Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for

  • Author or Editor: Ákos Zsembery x
  • All content x
Clear All Modify Search

Jóllehet, a helyreállítások kritikai elemzése a hazai szakirodalomban már a nyolcvanas évek elejétől igényként jelentkezik, mindmáig elhanyagolt kérdés a hazai műemlékvédelemben. A kritikai elemzés gyökerei megmaradtak, amelyekhez kapcsolódóan e cikkben elvi javaslatot teszek egy vizsgálati rendszerre. A vizsgálat kritériumait objektív szempontok alapján alakítottam ki széles körű külföldi szakirodalmi kitekintéssel. Az általam összeállított szempontrendszer gerince az elméleti rekonstrukció mint bármilyen beavatkozás tudományos alapja. E vizsgálati rendszer életképességét doktori értekezésem keretében több hazai műemlék-helyreállítás elemzésén igazoltam. A kritériumrendszer egyben alapjait is képezi egy tervezésmódszertannak, mely a holt műemlékek bemutatásánál alkalmazható.

Restricted access

A középkori Esztergomot alkotó és a mainál jóval nagyobb kiterjedésű településhalmaz központját, a fallal kerített Királyi várost (Civitas Regalis) a törökellenes háborúk elpusztították. A XVIII. század elején a középkori település elegyengetett romjain új város alakult ki, melynek telekosztása a mai napig szinte érintetlenül megmaradt. Az ország valaha legjelentősebb városának középkori emlékei a föld alatt pihennek, de egy részük a későbbi beépítés ellenére is megkutatható és bemutatható. Ezek közé tartozik az egykori Királyi város északi kerületének plébániája, a Szent Lőrinc-templom. Esztergom városa 2001-ben tervpályázatot írt ki a város főtere, a Széchenyi tér „arculatának kialakítására”, mely során a pályázók feladata volt a középkori templom 1893 óta ismert, föld alatt rejtőző romjainak „a tér hangulatához illő” bemutatása is. A templom műemléki bemutatását azonban a tervek egyike sem oldotta, illetve nem oldhatta meg megfelelően, hiszen a középkori plébánia eddigi kutatási részeredményeinek összegzése és a rendelkezésre álló adatok összesített vizsgálata még nem történt meg. Sem a templom helyét pontosan meghatározó 1892-es feltárás, sem az 1980-as „leletmentő” ásatás során nem volt lehetőség olyan területet feltárni, hogy a régészeti adatszolgáltatás az egész templomra vonatkozóan építészeti szempontból kielégítő lenne. E tanulmány célja az eddigi részeredmények összegzésének és a kutatás új eredményeinek bemutatása mellett a templomrom további sorsának végiggondolása, illetve azoknak a kérdéseknek a megfogalmazása, melyre a jövőben várható hitelesítő ásatásoknak választ kell adniuk.

Restricted access

A közelmúltban Szíriával kapcsolatosan a hazai sajtóban kapott szélesebb nyilvánosságot néhány hazai régész és építész Közel-Keleten folyó kutatásainak eredménye. A Major Balázs PhD arabista, régész, történész által 2000 óta vezetett Szíriai–Magyar Régészeti Misszió eredményei már nemzetközi szinten is jelentősek, ennek újabb mérföldköve a középkori Margat (Qal’at Marqab) keresztes lovagvár régészeti koncessziójának 2007-es elnyerése volt. A feltárás és kutatás végeztével a magyar történelmi vonatkozásokkal is rendelkező vár műemléki bemutatására hazai szakembereink tehetnek majd javaslatot. A misszió tagjaként a kutatások jelenlegi eredményeit cs_h

Restricted access

Az 1964-es velencei nemzetközi műemléki kongresszuson született, műemlékvédelmi szakirodalmunkban legtöbbet hivatkozott egyezmény tavaly immár ötven éves lett, az ICOMOS pedig éppen idén ünnepli fél évszázados fennállását. Hazánkban először a Charta 40. évfordulója alkalmából szerveztek nagyobb megemlékezést Pécsett. Ennek a jelentős nemzetközi részvétellel zajló eseménynek többnyelvű kiadványa még abban az évben napvilágot is látott. A mostani kerek évforduló kapcsán, 2014 nyarán Esztergomban tartottak egynapos építészeti konferenciát, melyről azonban már nem készült részletes összefoglaló, és jelenleg nem is mutatkozik rá szándék. Pedig a Charta, illetve az általa képviselt elvek továbbra is meghatározóak a kortárs európai — és hazai — műemlékvédelemben, hiszen olyan örökséget hordoznak, melyet csak alaposabb vizsgálattal fedezhetünk fel újra. Jelen írásom a tavaly nyáron a fent említett konferencián elhangzott előadás kibővített, kiegészített anyaga, mely elsősorban a kritikai restaurálás kérdéskörét tárgyalja.

