Search Results

You are looking at 1 - 10 of 11 items for

  • Author or Editor: Ákos Takács x
Clear All Modify Search

Control of hyperglycemia is an important treatment in metabolic disorders such as type II diabetes and obesity. α-Amylase, as the first enzyme of glucose release from dietary polysaccharides, is a potential target to identify new sources of novel anti-obesity and anti-diabetic drugs. In this work, different herbal extracts as α-amylase inhibitors were studied by measuring the rate of the cleavage of a maltooligomer substrate 2-chloro-4-nitrophenyl-β-D-maltoheptoside. Measurement of chromophore containing products after reversed phase HPLC separation was used for α-amylase activity measurement. Rates of hydrolysis catalysed by human salivary α-amylase were determined in the presence and absence of lyophilised water extracts of eleven herbs. Remarkable bioactivities were found for extracts of Cinnamomum zeylanicum Blume (bark), Camellia sinensis L. (leaf), Ribes nigrum L. (leaf), Laurus nobilis L. (leaf), Vaccinium macrocarpon Aiton (fruit) and Syzygium aromaticum L. (bud). Determined IC50 values were in 0.017–41 μg/ml range for these six selected plant extracts. Our results confirm the applicability of this HPLC-based method for the quick and reliable comparison of plants as α-amylase inhibitors.

Restricted access

The European Union does not have a comprehensive common tax policy and substantial changes in this specialized policy area are not likely in the foreseeable future. Albeit common rules, requirements, minimum rates for certain tax types were implemented in the last few decades, they barely limit the Member States in using their tax policies as one of the worthiest elements of their arsenal in increasing competitiveness or quite the contrary, to undermining their own international competitiveness inadvertently through a misguided tax policy. In this article, we put the tax policies of the Visegrad Group and the Eurozone core countries (Germany, Austria and the Netherlands), as well as changes in these policies under the magnifying glass, in terms of the impact of tax structure changes on economic growth and employment in the last decade.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Bence Kozma, Attila Majoros, Ákos Pytel, Róbert Póka and Péter Takács

Absztrakt:

A percutan nervus tibialis stimuláció (PTNS) a legegyszerűbb, legkevésbé invazív és jól tolerálható neuromodulációs eljárás az alsó húgyutak és a székletürítés működését befolyásoló terápiás elektrofiziológiai technikák között. A PTNS során a medencefenéki izmok és a húgyhólyag afferens idegeinek stimulációja történik a sacralis plexuson keresztül (S2–4) a nervus tibialis posterior felől egyszer használatos vékony tűelektróda és többször használatos stimulátor segítségével. A széles körű klinikai használat ellenére hatásmechanizmusa nem pontosan ismert. Hatásosnak tekinthető túlműködő hólyag szindróma kezelése során, alkalmazása az Európai Urológiai Társaság vizeletincontinentia-irányelvének megfelelően javasolt antimuszkarinterápiára refrakter nőbetegek esetében. Túlműködő hólyagszindrómában kezelési hatékonysága a sacralis ideg neuromudulációjához hasonló. 2003 óta alkalmazzák székletincontinentia terápiájaként, szerepe azonban a megfelelő vizsgálatok hiánya miatt egyelőre kérdéses. A hagyományos kezelési lépések hatástalansága esetén a krónikus kismedencei fájdalom terápiájában szintén szerephez jut a PTNS. Jelentős mellékhatás a PTNS használata során nem került leírásra. Orv Hetil. 2018; 159(43): 1735–1740.

Open access
Restricted access

Changes in the mortality of acute myocardial infarction in the area of Zalaegerszeg

Effects of the first 24-hour ST-elevation acute myocardial infarction intervention service in Hungary

Clinical and Experimental Medical Journal
Authors: Géza Lupkovics, Ákos Motyovszki, Zoltán Németh, István Takács, András Kenéz, Bernadett Burkali and Ildikó Menyhárt

Abstract

Introduction

Morbidity and mortality data of acute myocardial infarction highlight the significance of this patient population worldwide. Rapid and accurate diagnosis and timely initiation of an appropriate therapy are of crucial importance in this group of patients. Invasive cardiology, i.e. primary percutaneous coronary intervention is already a basic requirement of up-to-date medical care for acute myocardial infarction. However, American and European guidelines of 1999 positioned primary percutaneous coronary intervention as Class I recommendation, only as an alternative to thrombolysis and for the treatment of patients with a complicated cardiogenic shock. In Hungary, we organized a 24 h intervention service for acute myocardial infarction at the Department of Cardiology in the Zala County Hospital, Zalaegerszeg for the first time in 1998.

Objectives

Our study was aimed at demonstrating that the timely intervention therapy of acute myocardial infarction reduced the mortality rate of the disease in our region to a more significant extent as compared to the national average, and the effects of this can be experienced even now.

