Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: Ágnes Váradi x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A modern biztosításnak, illetve magának a biztosítási szerződéseknek a története rövid, alig 200 évre tekint vissza. A különböző finanszírozási, biztosítási és kockázatelemzési módszerek létére már az ókori jogrendszerek – görög és római jog – szabályozásában is találunk utalásokat. – Az élet- és egészségbiztosítások római jogi előképeiként a collegium funeraticium (a temetkezési egyesület) és a collegium tenuiorum (beteggondozás céljára létrejött egyesület) értékelhető. Ezeknek az egyesületeknek a collegium ok szabályozásának általános római jogi rendszerében elfoglalt helyét, egyes egyedi sajátosságait, szervezetét és céljait vizsgálom a Corpus Iuris Civilis, illetőleg a Digesta fragmentumai, valamint hazai és német, angol illetve orosz római jogi szakirodalom felhasználásával. – Mindezek ismeretében teljessé válhat egy olyan „kis fejlődéstörténet”, mely ha közvetlenül nem is járul hozzá a biztosítási rendszer mai működtetéséhez, de mindenképpen feltár egyfajta belső logikát, mely megalapozhatja a szerves fejlődést a biztosítási jog területén. S egyben bizonyítja, hogy a római jogi alapoknak ma is van létjogosultságuk a szerződési jogban.

Restricted access

Az egészség védelme, különösen a balesetből és betegségből eredő kockázatok viselésének és a károk megtérítésének szabályozási igénye már a római jog időszakában is megjelent, különböző jogintézmények szabályozási rendszerébe ágyazva. Egységes szabályozási előkép hiányában a különböző személyi körök egészségében, testi épségében beállt károsodásokat érdemes kiemelni: a vizsgálat során ki kell térnünk a rabszolgákat, a filius familiasokat és a szabad embert ért sérülések, betegségek jogi minősítésének bemutatására. A Digesta fragmentumaiból származó esetek nemcsak konkrét jogi problémákat vetnek fel, hanem messzebb mutató elméleti kérdések kiindulópontjai is lehetnek. Így például joggal vetődhet fel a kérdés: Ha a haláleset rossz gyógyszerezés következménye, felel-e az orvos? Része volt-e az utókezelés az orvos gyógyítótevékenységének a római jog értelmezésében? Mindezeknek a kérdéseknek a megválaszolása nem szakadhat el a római jog komplex felelősségi rendszerének bemutatásától, valamint a szerződéses és szerződésen kívül okozott károk megtérítésének, a lex Aquilia intézményének, illetve a felelősségi rendszer alapjainak ismertetésétől. Az egyes esetek elemzése során kitérek a ma már klasszikusnak számító római jogi szakirodalom álláspontjára, továbbá a kortárs hazai és külföldi szerzők nézeteire is. Ezen példák bemutatása egyrészt a deliktuális felelősség kialakulásának egy sajátos állomását tárja fel, másrészt hozzájárulhat a modern egészségügyi felelősség fogalmának elméleti szintű továbbfejlesztéséhez.

Restricted access

Az Európai Bizottság 2012–2020-as időszakra vonatkozó, az elektronikus egészségügyi fejlesztések irányait felvázoló cselekvési tervének kidolgozása és az úgynevezett Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Tér kialakítását előirányozó törvénytervezet társadalmi vitára bocsátása nyomán az e-health fejlesztések a közösségi és a hazai jog szintjén is meghatározó kérdéskörré váltak. A tanulmány célja a magyar és a közösségi e-health megoldások alapvető jellemzőinek felvázolása a releváns jogi normák, az európai uniós intézmények dokumentumai és a másodlagos irodalmi források segítségével. A fejlesztés alapvető céljainak és eszközeinek meghatározása révén feltárhatók az európai uniós és nemzeti jogi nézőpontok különbözőségei. A fejlesztési programok és a már létező megoldások elemzése az interoperabilitás megteremtésének nehézségeit és a finanszírozási lehetőségeket szemlélteti. Az elemzést a hatásköri és alapjogi szempontok bevonása zárja. Ezen vizsgálat mentén kijelölhetők az e-health fejlesztések jogi, gazdasági és technológiai keretfeltételei. Orv. Hetil., 2014, 155(21), 822–827.

Restricted access

Preliminary Data of Life and Health Insurance in the Roman Law

(Collegium funeraticium and collegium tenuiorum)

Hungarian Medical Journal
Author:
Ágnes Váradi

With the explosion of insurance contracts in the last two hundred years both in Europe and around the rest of the world, there is a temptation to think that the financing and insuring on projects on limited or non-recourse terms is a relatively novel concept. This is, however, far from being true. Indeed, there is an early evidence of project financing techniques and insurance contracts being actively used during the ancient times. The first examples come from the Roman law but there are similar legal institutions even in the ancient Greek legal system. The essay analyses the legal history of assurances on lives and health in the Roman law, especially the question of the collegium tenuiorum and the collegium funeraticium . In the centre of the studies are the analyses of their legal personality, the changes in the regulation concerning their foundation, the purpose and the internal organisation. The treatment of the main topics begins with fragments from the material of the Corpus Iuris Civilis by Justinian. After that the views of the most important authors and the contemporary investigations in the Roman law found the statements of the paper. As a result of these analyses we can see the process of development in the ancient legal systems, especially in the Roman law. And although these results have no immediate influence on the present legal regulation, it can demonstrate original tendencies in the field of insurances. This way we can prove that the Roman law is a still existing basis for the development in contractual law.

Restricted access

The question of a uniform European administrative (procedural) law has recently entered centre stage in the legal scholarship and gradually in the EU policy-making. As an element of this discourse, the paper analyses the concept of ‘authority’ (a basic concept of the European administrative law) from three aspects: The fi rst question is whether ‘administrative authority’ has a sui generis definition in EU law and what its characteristic features are. Second, the exercise of ‘public authority’ will be described, especially the forms of cooperation between authorities. Third, the concept of ‘authority’ will be examined as a set of principles governing the exercise of public powers in the administrative procedures, with the help of primary and secondary sources of EU law and some non-binding documents. The interpretation of the principles is possible on the basis of the case-law of ECJ. In the fi nal part of the paper, the practical appearance of the principles will be outlined with the help of the recently published ReNEUAL Model Rules. Using these techniques a general overview will be set out concerning the concept of ‘authority’ in EU administrative law.

Full access

Access to constitutional complaint procedures: A real chance?

Remarks on the availability of legal aid in constitutional court procedures in Austria, Germany and Hungary

Hungarian Journal of Legal Studies
Author:
Ágnes Váradi

Abstract

In a recent decision, the European Court of Human Rights concluded that the constitutional complaint before the Hungarian Constitutional Court can be seen as an effective domestic remedy. This decision shows the growing role of constitutional complaint procedures even in the international system of human rights protection; therefore, it is worth examining how national laws ensure efficient access to such procedures. The current paper aims to analyse a specific aspect of this complex problem, namely, the question of legal aid in constitutional court proceedings – particularly constitutional complaints procedures – in Germany, Austria and Hungary. As a general staring point, it is intended to derive the need for legal aid from the national constitutions, followed by an analysis on the availability of legal aid schemes for constitutional complaint procedures and their conditions. The examination is based on the national legal provisions and case-law, as well as the relevant secondary literature. This comparative study can enable some conclusions to be drawn on the question of how constitutional complaints can become more efficient tools in the protection of fundamental rights for those in need, as well.

Open access