Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Árpád Simonffy x
Clear All Modify Search
Authors: László Entz, Ágnes Laczkó, Gábor Bíró, Katalin Széphelyi, Árpád Simonffy and Zsuzsanna Járányi

Absztrakt

Az akut alsóvégtagi artériás thrombosis nem csak a végtagot, hanem gyakran az életet is veszélyeztető kórkép. Ezért fontos a műtéti rizikót csökkentő egyéb terápiás eljárások alkalmazása, mint amilyen a katéteres artériás thrombolysis. A manapság használatban lévő thrombolyticumok kivétel nélkül plasmino-gén aktivátorok.

A különböző tanulmányok szerint a legalkalmasabb szerek az urokináz és a szöveti plasminogén aktivátorok, illetve recombináns változataik. Két nagyobb tanulmány foglalkozott az egyes szerek alkalmazásával szerzett tapasztalatok, illetve a random módon párhuzamosan végzett műtétek eredményeinek összevetésével. Mindkét vizsgálat (STILE és TOPAS) megállapította, hogy a fentebb említett szerek alkalmazása a műtétekhez hasonló eredményt ad (70% körüli egy éves amputációmentes túlélés). Különbség az occludált artéria, illetve műér vonatkozásában mutatkozott: a natív artéria elzáródás esetén a műtét adott jobb eredményt, míg graft occlusió esetén a thrombolysis. Megjegyzendő, hogy csak thrombolysis esetén a későbbiek során vagy endovascularis, vagy műtéti beavatkozásra is szükség van.

Saját tapasztalatok és az irodalmi adatok alapján akut artériás thrombosis esetén egyéni mérlegelés alapján graft elzáródás esetén inkább a lysis, míg natív artériás occlusió esetén inkább primer műtét mellett foglalhatunk állást.

Restricted access
Authors: Zsuzsanna Mihály, Péter Banga, Lilla Szatai, Árpád Simonffy, Daniele Mariastefano Fontanini, Judit Bélteki, Bianka Forgó and Zoltán Szeberin

Absztrakt

Bevezetés: A tompa trauma okozta mellkasi aortasérülések ellátásában az utóbbi néhány évtizedben az érsebészetben megjelent endovascularis megoldási lehetőségek új fejezetet nyitottak. Közleményünkben a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika több mint tízéves anyagát foglaltuk össze a traumás aortasérülések endovascularis ellátására vonatkozóan. Módszerek: A tompa mellkasi trauma kapcsán kialakult mellkasi aortasérülések miatt 1998 és 2014 között endovascularis ellátásban részesített betegeink adatait elemeztük. A statisztikai analízist Excel programmal készítettük. Eredmények: 41 beteget kezeltünk stentgrafttal traumás eredetű mellkasi aortabetegség miatt. A betegek közül 34 volt férfi, az átlagéletkor 47 év (±17 év). A 41 beteg közül 15-nél akut (12 esetben ruptura) és 26 esetben halasztott ellátásra került sor (négy esetben növekvő aortaátmérő miatt). Egy korai posztoperatív haláleset fordult elő. A késői halálozás 22,5% volt, ebből az általunk vizsgált alapbetegséghez igazolhatóan kapcsolódó halálozás 7,5% volt. Következtetés: A nemzetközi adatokhoz hasonlóan az alacsony késői mortalitási és szövődményráta megerősíti az irodalmi tapasztalatokat. Amennyiben halasztott ellátásra került sor, lehetőség nyílt a beteg stabilizálására, a CT-angiográfiás képek kiértékelésére és a stentgraft pontos megtervezésére. A tompa mellkasi aortasérültek ellátása endovascularis műtétek végzésére is alkalmas centrumban kívánatos.

Restricted access