Search Results

You are looking at 1 - 10 of 12 items for

  • Author or Editor: Áron Altorjay x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A modern nyelőcsősebészet és a késői funkcionális eredmények “többismeretlenes egyenlete” – MTA Doktori Pályázat

The modern esophageal surgery and the late functional results as equations with several unknowns – MScD Thesis

Magyar Sebészet
Author:
Áron Altorjay

Absztrakt

Azonos típusú betegségek esetén ugyanolyan műtéti eljárást alkalmazva, anatómiailag ideálisnak mondható per primam sebgyógyulást követően a késői funkcionális eredmények sokszor mégsem azonosak. Ennek hátterét kutatva 637 nyelőcső- és gyomorműtét összesített adatait és a műtétek alatt nyert szövetminták biokémiai, hisztológiai és elektronmikroszkópos feldolgozásával nyert eredményeit értékeltük. Az antirefluxműtétek utáni panaszok egyik lehetséges okaként a refluxos LES izomban hypertrophiára jellemző anyagcsere-változást és enteralis ganglionitist találtunk. A Z-vonal endoscopos klippelésével, majd ezt követően kontrasztanyagos nyelésröntgennel és substractiós képelemzéssel sikerült a rövid oesophagus jelenlétét preoperative igazolni. Megállapítottuk, hogy refluxbetegségben a nyitott műtétre az ezredforduló után is szükség lehet, elsősorban az anamnaesisben szereplő felhasi műtétek, sikertelen nyitott vagy laparoscopos rekonstrukciók, illetve szövődményes reflux eseteiben. A cardia adenocarcinomáiban a daganatot határoló ép szövet és a daganat proteolyticus enzimaktivitásainak – AMAN, CB és DPP I – hányadosa prognosztikus értékkel bír, segítségével a neoadjuváns kemo-radioterápia indikációja felállítható. Az “Akiyama-gyomorban” az operációt követően jelentkező panaszok jól korrelálnak a myoelektromos paraméterekkel és a gyomor contractilis aktivitásával. Az elektromechanikus adaptáció folyamata a műtét utáni tünetek fokozatos regressziójában nyilvánul meg. A gastro-jejuno-duodenalis interpositio (GJDI) egy olyan “second best” műtéti megoldás, mely mind a korai Barrett-carcinomák, mind a pepticus stricturák miatt végzett limitált oesophagus resectiókat követően a jejunalis vagy colon-interpositiók technikai nehézségei estén kerül előtérbe.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Gábor Füredi
,
Anna Szilágyi
,
Zsuzsa Bencsik
, and
Áron Altorjay

A mellékvese adenomatoid tumora igen ritka, benignus, aszimptomatikus, általában véletlenül felfedezett elváltozás. A szerzők esetismertetésükben egy 32 éves férfi kórtörténetét mutatják be, akit láz és deréktáji fájdalmak miatt vizsgáltak. A kivizsgálás részét képező hasi UH-, majd az ezt követő hasi CT-vizsgálat igazolta a jobb mellékvese térfoglaló elváltozását. A betegnél adrenalectomiát végeztek, a szövettani vizsgálat a jobb mellékvese adenomatoid tumorát véleményezte. Az eset kapcsán áttekintik – az irodalmi adatok alapján – az adenomatoid tumorok előfordulási gyakoriságát, tünettanát, a diagnosztika-differenciáldiagnosztika buktatóit, a kezelési lehetőségeket és a prognózist.