Restricted access

Az esztergomi Víziváros északi végében elhelyezkedő, több építési periódus emlékeit őrző műemlékegyüttes fő eleme az évszázadokat meglepően jó állapotban átvészelő Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi. Azonosítása óta több mint negyven év telt el, ám az elmúlt bő egy évtizedben vált igazán a kutatók számŕ_

Restricted access

Az építészeti rekonstrukció eljárását mind tudományos, mind társadalmi szinten országonként és kultúránként eltérő megközelítés jellemzi. Magyarországon a közelmúltban újra előtérbe került a rekonstrukció kérdése, legújabban a budai várba tervezett visszaépítések okán, majd a füzéri vár kiépítése kapcsán. Szabad-e hát rekonstruálni ma Magyarországon, vagy ezt műemléki elveink tiltják? Nos, a rekonstrukció problematikája ennél összetettebb kérdés. Egy részben vagy teljesen elpusztult épület nagymérvű kiegészítése vagy újjáépítése ugyanis inkább társadalmi vagy politikai, mint tudományos vagy szakmai igény eredménye. Minden rekonstrukció kortárs alkotás is egyben, melynek építészeti logikája alapvetően eltér az eredeti épület korabeli építészeti logikájától. A régi és új megkülönböztetésének alapvető igénye pedig további elméleti és gyakorlati kérdéseket vet fel. Végső soron felelős építészeti döntés eredménye az is, hogy a beavatkozás megáll-e ott, ahol a hipotézis kezdődik, vagy ha nem, hol és miért áll meg. A pro és kontra érvek alapos vizsgálata rámutat arra, hogy mennyire tisztázatlan még a hazai műemlék-terminológia rendszere, valamint arra is, hogy a rekonstrukció a műemlékvédelem zavaros határterülete.

Restricted access

A tanulmány az érdi Szent Mihály-templom műemléki kutatásának eredményeit, valamint jelenleg is folyó helyreállítását ismerteti. A mai templom elődje a 15. század második felében épülhetett, a török hódoltság utáni romos állapotából az 1700-as évek elején építtette újjá a birtokos Illésházy család. A középkori alapokkal és támpillérrel rendelkező szentélyéhez új, élkeresztboltozatokkal fedett, barokk templomhajót építettek hozzá. 1774–76-ban templomtornyot épített a főhomlokzat elé gróf Illésházy János kegyúr. Az épület komoly tartószerkezeti károsodásai miatt 2010-ben elkezdődtek a helyreállítási munkák. A felújításhoz a műemlékvédelmi tudományos dokumentáción kívül régészeti és restaurátori kutatások, talajmechanikai feltárások és statikai vizsgálatok is készültek. A falak nedvesedése és az egyenetlen alapozás volt a problémák fő forrása. A szerkezeti megerősítést követően a templom teljes külső felújítási munkái következtek. Összességében megállapítható volt, hogy a középkori maradványok értelmezhető bemutatása nem lehetséges. A cél az eredeti barokk külső és belső tér helyreállítása volt. Az alsó szerkezeti megerősítéssel együtt új szivárgó- és csapadékelvezető rendszer is készült átszellőztetett lábazattal. A templombelső helyreállítása a szakrestaurátor véleménye alapján a legutóbbi, 1959-es kifestés utáni állapot szerint készül.

Restricted access

The “other side” of architectural reconstruction

Professional, social and political questions in architectural reconstruction by the example of old bridge in mostar

Építés - Építészettudomány
Authors: Maja Toshikj and Ákos Zsembery

Focusing on architectural reconstructions after armed conflicts1 in the area of the former Yugoslav republics2, we would like to present the “other side” of the reconstruction by the example of the Old Bridge in Mostar; or rather, what is determinative in this special area of monumental preservation over the professional consideration: the social and political aspects. These aspects will be dealt with in more detail by examining the overall post-conflict reconstruction situation of cultural heritage in Bosnia and Herzegovina, involving diverse opinions from experts and international assistance. This article re-examines, among others, the prosperity of the recovery indicating an authenticity question, posed as: “how far can an authentic experience be recreated or conjured through the simulation of an absent original monument?”3

We evaluate the process and stages of the reconstruction of the Old Bridge in a spirit of “identical” restoration, by understanding its structure and rebuilding in identical shape and dimension, using original materials and construction techniques, based on archival documents. The judgement of the architectural reconstruction or rebuilding also depends on multiple aspects: the recognition and assertion of the hierarchy of values — material or physical, as well as intangible or immaterial. Delayed in the process, by nearly a decade due to the political and economic situation, it is important to evaluate several problems that occur, emphasizing in turn: the question of the original form, original spaces in the mirror of the history that formed in another way. This side raises ethical and moral questions as well.

The approach and judgement of the architectural reconstruction is also different in the republics of the former Yugoslavia after the recent armed conflict. Seeing the diverseness in the social and political background the question arises whether the new reconstruction is another layer in the “stratigraphy” of the monument or it is the lockup of the past?

Open access