/5) szerepelnek időskorban. Következtetések: Eredményeink alátámasztják, hogy a PJS nem jóindulatú betegség, melynek kimenetele nehezen jósolható a variábilis expresszió és az inkomplett penetrancia miatt. Hangsúlyozni kívánjuk a családfavizsgálat szerepét, valamint a családon belüli vezető tünet meghatározását. Minden családtagnál széklet Weber és rutin laborvizsgálat elvégzését javasoljuk, ezek pozitivitása, illetve panaszok esetén teljes körű kivizsgálást protokoll szerint.

Restricted access

Célkitűzés: Manuális mikrokeratom segítségével végzett elülső lamelláris keratoplasztikával nyert tapasztalatunk ismertetése. Betegek és módszer: Pterygiumeltávolítás után visszamaradt centrális, elülső stomalis corneaheg és nagyfokú irreguláris astigmia miatt lamelláris keratoplasztikát végeztünk mikrokeratom segítségével 67 éves férfi betegünk bal szemén. A cornea állapotát videokeratográfiával rögzítettük. Eredmények: A páciens legjobb korrigált látóélessége, amely műtét előtt +7,0 szferikus és –9,0 cilindrikus dioptriával 0,6 volt, a posztoperatív hatodik hónapra meghaladta a preoperatív értéket. A korrigálatlan visus 0,15-ról 0,6-re javult. A topográfiával mért corneacilinder 7,98 D-ról 3,79 D-ra, a felszíni aszimmetriaindex 2,42-ról 1,48-ra, a felszíni regularitási index 3,24-ról 1,72-ra javult. A minimum keratometry reading (38,35 D) értéke a hatodik hónapra normálértéket (41,69 D) vett fel. Következtetés: A mikrokeratommal végzett elülső lamelláris keratoplasztika technikailag biztonságosan kivitelezhető, alkalmasnak tűnik szaruhártyahegek feltisztításán kívül nagyfokú, irreguláris astigmia csökkentésére, ezáltal a látóélesség javítására is.

Open access