Restricted access

A szerzők primer pajzsmirigy-angiosarcoma rendkívül ritka áttétét mutatják be egy 59 éves nőbeteg kapcsán, aki szurokszéklet és súlyos anaemia miatt jelentkezett kórházukban. Kórelőzményéből 15 éve ismert pajzsmirigy-hideggöb emelendő ki. A vérzésforrást sem a gasztroszkópia, sem a kolonoszkópia nem tudta pontosan kimutatni. A kapszulaendoszkópos vizsgálat a vékonybélben kettős lokalizációjú szövetszaporulatot talált, amelyből a distalis helyzetű aktív vérzés jeleit mutatta és a lument teljesen elzárta. A vérzés miatt a beteget explorálták és az ileumban talált kettős, vérző szövetszaporulatot eltávolították. Mikroszkóposan a vékonybél-nyálkahártyában vérrel telt űröket, valamint immunhisztokémiai reakcióval CD31-pozitív epitheloid sejteket találtak. A szövettan a bélfalban rendkívül szokatlan epitheloid angiosarcomát véleményezett és felvetette áttét gyanúját. A kemoterápia megkezdése előtt total thyreoidectomiát végeztek. Meglepő leletként a szövettan ugyanazt a bevérzésekkel tarkított epitheloid sejtproliferációt találta, mint a vékonybélben. Esetükben az áttét okozta bélvérzés és a következményes műtét kapcsán derült fény a primer pajzsmirigyfolyamatra. A primer pajzsmirigy-angiosarcoma vékonybéláttéte irodalmi ritkaságnak számít. Orv. Hetil., 2014, 155(23), 918–921.

Restricted access

Absztrakt

A szerzők egy elhanyagolt cc. planocellulare ani esetét ismertetik, amely környezetét beszűrve székletinkontinenciát, kifejezett végbéltáji fájdalmat, kifekélyesedést, vérzést okozott. Az elváltozás neoadjuváns radioterápia hatására vált operálhatóvá. Abdominoperinealis rectum exstirpatiót végeztünk, a jelentős méretű végbél- és gáttáji lágyrész-hiányt kétoldali m. gluteus maximus musculocutan lebenyplasztikával, a kismedence izomzatának hiányát és a megmaradt gáttáji bőrhiányt jobb oldali m. gracilis musculocutan lebenyplasztikával pótoltuk. A beteget 36 napos ápolás után bocsátottuk otthonába. Lebenyelhalás nem következett be. A műtét során kialakult proximalis húgycsősérülés direkt varrattal gyógyult. A beteg a posztoperatív második hónaptól kezdve fekhetett rövid ideig a lebenyre, három hónapos rehabilitáció után tudott ülni rajta. Hat hónappal a műtét után a jobb lágyéktájékon környezetével kapaszkodó, majd kifekélyesedő nyirokcsomó-metastasis jelent meg, amely már inoperábilis volt. A beteg a műtét után 10 hónappal exitált. Az eset kapcsán úgy gondoljuk, hogy az olyan analis tumorok esetében, amelyek eltávolítása után direkt varrattal nem zárható lágyrész-hiány keletkezik, a tumor eltávolításával és a hiány jó vérellátású musculocutan lebennyel való fedésével jelentős életminőségbeli javulást érhetünk el.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Róbert Jaskó
,
Endre Horváth
,
Anna Szilágyi
, and
Áron Altorjay

A cutan lymphomák a non-Hodgkin-lymphomák közé tartozó megbetegedések. Időben felállított diagnózis és adekvát kezelés mellett a betegség prognózisa kifejezetten jónak mondható. A korrekt diagnózishoz azonban rögös út vezet, számos bőrgyógyászati kórkép jelent ugyanis differenciáldiagnosztikai problémát. Esetismertetés: A szerzők egy 53 éves nőbeteg kórtörténetét ismertetik, aki válltájékon elhelyezkedő bőrelváltozás miatt került bőrgyógyászati kivizsgálásra. Mycosis gyanúja miatt konzervatív kezelést kezdtek. Ennek eredménytelenségét követően sebészi excisio történt. A posztoperatív szövettani vizsgálat cutan B-sejtes lymphomát igazolt. Megbeszélés: A cutan B-sejtes lymphomák a non-Hodgkin-lymphomák azon csoportjába tartoznak, ahol a malignus proliferatio primeren a bőrben keletkezik, és a betegség diagnózisát követő 6 hónapon belül nem lehet extracutan érintettséget kimutatni. A nemzetközi szakirodalomban számos tanulmánnyal találkozunk, mely a betegség tüneteinek észlelése és a diagnózis felállítása között eltelt hosszú időtartamról számol be. Ez a differenciáldiagnosztikai problémák jelentőségére hívja fel a figyelmet. A primer cutan lymphomák kezelése során meg kell határozni az elváltozás típusát, a betegség cutan kiterjedését, illetve az extracutan érintettséget. E vizsgálatok eredményeit elemezve állítható fel a terápiás terv. Esetünk az irodalmi adatokkal összhangban jól példázza, hogy az in toto sebészi kimetszés a korrekt diagnózis felállításán túl még napjainkban is terápiás alternatívát jelenthet.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zsófia Müller
,
Ágnes Sárkány
,
Áron Altorjay
,
Anna Szilágyi
,
Tímea Tura
, and
Zsófia Ozsvár

