Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Ákos Botos x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Malignus emlőtumor? Gyulladásos emlőelváltozás? Ritka benignus kórkép?

A Rosai–Dorfman-betegség megjelenése az emlőben

Malignant breast cancer? Mastitis? Rare benign disease?

Rosai-Dorfman disease of the breas
Magyar Sebészet
Authors:
Edina Zita Kiss
,
Ákos Botos
,
Zoltán Szöllősi
, and
Erika Tóth

Esetismertetés

A Rosai–Dorfman-betegség egy ritka, benignus, non-Langerhans sejtes histiocytosis, melyet masszív lymphadenoptahiaval járó sinus histiocytosisként is neveznek. Klasszikus formája a noduláris, azonban extranodalis manifesztáció is előfordul. Esetünkben egy 58 éves nőbeteget a bal emlő belső-felső quadránsának megfelelően kialakult többszörös, livid kután csomó, valamint ugyanezen quadránsban tapintható rezisztencia miatt vizsgáltunk. A klinikai megjelenés alapján emlőcarcinoma kután metasztázisára gondoltunk. A bőrelváltozások egyikéből vett excisionalis biopszia és az emlőben tapintható csomóból vett core biopszia vizsgálati eredményei ellenére a Rosai–Dorfman-betegség diagnózisát csak a sebészi excisiót követően a végleges szövettani vizsgálat adta.

Megbeszélés

A Rosai–Dorfman-betegség ritka extranodalis megjelenési formája az emlőben kialakuló forma. Ismerete differenciáldiagnosztikai szempontból fontos.

Restricted access

Hasfali sérvek laparoscopos rekonstrukciója

Laparoscopic reconstruction of abdominal wall hernias

Magyar Sebészet
Authors:
Sikorszki László
,
Bezsilla János
,
Botos Ákos
,
Berecz János
,
Temesi Rita
, and
Bende Sándor

Absztrakt

A feszülésmentes technika elterjedése, modern, szövetbarát hálók gyártása új műtéti technikák bevezetését tette lehetővé. A minimál invazív sebészet térnyerése a hasfali sérvek rekonstrukciójánál is megfigyelhető. A szerzők ennek tükrében végeztek laparoscopos hasfali rekonstrukciókat, melynek eredményei az irodalmi adatokkal egybecsengően igen kedvezőek. Az eljárás egyesíti a minimál invazív sebészet és a feszülésmentes technika előnyeit.

A szerzők 102 beteg laparoscopos technikával operált hasfali sérv műtéti eredményeit ismertetik. Osztályukon 1999. január 1. és 2006. december 31. között 978 hasfali sérvműtét történt, ebből 102 laparoscoposan.

A hasfali defektus átlagos nagysága 62 (12–160) négyzetcentiméter, a beültetett háló átlagos nagysága 300 (150–750) négyzetcentiméter volt.

Az átlagos műtéti idő 70 (30–180) perc. Az átlagos ápolás 4 (1–7) nap.

Az eddig operált és visszarendelt betegeiknél 2 recidívát észleltek. Betegeiket 2–96 hónapja ellenőrzik, az átlagos követési idő 18 hónap. Műtéti eredményeiket kedvezőnek ítélik, a laparoscopos megoldás jelentősen csökkenti a szövődmények gyakoriságát, a kórházi ápolási időt, gyorsabb felépüléshez vezet, a nyílt műtétnél jóval alacsonyabb recidívaaránnyal jár, kozmetikailag kedvezőbb, lehetővé teszi incisionalis sérveknél a fel nem ismert kisebb sérvkapuk feltárását és fedését.

Restricted access

Appendix mucokele laparoscopes műtéti megoldása

Laparoscopic operative treatment of appendix mucocele

Magyar Sebészet
Authors:
Rita Temesi
,
János Bezsilla
,
Ákos Botos
,
László Sikorszki
,
János Berecz
,
Tímea Pap
,
Zsuzsanna Ludvig
, and
Sándor Bende

Absztrakt

A mucokele mucinnal telt, tágult, egy- vagy többrekeszű üreg, amely ritka az appendixben. A betegség legtöbbször tünetmentes, gyakran mellékleletként kerül felismerésre. Malignus elváltozások kizárása céljából részletes kivizsgálást igényel. A sebészi kezelés a műtéti lelettől, illetve a szövettani feldolgozástól függően appendectomiától a jobb oldali hemicolectomiáig terjedhet. Cikkünkben áttekintjük a betegség klinikumát, diagnosztikus lehetőségeit, valamint saját tapasztalataink figyelembevételével a műtéti megoldásokat. Öt beteget mutatunk be, kiknél három esetben jobb alhasban tapintható fájdalmatlan rezisztencia, egy esetben bizonytalan jobb alhasi fájdalmak, egy esetben hasi fájdalmak, fokozódó hasmenés miatt indult kivizsgálás, melynek során hasi ultrahang és CT-vizsgálatok felvetették a mucokele lehetőségét, colonoscopos vizsgálat intraluminalis eltérést nem talált. Laparoscopos exploratiót követően két esetben laparoscoppal asszisztált coecumkúp-resectiót, két esetben laparoscopos appendectomiát és egy esetben laparoscopos coecumkúp-resectiót végeztünk. A szövettani feldolgozás appendix mucokelét igazolt malignitásra utaló jel nélkül. Mindegyik betegünk szövődménymentesen gyógyult, a posztoperatív 5. napon emittáltuk őket. A mai napig, 6–30 hónapos követés után, betegeink panaszmentesek. Az appendix mucokele műtéti megoldásaként ajánlható a laparoscopos technika.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors:
Rita Temesi
,
László Sikorszki
,
János Bezsilla
,
Ákos Botos
,
Attila Berencsi
,
András Papp
,
Örs Péter Horváth
, and
András Vereczkei

Absztrakt

Bevezetés/célkitűzés: A sebészi technika és tapasztalat jelentősen meghatározza a rectosigmoidealis tumorok kezelését. Anyag és módszerek: 2005 és 2009 között 200 rectum- és rectosigmoidealis tumor miatt operált betegünket prospektíve 39,8 hónapig követtük. Recidív tumor és távoli áttét kizáró ok volt. Elsődleges célunk volt összevetni az átlagos túlélést a két csoport közt; a másodlagos célunk volt összehasonlítani a stádiumfüggő túlélést, a helyi kiújulás és távoli áttétek incidenciáját. Kielemeztük az intra- és postoperativ szövődményeket, műtéti időt, a specimen oncopathologiai minőségét és az ápolási időket. Eredmények: A hároméves követés alatt a túlélési és kiújulási adatok nem mutattak szignifikáns különbségeket. Az ápolási idő a laparoscopos csoportban szignifikánsan rövidebb volt, valamint a középtávú túlélési adatok is az előrehaladottabb stádiumú eseteknél jobbnak mutatkoztak. Az incisionalis sérvek aránya is szignifikánsan kevesebb a laparoscopos csoportban. Következtetések: A laparoscopos rectum- és rectosigmoidealis resectiók eredményei nem rosszabbak, sőt jobbak, mint a nyitott műtétek esetén. Hozzáadva a minimálisan invasiv technika előnyeit, elsőként választandó módszer lehet.

Restricted access