Methods

The Western Transdanubian Regional Institute of the Hungarian National Public Health and Medical Officer Service (ÁNTSZ) processed the mortality data of the period between 1997 and 2005 in the Western Transdanubian Region and in the Zalaegerszeg area, and compared them with each other and with the national average published by the Hungarian Central Statistical Office. With the help of our own computerised data base, we studied the changes in the number of invasive interventions during this period, and correlated them with mortality statistics.

Results

During the first “complete” year, in 1998, we performed 82 primary and 283 “elective” primary percutaneous coronary interventions; by 2005 these numbers increased to 318 and 1,265, respectively. In parallel with this, early and total mortality rate due to myocardial infarction among male patients decreased in the Zalaegerszeg area to a significantly (p < 0.001) greater extent than the national average.

Conclusion

Our 24-h intervention care for acute infarction, launched as the first of its kind in Hungary, improved mortality statistics in the area to a significant degree as compared to the national average. The results of these experiments by the team, which has gained considerable experience, represent an advantage for the patients of the Zalaegerszeg area.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Géza Lupkovics, Ákos Motyovszki, Zoltán Németh, István Takács, András Kenéz, Bernadett Burkali and Ildikó Menyhárt

A heveny szívinfarktus morbiditási és mortalitási adatai világszerte rámutatnak ezen betegcsoport kiemelt jelentőségére. A gyors és korrekt diagnózis, az adekvát terápia időben történő indítása kulcsfontosságú ezen betegcsoportnál. Ma már a heveny szívinfarktus korszerű ellátásának alapkövetelménye az invazív kardiológiai beavatkozás, a primer percutan coronariaintervenció. Az 1999-es amerikai és európai ajánlások azonban a primer percutan coronariaintervenciót I. osztályú ajánlásként csak mint a thrombolysis alternatíváját, illetve a kardiogén sokkal szövődött betegcsoport kezelését javasolták. A Zala Megyei Kórház Kardiológiai Osztályán 1998-ban Magyarországon elsőként szerveztük meg a heveny szívinfarktus 24 órás intervenciós ügyeletét. Cél: Vizsgálatunk célja annak igazolása, hogy a heveny infarktus korán elkezdett intervenciós kezelése az országos átlagnál jelentősebb mértékben csökkentette térségünkben a kórkép mortalitását, és ennek hatásai a mai napig érezhetőek. Módszerek: Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Intézete feldolgozta a nyugat-dunántúli régió és a zalaegerszegi kistérség 1996–2005 közötti időszak halálozási adatait, és egymással, valamint a statisztikai hivatal által közölt országos átlaggal hasonlította össze. Saját számítógépes adatbázisunk segítségével vizsgáltuk ezen időszakban végzett invazív beavatkozások számának változását, és összevetettük a mortalitási statisztikákkal. Eredmények: Az első „teljes” évben, 1998-ban 82 primer és 283 „elektív” percutan coronariaintervenciót végeztünk, ezek a számok 2005-re 318-ra és 1265-re emelkedtek. Ezzel párhuzamosan a szívinfarktus miatti korai, illetve teljes halálozás a férfiak körében a zalaegerszegi kistérségben szignifikánsan (p<0,001) nagyobb mértékben csökkent, mint az országos átlag. Következtetés: A Magyarországon elsőként elindított 24 órás akut infarktus intervenciós ellátás a térség mortalitási statisztikáit jelentős mértékben javította az országos átlaghoz képest. A gyakorlott, nagy tapasztalatot szerzett team munkájának eredményei napjainkig előnyt jelentenek a zalaegerszegi kistérség betegei számára.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: István Hritz, László Czakó, Zsolt Dubravcsik, Gyula Farkas, Dezső Kelemen, Natália Lásztity, Zita Morvay, Attila Oláh, Ákos Pap, Andrea Párniczky, Miklós Sahin-Tóth, Zsolt Szentkereszti, Richárd Szmola, Ákos Szücs, Tamás Takács, László Tiszlavicz and Péter Hegyi

A heveny hasnyálmirigy-gyulladás, mint az egyik leggyakoribb akut emésztőszervi kórkép, amelyet szignifikáns morbiditás és mortalitás jellemez, korszerű és bizonyítékokon alapuló kezelési útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve az akut pancreatitis konzervatív és sebészi kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyítékalapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 11 témakörben (Diagnózis és etiológia, Prognózis, Képalkotók, Folyadékterápia, Intenzív kezelés, Fertőzéses szövődmények megelőzése, Táplálás, Epeúti beavatkozások, Endoszkópos retrográd cholangiopancreatographiát követő pancreatitis, Intervenció indikációi, időzítése és stratégiája nekrotizáló pancreatitisben, Cholecystectomia [vagy endoszkópos sphincterotomia] időzítése) 42 releváns kérdést állított össze. Az evidencia osztályozását az UpToDate® rendszere alapján határozta meg. Az irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők 25 kérdést csaknem teljes egyetértéssel (95% felett), míg 17 kérdést erős egyetértéssel (70% felett) fogadtak el. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport jelen kezelési irányelve az első, bizonyítékon alapuló akut pancreatitiskezelési útmutató hazánkban. Az irányelv komoly segítséget nyújt az akut pancreatitis oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához, ezért a szerzők bíznak abban, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként szolgálnak majd majd Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(7), 244–261.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Takács, László Czakó, Zsolt Dubravcsik, Gyula Farkas, Péter Hegyi, István Hritz, Dezső Kelemen, Natália Lásztity, Zita Morvay, Attila Oláh, Ákos Pap, Andrea Párniczky, Árpád Patai, Miklós Sahin-Tóth, Zsolt Szentkereszti, Richárd Szmola, László Tiszlavicz and Ákos Szücs

