Search Results
You are looking at 1 - 9 of 9 items for
- Author or Editor: Ákos Pap x
- Refine by Access: All Content x
Az endoszkópos kettős papillotomia már évekkel ezelőtt elfoglalta a sebészi transduodenalis papillaplasztika helyét a papilla betegségeiben és krónikus pancreatitisben. A pseudocysták endoszkópos szájaztatása is helyettesítheti a korábban egyeduralkodó sebészi módszereket még az akut pancreatitis nekrotizáló formáiban kialakuló „walled of necrosis” esetében is, akár fertőzött, akár steril folyadékgyülemről van szó. Krónikus pancreatitisben az endoterápia első beavatkozásként ajánlott a gyakran jobb késői fájdalommentességet eredményező sebészi eljárások előtt. A kőtörés, kőoldás vagy -extrakció és a többszörös pancreasstentek, lehetőleg agresszív ballonos tágítás nélkül, fokozatosan kalibrálják a domináns vezeték szűkületét berepedés, ischaemia és oldalági obstrukció nélkül. A recidívamentes periódus megnyúlik (stent nélkül is) az alkoholfogyasztás és a dohányzás teljes elhagyása esetén. Jól kontrollált, randomizált vizsgálat szükséges a többszörös pancreasstentek klinikai előnyének bizonyítására a sebészi technikákkal szemben.
The efficacy of ultrasound-guided cholagogue-induced gallbladder emptying for differentiating obstructive from non-obstructive hepatobiliary diseases was studied in icteric dogs. In 7 healthy Beagle dogs, Lipofundin 20% infusion (2 ml/kg orally) evoked a vigorous gallbladder contraction of 44.2% (range: 35.3–57.6%) and proved to be a useful, well-tolerable meal for routine use. In 24 icteric dogs, gallbladder contraction was evoked by different cholagogues: the maximum reduction in gallbladder volume (%) for the three non-obstructive icteric dogs was 43.9% (range, 39.0–46.5%). The average gallbladder contraction of the 21 dogs with biliary obstruction was less than 5%. In conclusion, the stimulation of gallbladder contraction with orally applied magnesium sulphate (MgSO4) or Lipofundin can be well demonstrated by ultrasound in dogs. The examination of cholagogue-induced gallbladder emptying is a valuable technique in icteric patients to indicate surgical intervention.
Nutritional support in critically ill patients is a fundamental principle of patient care. Little is known about gallbladder motility during the interdigestive phase and in response to enteral feeding. The objective of this study was to investigate the effect of enteral feeding on gallbladder function in dogs. The cholagogue meal (Lipofundin infusion) was applied in four anatomical positions (jejunum, duodenojejunal junction, descending duodenum, stomach) in five healthy Beagle dogs. Gallbladder volume (GBV) was monitored by ultrasonography. Lipofundin infusion given through the feeding tube caused a maximal gallbladder contraction of 9.2% (range 3.7–13.9%) in the jejunum, 16.5% (9.1–22.1%) at the duodenojejunal junction and 26.3% (22.8–29.5%) in the descending duodenum. When the cholagogue meal was given through the mouth, it caused a mean 33.8% (28.6–46.5%) maximum gallbladder contraction in the same animals. In conclusion, we can establish that the ultrasound-guided gallbladder emptying method proved to be a useful technique for monitoring the cholagogue effect of Lipofundin meal applied in different anatomical positions of the intestine. The deeper the position of application, the smaller and shorter gallbladder contraction was evoked.
Appendix mucokele laparoscopes műtéti megoldása
Laparoscopic operative treatment of appendix mucocele
Absztrakt
A mucokele mucinnal telt, tágult, egy- vagy többrekeszű üreg, amely ritka az appendixben. A betegség legtöbbször tünetmentes, gyakran mellékleletként kerül felismerésre. Malignus elváltozások kizárása céljából részletes kivizsgálást igényel. A sebészi kezelés a műtéti lelettől, illetve a szövettani feldolgozástól függően appendectomiától a jobb oldali hemicolectomiáig terjedhet. Cikkünkben áttekintjük a betegség klinikumát, diagnosztikus lehetőségeit, valamint saját tapasztalataink figyelembevételével a műtéti megoldásokat. Öt beteget mutatunk be, kiknél három esetben jobb alhasban tapintható fájdalmatlan rezisztencia, egy esetben bizonytalan jobb alhasi fájdalmak, egy esetben hasi fájdalmak, fokozódó hasmenés miatt indult kivizsgálás, melynek során hasi ultrahang és CT-vizsgálatok felvetették a mucokele lehetőségét, colonoscopos vizsgálat intraluminalis eltérést nem talált. Laparoscopos exploratiót követően két esetben laparoscoppal asszisztált coecumkúp-resectiót, két esetben laparoscopos appendectomiát és egy esetben laparoscopos coecumkúp-resectiót végeztünk. A szövettani feldolgozás appendix mucokelét igazolt malignitásra utaló jel nélkül. Mindegyik betegünk szövődménymentesen gyógyult, a posztoperatív 5. napon emittáltuk őket. A mai napig, 6–30 hónapos követés után, betegeink panaszmentesek. Az appendix mucokele műtéti megoldásaként ajánlható a laparoscopos technika.
