Search Results
You are looking at 1 - 5 of 5 items for
- Author or Editor: Ákos Issekutz x
- Refine by Access: All Content x
Absztrakt
Célkitűzések: Irodalmi adatok alapján a súlyos posztoperatív komplikációkat követően feltételezhetően gyakrabban alakul ki lokális recidíva, illetve távoli metastasis. Ezt saját beteganyagunk vizsgálatával szerettük volna igazolni. Módszerek: 2000. január 1. és 2004. december 31. között 332 betegnél végeztünk elektív, kuratív resectiót colorectalis carcinoma miatt. A posztoperatív szövődményeket a módosított Clavien-beosztás szerint osztályoztuk. A műtétet követően 30 napon belül fellépő szövődményeket rendszereztük. A szövődmények összesítésében minden szövődményt feldolgoztunk, betegenként pedig mindig a legsúlyosabb szövődményt vettük figyelembe. Az utánkövetési időszak 2009. december 31-ig terjedt. A vizsgált tényezőket egy-, illetve többváltozós rendszerben, statisztikai próbákkal elemeztük. Eredmények: A betegek átlagéletkora 64 év volt, 56%-uk (187 beteg) férfi volt. Műtét előtt 84 beteg (25,3%) részesült onkológiai kezelésben. A vizsgálatba csak R0 resectión átesett betegeket választottunk be. 182 beteg esetében (56,3%) szövődménymentes volt a műtét utáni időszak. A mortalitás 3,3% volt. Grade 4-es szövődmény 5 betegnél (1,5%), Grade 3-as 26 betegnél (8%), Grade 2-es 83 betegnél (25,8%), Grade 1-es 25 betegnél (7,7%) jelentkezett. Az utánkövetési idő alatt 75 betegnél (23,3%) alakult ki lokális recidíva és/vagy távoli metastasis. A tumor gradusa (p = 0,008), a daganat stádiuma (p = 0,0001), és a szövettani vizsgálat során észlelt ér-, illetve nyirokérbetörés (p = 0,0001) egyértelműen hajlamosít későbbi lokális recidíva és/vagy metastasis kialakulására. Grade 3-as szövődményeket követően gyakrabban alakul ki recidíva (p = 0,0039), és magasabb a tumorspecifikus halálozás aránya is (p = 0,05). Konklúziók: Elektív, kuratív colorectalis carcinomák resectióját követően jelentkező Grade 3-as típusú szövődmények esetében gyakrabban lehet recidíva és/vagy távoli metastasis kialakulására számítani, magasabb a tumorspecifikus halálozás is. A posztoperatív szövődmények nem csupán a közvetlen műtéti időszakban jelentenek veszélyt a beteg számára, de onkológiai hatásuk révén a hosszú távú túlélés esélyét is jelentősen rontják.
Az epekövesség mellett kialakult akut cholecystitis diagnosztikája és terápiája jól meghatározott. A cholecystectomia a leggyakoribb műtétek közé tartozik. Az akut acalculosus cholecystitis ezzel szemben másodlagos kórkép, amelyben a kiváltó ok azonosítása differenciáldiagnosztikai kihívást jelenthet, és a műtét indikációja gyakran nem egyértelmű. A dolgozat áttekinti az akut acalculosus cholecystitis lehetséges kiváltó okait, és irodalmi adatok alapján támpontokat nyújt a cholecystectomia javallatának felállításához. Orv. Hetil., 2014, 155(3), 89–91.