A valeriána használata már a XX. század elején visszaszorult addiktív és egyéb mellékhatásai miatt. A kelet-európai származású, harmincnyolc éves nő, egy 20 hónapos kisded édesanyja első alkalommal vascularisan dekompenzált cirrhosis és máj parenchyma működési elégtelensége miatt került a szerzők látókörébe. Anamnézisében toxikus ágensként etil-alkohol-, valamint valeriánatartalmú gyógynövénykészítmény-abúzus szerepelt, amelyeket a májbetegség, illetve az akut májelégtelenség etiológiai ágensének tekintettek. Több alkalommal végzett plazmaferezis mellett állapota rendeződött, ambuláns követés alkalmával panaszmentes, kémiai laboratóriumi eredményei a referenciatartományban vannak. Fél év múlva külföldi tartózkodásakor intenzív osztályos kezelést igénylő gyomorvérzés lépett fel. A szerzők kórházában elvégzett endoszkópos vizsgálat szövettani eredménye gastricus sigillocellularis carcinomát igazolt. Totális gastrectomia, omentectomia, lymphadenectomia során a tumor eltávolításra került, majd a páciens citosztatikus kezelésben részesült. Felmerült a valeriána és az etil-alkohol potenciális szerepe a daganat kialakulásában, a toxicitás fokozódásában.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors:
Péter Halvax
,
András Légner
,
Balázs Paál
,
Rózsa Somogyi
,
Mária Ükös
, and
Áron Altorjay

A szerzők egy személygépkocsi-balesetben multiplex traumát szenvedett 63 éves beteg esetét ismertetik, akinél többszörös mellkasi és medencefractura mellett, a bal rekeszfél rupturája, következményes csepleszherniatio lépett fel. Urgens sebészi beavatkozásra nem volt szükség. A betegen állapotának stabilizálását követően, a tizedik napon electiven, laparoscopos úton, rekeszreconstructiót végeztek. A szerzők a laparoscopos megoldás helyét és jogosultságát elemzik a traumás rekeszsérv ellátásában.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Mihály Mucs
,
Iván Székely
,
Iván Illés
,
Árpád Juhász
,
Balázs Paál
,
Ágnes Sárkány
,
László Madácsy
, and
Áron Altorjay

