Search Results

The aim of this study was to objectively assess the hand hygiene performance of medical students. Hand rubbing technique was evaluated by employing innovative UV-light-based imaging technology, identifying patterns and trends in missed areas after applying WHO’s six-step protocol. This specially designed hand hygiene education and assessment program targeted 1,344 medical students at two distant sites in Central Europe. Students were introduced to a short video, presenting the basics of hand hygiene, and then received further demonstration from professional trainers, focusing on the correct execution of WHO’s six-step technique. To verify the acquired skill, participants rubbed their hands with UV-marked alcohol-based solution. Digital images of the hands were recorded under UV light, followed by computer evaluation and assessment. Immediate objective visual feedback was given to the participants showing missed areas on their hands. The statistical analysis of missed spots was based on retrospective expert-driven manual evaluation. Significant difference in rubbing quality was found between female and male participants [35.3% (CI 95%: 33–38%) versus 29.0% (CI 95%: 27–31%), p < 0.001], dominant and non-dominant hands [43.4% (CI 95%: 39–48%) versus 34.9% (CI 95%: 32–38%), p = 0.002], and various zones of the hands’ dorsal side. Based on the participants’ feedback and the evaluation of the infection control specialists, it can be stated that the identification of typically missed patterns and the instant visual feedback have a vital role in improving the hand hygiene technique of prospective medical staff.

Absztrakt:

Bevezetés: A helyes kézhigiéné jelentőségét nem lehet vitatni. Semmelweis óta tudjuk, hogy a kézhigiéné a kórházi fertőzések megelőzésének egyik leghatékonyabb módja, amelynek fejlesztésére az oktatás, az ellenőrzés és a visszacsatolás módszere javasolt. Célkitűzés: A modern oktatási eszközök, digitális demonstráló és ellenőrző eszközök hatékonyságának felmérése a széles körű alkalmazásuk során. Módszer: Az általunk szervezett kézhigiénés továbbképzéseken 1269 egészségügyi szakdolgozó vett részt, amelynek keretében a résztvevők kézhigiénés technikáját is vizsgáltuk, felmérve a kézhigiéné során leggyakrabban kimaradó területeket. A kézhigiénés technikát digitális berendezés segítségével vizsgáltuk. Eredmények: A felmérésben részt vevők 33%-a nem megfelelően fertőtlenítette a kezét. A leggyakrabban kihagyott területek az ujjvégek (bal kézen 33%, jobb kézen 37%) és a hüvelykujjak (bal kézen 42%, jobb kézen 32%) voltak. Következtetés: A visszajelzésnek alapvető szerepe van a helyes kézhigiénés technika oktatásában és fejlesztésében, az elektronikus eszközök segítségével ez gyorsan és egyszerűen kivitelezhető, ezáltal pedig a képzés hatékonysága növelhető. Orv Hetil. 2017; 158(29): 1143–1148.

Összefoglaló. Manapság, a COVID–19-járvány közepette, a megfelelő kézmosás segít megelőzni vagy legalábbis lassítani a fertőző betegségek, például a SARS-CoV-2-fertőzés terjedését. A kézmosás rutinjának megfelelő oktatás multilaterális tevékenységet igényel, amely a fiatalok ismeretén, egészségmagatartásán, attitűdjein, tapasztalatain és motivációján alapul. A TANTUdSZ Ifjúsági Egészségnevelési Program kortársoktató pedagógiai és egészségtudományi egyetemi karok hallgatóival, valamint középiskolai kortárssegítőkkel és mintegy 3000, magyarországi óvodás, általános és középiskolás diák bevonásával valósult meg, különböző egészségfejlesztési területeken. A vizsgálatok egyik célja az oktatási program hatékonyságának értékelése érdekében a gyermekek kézhigiénés ismereteinek és készségeinek elemzése és összehasonlítása volt a beavatkozások előtt és után. A jelen közleményben ismertetett longitudinális felmérés alsó tagozatos tanulók (n = 165) kézmosási készségének és attitűdváltozásainak rövid és hosszú távú változását értékeli három időpontban. A mérések önkitöltős, anonim kérdőívvel és kéziszkenner-technológiával (Semmelweis Scanner) készültek, mely utóbbi mérési eszköz a különböző kézterületek tisztaságát kvantitatív és digitális értékelésekkel detektálta. A beavatkozás eredményes volt mind rövid, mind hosszú távon a bemeneti (kezdeti) mérésekhez képest. Az eredmények azonban különbséget mutattak a gyakorlati készségek elsajátításának folyamatában. Jelentős előrelépés történt a kézmosás attitűdjének változásában. Az életkor-specifikus egészségfejlesztési oktatási programokban, különösen a gyermekpopulációban, hangsúlyt kell fektetni az elméleti, a gyakorlati ismeretek, valamint az egészségmagatartás hosszú távú megőrzésére is. Orv Hetil. 2021; 162(46): 1842–1847.