A heveny hasnyálmirigy-gyulladás, mint az egyik leggyakoribb akut emésztőszervi kórkép, amelyet szignifikáns morbiditás és mortalitás jellemez, korszerű és bizonyítékokon alapuló kezelési útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve az akut pancreatitis konzervatív és sebészi kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyítékalapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 11 témakörben (Diagnózis és etiológia, Prognózis, Képalkotók, Folyadékterápia, Intenzív kezelés, Fertőzéses szövődmények megelőzése, Táplálás, Epeúti beavatkozások, Endoszkópos retrográd cholangiopancreatographiát követő pancreatitis, Intervenció indikációi, időzítése és stratégiája nekrotizáló pancreatitisben, Cholecystectomia [vagy endoszkópos sphincterotomia] időzítése) 42 releváns kérdést állított össze. Az evidencia osztályozását az UpToDate® rendszere alapján határozta meg. Az irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők 25 kérdést csaknem teljes egyetértéssel (95% felett), míg 17 kérdést erős egyetértéssel (70% felett) fogadtak el. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport jelen kezelési irányelve az első, bizonyítékon alapuló akut pancreatitiskezelési útmutató hazánkban. Az irányelv komoly segítséget nyújt az akut pancreatitis oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához, ezért a szerzők bíznak abban, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként szolgálnak majd majd Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(7), 244–261.
A krónikus pancreatitis a hasnyálmirigy idült gyulladásos megbetegedése, amely a hasnyálmirigy strukturális és funkcionális károsodásával jár. Az esetek jelentős részében fájdalom, emésztési zavarok, testsúlyvesztés áll a tünetek középpontjában, amely jelentősen rontja az életminőséget. A betegség korrekt diagnózisa, differenciáldiagnosztikája és a betegek megfelelő kezelése korszerű és bizonyítékokon alapuló kezelési útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve a krónikus pancreatitis kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyítékalapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 11 témakörben 123 releváns megállapítás került összeállításra. Az evidencia osztályozása az UpToDate® rendszere alapján került meghatározásra. Az összeállított irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők minden kérdést teljes, illetve erős egyetértéssel fogadtak el. A jelen irányelv hazánkban az első, bizonyítékalapú útmutató a krónikus pancreatitis kezeléséhez. Az irányelv komoly segítséget nyújt a krónikus pancreatitis oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához. Ezért a szerzők bíznak abban, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként fognak szolgálni Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(7), 262–288.
Az autoimmun pancreatitis ritka megbetegedés, amely megjelenésében akár hasnyálmirigy-daganatot utánozhat, azonban ez utóbbival ellentétben nem műtéti, hanem gyógyszeres kezelést igényel. A betegség korrekt diagnózisa, differenciáldiagnosztikája és a betegek megfelelő kezelése korszerű és bizonyítékokon alapuló kezelési útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve az autoimmun pancreatitis kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyítékalapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 4 témakörben (Alapok, Diagnózis, Differenciáldiagnosztika, Terápia) 29 releváns kérdést állított össze. Az evidencia osztályozását az UpToDate® rendszere alapján határozta meg. Az összeállított irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők minden kérdést csaknem teljes (95% feletti) egyetértéssel fogadtak el. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport kezelési irányelvei az első, bizonyíték alapján készült autoimmun pancreatitis kezelési útmutató hazánkban. Az irányelv komoly segítséget nyújthat az autoimmun pancreatitis oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához. Ezért a szerzők bíznak abban, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként fognak szolgálni Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(8), 292–307.
A hasnyálmirigy gyulladásos megbetegedése gyermekkorban ritka és etiológiája változatos. Az utóbbi 10–15 évben a gyermekkori pancreatitisek gyakorisága növekedést mutatott világszerte. A betegség korszerű és bizonyítékokon alapuló kezelési útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve a gyermekkori pancreatitis kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyítékalapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 8 témakörben (Diagnózis, Etiológia, Prognózis, Képalkotók, Kezelés, Epeúti beavatkozás, Szövődmények, Krónikus pancreatitis) 50 releváns kérdést állított össze. Az evidencia osztályozását az UpToDate® rendszere alapján határozta meg. Az összeállított irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők minden kérdést teljes (95% feletti) egyetértéssel fogadtak el. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport kezelési irányelvei az első, bizonyíték alapján készült gyermekkori pancreatitis kezelési útmutató hazánkban. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport gyermekkori pancreatitis kezelési irányelvei komoly segítséget nyújtanak a gyermekkori pancreatitis oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához, ezért bízunk benne, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként fognak szolgálni Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(8), 308–325.
A pancreasrák gyakran későn diagnosztizált kórkép, amely a legrosszabb kórlefolyású betegségek csoportjába sorolható, ezért a szűrése, diagnosztikája, kezelése és palliációja korszerű és bizonyítékokon alapuló útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve a pancreasrák kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyíték alapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 10 témakörben (Rizikófaktorok és genetika, Szűrés, Diagnózis, Staging, Sebészi kezelés, Patológiai feldolgozás, Szisztémás kezelés, Sugárterápia, Palliáció és szupportív kezelés, Utánkövetés és rekurrencia) 37 releváns irányelv került összeállításra. Az evidencia osztályozása a National Comprehensive Cancer Network (NCCN) rendszere alapján került meghatározásra. Az összeállított irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők 15 irányelvet teljes (95% feletti) egyetértéssel, míg 22 irányelvet erős (70% feletti) egyetértéssel fogadtak el. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport kezelési irányelvei az első, bizonyíték alapján készült pancreasrák-kezelési útmutató hazánkban. Az irányelv komoly segítséget nyújthat a pancreasrák oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához. Ezért a szerzők bíznak abban, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként fognak szolgálni Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(8), 326–339.