A krónikus pancreatitis a hasnyálmirigy idült gyulladásos megbetegedése, amely a hasnyálmirigy strukturális és funkcionális károsodásával jár. Az esetek jelentős részében fájdalom, emésztési zavarok, testsúlyvesztés áll a tünetek középpontjában, amely jelentősen rontja az életminőséget. A betegség korrekt diagnózisa, differenciáldiagnosztikája és a betegek megfelelő kezelése korszerű és bizonyítékokon alapuló kezelési útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve a krónikus pancreatitis kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyítékalapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 11 témakörben 123 releváns megállapítás került összeállításra. Az evidencia osztályozása az UpToDate® rendszere alapján került meghatározásra. Az összeállított irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők minden kérdést teljes, illetve erős egyetértéssel fogadtak el. A jelen irányelv hazánkban az első, bizonyítékalapú útmutató a krónikus pancreatitis kezeléséhez. Az irányelv komoly segítséget nyújt a krónikus pancreatitis oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához. Ezért a szerzők bíznak abban, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként fognak szolgálni Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(7), 262–288.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsolt Dubravcsik, Gyula Farkas, Péter Hegyi, István Hritz, Dezső Kelemen, Natália Lásztity, Zita Morvay, Attila Oláh, Ákos Pap, Andrea Párniczky, Miklós Sahin-Tóth, Zsolt Szentkereszti, Richárd Szmola, Tamás Takács, László Tiszlavicz, Ákos Szücs and László Czakó

Az autoimmun pancreatitis ritka megbetegedés, amely megjelenésében akár hasnyálmirigy-daganatot utánozhat, azonban ez utóbbival ellentétben nem műtéti, hanem gyógyszeres kezelést igényel. A betegség korrekt diagnózisa, differenciáldiagnosztikája és a betegek megfelelő kezelése korszerű és bizonyítékokon alapuló kezelési útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve az autoimmun pancreatitis kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyítékalapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 4 témakörben (Alapok, Diagnózis, Differenciáldiagnosztika, Terápia) 29 releváns kérdést állított össze. Az evidencia osztályozását az UpToDate® rendszere alapján határozta meg. Az összeállított irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők minden kérdést csaknem teljes (95% feletti) egyetértéssel fogadtak el. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport kezelési irányelvei az első, bizonyíték alapján készült autoimmun pancreatitis kezelési útmutató hazánkban. Az irányelv komoly segítséget nyújthat az autoimmun pancreatitis oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához. Ezért a szerzők bíznak abban, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként fognak szolgálni Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(8), 292–307.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Andrea Párniczky, László Czakó, Zsolt Dubravcsik, Gyula Farkas, Péter Hegyi, István Hritz, Dezső Kelemen, Zita Morvay, Attila Oláh, Ákos Pap, Miklós Sahin-Tóth, Flóra Szabó, Zsolt Szentkereszti, Richárd Szmola, Tamás Takács, László Tiszlavicz, Gábor Veres, Ákos Szücs and Natália Lásztity

A hasnyálmirigy gyulladásos megbetegedése gyermekkorban ritka és etiológiája változatos. Az utóbbi 10–15 évben a gyermekkori pancreatitisek gyakorisága növekedést mutatott világszerte. A betegség korszerű és bizonyítékokon alapuló kezelési útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve a gyermekkori pancreatitis kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyítékalapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 8 témakörben (Diagnózis, Etiológia, Prognózis, Képalkotók, Kezelés, Epeúti beavatkozás, Szövődmények, Krónikus pancreatitis) 50 releváns kérdést állított össze. Az evidencia osztályozását az UpToDate® rendszere alapján határozta meg. Az összeállított irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők minden kérdést teljes (95% feletti) egyetértéssel fogadtak el. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport kezelési irányelvei az első, bizonyíték alapján készült gyermekkori pancreatitis kezelési útmutató hazánkban. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport gyermekkori pancreatitis kezelési irányelvei komoly segítséget nyújtanak a gyermekkori pancreatitis oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához, ezért bízunk benne, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként fognak szolgálni Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(8), 308–325.

Open access