Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Árpád Csathó x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A fáradtság szorosan hozzátartozik az egészséges mindennapjainkhoz és a betegségeinkhez is. Ennek köszönhetően a fáradtság-jelenségekkel kapcsolatos vizsgálatok száma jelentős, de az összetevők nagy száma és az egyes jelenségek variabilitása mind a mai napig komoly nehézség elé állítja a fáradtság-kutatást. A jelen áttekintő tanulmány célja az, hogy átfogó képet adjon a leggyakoribb, illetve a legjobban dokumentált krónikus fáradtság-jelenségekről, például a post-stroke fáradtságról, a krónikus fáradtság szindrómáról és a depressziós fáradtságról. A felsorolt példákon keresztül láthatóvá válik a fáradtság sokdimenziós, a biológiai és pszichológiai mechanizmusok hálózatára épülő jellege. A tanulmány célja ugyanakkor az is, hogy bemutasson egy elméleti koncepciót, a főbb módszertani lehetőségeket, és a kutatási terület kulcskérdéseit.

Full access

In the vast majority of mammalian species, including humans, males provide less direct care to their offspring than females do. However, the theory of sexual selection suggests that the expression of paternal investment involves trade-offs between mating and parental effort associated with reproductive and survival related costs and benefits. In this view, different social and biological factors can distribute males' reproductive investment across parenting and mating behavior. As for social factors, the quality of resources held by males is one of the primary determinants of males' reproductive success. As for biological factors, the physical attractiveness is also highly correlated with males' mating success through enhanced access to females. In the present study the effect of males' socioeconomic status and facial attractiveness on direct childcare was tested on a sample of 81 Hungarian families. The first prediction was that males who possess lower status tend to engage more in direct childcare than males with higher status. This prediction was partially supported in our results. Second, we predicted that males rated more attractive provide less amount of direct paternal effort. The results seem to support this view in the case of men with higher socioeconomic status.

Full access

The mental rotation is a classical paradigm in cognitive psychology. Recent tests demonstrate that the linearity coefficient (r2) is an appropriate variable to show the cognitive appearance (cognitive strategy) of mental rotation. It is well documented that males perform better than females on object mental rotation. The present work is the first demonstration of a sex difference of cognitive strategy used during mental rotation. A linearity coefficient of females was higher than the coefficient of males. This result implies that females use a more active and powerful mental rotation strategy. This is very important from the viewpoint of some methodology. In the cognitive neuroscience there are various fMRI and MEG works which measure brain activity during mental rotation. However, beside the demonstration of mental rotation paradigm, it may be very important provide that subjects at whom occur actually the mental rotation during brain scanning. 

Full access

A Sötét Triád személyiségvonások mint a gyors életmenet-stratégiák indikátorai: A korai stresszhatások, a kedvezőtlen körülményekhez való alkalmazkodás hatása a személyiségfejlődésre

The Dark Triad as Indicator of Fast Life History Strategies: The impact of Early Stressors and Adaptation to Adverse Circumstances on Personality Development

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Béla Birkás
and
Árpád Csathó

Az élettörténet-elmélet szerint a gyermekkorban tapasztalt különböző környezeti (ökológiai és/vagy társadalmi) feltételekhez való alkalmazkodást a legkülönbözőbb tulajdonságok széles skálája szabályozza, ami különböző viselkedési stratégiákat eredményez. A kiszámíthatatlan és zord körülmények általában gyorsabb élettörténeti stratégiákat eredményeznek, amelyeket a korai érés, a nagyszámú, de alacsony kötődéssel jellemezhető szexuális kapcsolat és az utódokkal szembeni alacsonyabb szülői támogatás jellemez. A kiszámíthatatlanság és a zord körülmények nemcsak a szociális és érzelmi működésre vannak hatással, hanem olyan személyiségvonások kialakulását is elősegíthetik, melyek a társas kapcsolatok nagyobb mértékű instabilitásához vezethetnek, illetve az önzőbb viselkedési formáknak kedveznek. Hasonlóképpen, a negatív, traumatikus gyermekkori tapasztalatok, mint például a rossz szülői bánásmód vagy az intenzív szülő-gyermek konfliktus befolyásolja a személyiségfejlődést, és bizalmatlan, rosszindulatú interperszonális stílust eredményezhet. A jelen rövid áttekintés célja, hogy összefoglalja a kora életkori negatív élményeknek a személyiségfejlődésre és a gyors élettörténeti stratégiákra gyakorolt hatásával kapcsolatos eredményeket. Azzal, hogy megmutatjuk, hogy e két területen párhuzamosságok vannak, például a kedvezőtlen környezeti feltételekhez való alkalmazkodásban, reméljük, hogy megfelelő kiindulópontot és elméleti keretet szolgáltathatunk a személyiségvonások és személyiségfunkciók ultimatív és proximatív szinteken történő átfogó megismeréséhez és az erre irányuló jövőbeli vizsgálatoknak.

Open access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Gabriella Fekete
,
Árpád Csathó
,
Csaba Pléh
, and
Noémi Torma
Full access