A krónikus, étkezéssel összefüggést nem mutató epigastrialis fájdalmak hátterében az esetek néhány százalékában a truncus coeliacus külső kompressziója áll. Esetismertetés: A szerzők egy 58 éves nőbeteg kórtörténetét ismertetik, akinél a hasi szervek ischaemiája, a felhasi fájdalom hátterében a preoperatív kivizsgálás a truncus coeliacuson rövid szakaszú stenosist okozó, a rekeszizom-hiátus aorticusát övező inas-izmos ívet igazolt. Előkészítést követően műtétet végeztünk, a trifurcatio eredésétől számított 8–10 mm-re levő heges, gyűrűszerű leszorítást felhasítottuk, a ganglion coeliacum egy részét eltávolítottuk. A beteg a posztoperatív 6. napon gyógyultan, panaszmentesen otthonába távozott. Megbeszélés: A klasszikus értelemben vett angina abdominalis a hasi szervek relatív ischaemiájának következménye. Ennek oka legtöbbször az érintett ér betegsége. Az artéria külső kompressziója csupán az esetek pár százalékát jelenti. A truncus coeliacus esetében ezt betegünknél a rekeszizom-hiátus aorticusát övező inas megerősödés okozta. A kivizsgálás során az erre utaló első jel az ér felett hallható „surranás” volt, a poststenoticus turbulens áramlás miatt. Az erre alapozott részletes radiológiai vizsgálatok igazolták a tényleges kórokot. Ennek ismeretében a felszabadító műtét teljes tünet- és panaszmentességet eredményezett. Következtetés: Bizonytalan hasi panaszok esetén gondolnunk kell az arteria coeliaca stenosisának lehetőségére is. Esetismertetésünkkel kívánjuk felhívni a figyelmet a hasi auscultatio jelentőségére, amely elengedhetetlen része a gasztroenterológiai vizsgálatoknak. A diagnózis felállításában a Doppler-duplexvizsgálat mellett komoly segítséget jelentettek az érfestési eljárások. A műtét lényegét képező érfelszabadítást célszerű mielőbb elvégezni, még mielőtt a tartós külső kompresszió degeneratív érfalelváltozást okoz.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors:
Gábor Füredi
,
István Varga
,
Csilla Máj
,
Anna Szilágyi
,
László Madácsy
,
Zoltán Paál
, and
Áron Altorjay

Absztrakt:

Bevezetés: A Gardner-syndroma a Familiaris Adenomatosus Polyposis klinikai altípusa, egy igen ritka autoszomálisan öröklődő betegség, amelyet a gastrointestinalis traktus polyposisa, valamint extraintestinalis elváltozásként multiplex osteomák, bőr- és lágyrésztumorok jellemeznek.

A szerzők egy férfi betegük kapcsán áttekintik a Gardner-syndroma diagnosztikáját, kezelését, gondozását, valamint felhívják a figyelmet arra, hogy a ritka betegségcsoportok ismerete az ellátás mindegyik szintjén fontos – kiváltképp a nagy forgalmú osztályokon történő korrekt betegellátás szempontjából.

Full access

Colorectalis adenocarcinoma implantációs áttéte végbélsipolyban

Implantation metastasis of colorectal adenocarcinoma in an anal fistula

Orvosi Hetilap
Authors:
Gábor Barcsák
,
Anna Szilágyi
,
Róbert Jaskó
,
Mikolt Szigeti
, and
Áron Altorjay

Esetbemutatásunkban a colorectalis adenocarcinoma áttétképzésének egy ritka formáját, tumorsejtek intraluminalis szóródása és implantációja révén kialakuló metasztázisát ismertetjük. 43 éves férfi betegünk anamnézisében periproctalis tályog miatt más intézetben feltárás, majd a tályog helyén kialakult analis sipoly miatt fistulotomia szerepelt. Néhány hónappal később a műtéti területen vérzékeny szövetszaporulat jelent meg, a szövettan adenocarcinomát igazolt. Az elvégzett kolonoszkópia során a colon sigmoideum területén szűkítő szövetszaporulatot találtak. Laparoszkópos rectosigmoidealis reszekciót és per anum tumorexcisiót végeztünk. A részletes szövettani feldolgozás az eltávolított bélszakaszban, illetve a per anum kimetszésben mucinosus adenocarcinomát igazolt. Esetünkben az analis sipoly helyén kialakult szinkrón tumor hátterében implantációs mechanizmus valószínűsíthető. Az ilyen implantációs metasztázis irodalmi ritkaságnak számít, csupán néhány eset közlése történt meg ez idáig a nemzetközi irodalomban. Magyarországról közölt hasonló esetről nincs tudomásunk. Orv Hetil. 2023; 164(3): 110–113.

Open access