Absztrakt
Bevezetés: A súlyos acut pancreatitis a gastroenterologiai sebészet nagy kihívást jelentő területe. A legújabb kutatások szerint a teljes parenteralis táplálás kiegészítéseként intravénásan adott glutamin segíthet a septicus szövődmények megelőzésében, és csökkentheti a halálozási rátát, azt azonban még nem vizsgálták, vajon az enteralis táplálás eredményeit is képes-e javítani a glutamin. Célkitűzés: A korai jejunalis táplálás és az intravénás glutamin-dipeptid együttes alkalmazásának vizsgálata súlyos acut pancreatitisben, prospektív randomizált kettős vak kontrollált klinikai vizsgálat során. Beteganyag és módszerek: Vizsgálatunkban 45 súlyos acut pancreatitis miatt kezelt beteg vett részt, akiknél felvételkor a Glasgow score legalább 3 volt, és/vagy a CRP 150 mg/ml feletti. A glutamincsoport (n = 24) tagjai napi 0,5 g/kg i.v. glutamint, a kontrollcsoport (n = 21) tagjai azonos mennyiségben a kórházi gyakorlatban alkalmazott, egyéb aminosavakból álló infúziót kaptak 7 napig. A felvételt követő 48 órán belül minden betegnél elkezdtük a nasojejunalis táplálást, és kezelésük minden egyéb szempontból is azonos irányelvek szerint történt. A vizsgálat elsődleges végpontjaként a pancreasspecifikus septicus szövődmények és a szervi elégtelenségek gyakoriságát, másodlagos végpontokként a radiológiai és sebészeti intervenciók szükségességét, a kórházi tartózkodás időtartamát és a mortalitást jelöltük meg. Eredmények: A glutamincsoportban 4 betegnél alakult ki fertőzött acut peripancreaticus folyadékgyülem, 2 betegnél fertőzött postnecroticus folyadékgyülem, 2 esetben fertőzött pseudocysta és 2 betegnél fertőzött necrosis. Tíz esetben UH-, illetve CT-vezérelt punkcióval és drainage-zsal sikerült megszüntetni a folyadékgyülemet, műtétre egy betegnél sem volt szükség. A kontrollcsoportban 4 betegnél alakult ki fertőzött acut peripancreaticus folyadékgyülem, 2 betegnél fertőzött postnecroticus folyadékgyülem, 3 esetben fertőzött pseudocysta és 3 esetben fertőzött necrosis. Kilenc esetben sikeres volt a radiológiai intervenció, három betegnél sebészi beavatkozásra kényszerültünk. A kontrollcsoport mortalitása 14% (3 beteg) volt, szemben a glutamincsoport 0%-os mortalitásával. A glutamincsoport átlagos ápolási ideje 10,6 nap volt, ami szignifikánsan rövidebb a kontrollcsoport 15,9 napjánál (p = 0,00104). Összefoglalás: A glutamincsoport eredményei minden vizsgált paraméter esetén valamivel jobbnak bizonyultak a kontrollcsoportéinál, de statisztikailag kimutatható különbséget csak az ápolási napok számában sikerült igazolni.
A szerzők 21 éves colitis ulcerosás nőbeteg esetét mutatják be. Azathioprinkezelés mellett pancytopenia és szeptikus sokk lépett fel. A kórképet az immunszuppresszív kezelés mellett aktiválódott cytomegalovirus-fertőzéshez társuló haemophagocytosis szindrómával és szövődményesen kialakult lázas neutropeniával magyarázták. Parenteralis ganciclovir- és széles spektrumú antibiotikus és komplex intenzív osztályos kezelés mellett a beteg gyógyult. Orv. Hetil., 2013, 154(49), 1959–1961.
A szerzők 29 éves nőbetegük esetét ismertetik, akinél a garatmandulák sebészi eltávolítása után egy hónappal bal oldali empyemával szövődött tüdőgyulladás és pericarditis alakult ki. Kórokozóként Eikenella corrodenst azonosítottak a thoracotomiából végzett dekortikáció és empyemakiürítéssel nyert mellkasi folyadék tenyésztése során. A beteget célzott antibiotikus kezelést követően tünet- és panaszmentesen emittálták. Kórházi távozását követő egy hónap után heveny felhasi panaszokkal került sürgősséggel a sebészeti osztályra. Ekkor acalculosus cholecystitis mellett pericardialis punkciót igénylő haemorrhagiás pericarditist észleltek. A polyserositisszel járó kórképet a ritkán előforduló Eikenella corrodens okozta szepszissel magyarázták. A beteg két alkalommal végzett pericardiocentesis és célzott antibiotikus, nem szteroid gyulladáscsökkentő és mycosis kialakulása miatt antimycoticus kezelés mellett egy hónap után gyógyultan hagyta el az intézményt, és azóta is tünet- és panaszmentes. Orv. Hetil., 2013, 154(47), 1873–1876.