Summary. Presently, in the midst of the COVID-19 pandemic, proper hand washing helps prevent or at least slow the spread of infectious diseases such as SARS-CoV-2 infection. Proper education in hand washing routines requires multilateral action based on young people’s knowledge, health behaviors, attitudes, experiences, and motivations. The TANTUdSZ Youth Health Education Program was implemented with students of contemporary teaching faculties of pedagogical and health sciences as well as with secondary school peer helpers and with the involvement of about 3000 pre-school, primary and secondary school students in Hungary in various fields of health development. One of the aims of the studies was to analyze and compare children’s hand hygiene knowledge and skills before and after the pedagogical interventions in order to evaluate the effectiveness of the educational program. The longitudinal survey described in this paper assesses the short- and long-term changes of primary school students’ (from class 1 to 4; n = 165) hand washing skills and the attitudinal changes in their health behaviors at three time points. Measurements were performed using a self-completion, anonymous questionnaire and hand-held scanner technology (Semmelweis Scanner), the latter measuring device detecting the purity of different hand areas with quantitative and digital evaluations. The educational intervention was effective in both short and long term compared to input (initial) measurements. However, the results showed a difference in the process of acquiring practical skills. There has been a significant progress in changing attitudes to hand washing. Age-specific health promotion education programs, especially in the pediatric population, should also focus on the long-term preservation of theoretical, practical knowledge, and health behaviors. Orv Hetil. 2021; 162(46): 1842–1847.

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Budapesti alsó tagozatos gyermekek (n = 165) kézhigiénére vonatkozó ismereteit vizsgáltuk. A kutatás célja: kisiskolások körében új pedagógiai eljárás, a kortársoktatás alkalmazása és optimalizálása a megfelelő kézhigiénia kialakításában. Módszer: A gyermekek szociális helyzetét és előzetes tudását bemeneti kérdőívek kitöltésével egyetemisták mérték fel. A tudásra vonatkozó felmérést négy- (n = 85) és nyolcórás (n = 36) oktatás után is elvégeztük. Emellett a kézmosás helyes gyakorlatának hatékonyságát Semmelweis Scanner segítségével teszteltük közvetlenül a kéz fluoreszkáló krémmel való bedörzsölése után, a négy- és nyolcórás oktatás előtt (n = 166) és után (n = 74; n = 35) is. Eredmények: A kézhigiénére vonatkozó tudás a bemeneti felméréshez képest szignifikánsan nőtt a kortársoktatási program után, a négy- és a nyolcórás képzést követően. A kisebb gyermekeknél a nyolcórás képzés hatása kifejezettebb volt. Hasonló eredményeket kaptunk a kéz felszínének bedörzsölése után a kimaradó területek számának változásában is. Következtetés: A kézhigiéniai tudásra vonatkozó szociológiai felmérések és a közvetlen fizikai mérések egyaránt arra utalnak, hogy a megfelelő pedagógiai eljárásokkal elvégzett képzés eredményes, és hozzájárul a 6–10 éves gyermekek környezettudatos higiéniai kultúrájának kialakításához, átalakításához. Orv Hetil. 2018; 159(12): 485–490.